190765. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés a kisfrekvenciás nzomatéklüktetések csökkentésére áraminverterrel táplált háromfázisú villamosgépeknél

3 190765 4 A találmány tárgya eljárás és kapcsolási elrendezés a kisfrekvenciás nyomatéklükteté­­aek csökkentésére áraminverterrel táplált háromfázisú villamosgépeknél. A találmány olyan eljárás és kapcsolási elrendezés, melynek segítségével csökkenteni lehet az áraminverterrel táplált háromfázisú villamosgépek kisfrekvenciás nyomatéklOkte­­téseit. Az éraminverter a háromfázisú villa­­moBgép sztátor áram pillanat értékének adott alapjelre történő szabályozására alkalmas áramszabályozőval van ellátva. A kapcsolási elrendezés vezérelhető fe­szültségforrást, áraminvertert, inverter ve­zérlő egységet, áramszabályozót, áramalap­­harmonikus alapjel adót és aritmetikai egysé­get tartalmaz. A sztétor áram Park-vektor fázishelyze­tét az éraminverter határozza meg, úgy, hogy az inverter vezérlő egység által meg­határozott időpontokban a sztátor áram Park-vektort 60°-kal elfordítja. A sztátor áram pillanatértékét az áram­­szabályozó a vezérelhető feszültségforrás se­gítségével szabályozza az adott alapjelnek megfelelően. A találmány szerinti eljárás és kapcsolá­si elrendezés előnyösen felhasználható áram­­inverteres jármű hajtásoknál (vasúti és köz­úti járművek) az álló jármű egyenletes, lük­­tetésmentes nyomatékkai történő indítására. Ismeretes, hogy az áramszabályozóval ellátott áraminverterről táplált háromfázisú villamosgépeknél kisfrekvenciékon jelentős nyomatéklüktetés lép fel, ami egyenetlen for­dulatszámot, ill. fordulatszám lengéseket idéz elő. Esetleges rezonancia esetén ez a gép, ill. a hajtás károsodásához is vezethet. Egy ilyen hajtás erősáramú hatás-vázla­tát az 1. ábrán mutatja. Az Ut tápfeszültségből, amely egy vagy há­romfázisú váltakozó, de lehet egyenfeszültség is, az 1 vezérelhető feszültségforrás, amely vezérelt áramirányítóból, vagy valamilyen szaggató kapcsolásból áll, és tartalmazza a gyújtásvezérlést is, változtatható kőzépérté­­kű egyenfeszülteéget állít elő. Az 1 vezérel­hető feszültségforrás a kimenetére csatlakozó 2 fojtótekerccsel egy vezérelhető áramgene­rátort alkot, amely biztosítja a 3 éraminver­ter áramgenerátoros táplálását. A 3 áraminverter egy lehetséges megva­lósítása látható a 2. ábrán. A 3 áraminverter tirisztorok és kommutéló körök segítségével megfelelő ütemben és sorrendben átkapcsolja a közbenső egyenáram kör áramát a 4 há­romfázisú villamosgép, pl. kalickás aszink­ron-motor, egyik fázisáról a másikra. Az eredő gerjesztés iránya a gépben minden kapcsolásnál 60s-kal elfordul. Végül is az egymást követő 60°-os ugrások hozzák létre a forgómezőt a motorban. A sztátor-áram I Park-vektor, végpont­jának pályája a 3. ábrán láthatóan hatszög alakú. Kisfrekvenciékon (0-10 Hz), az az idő, amíg a sztétor-áram I Park-vektor, a hatszög olda­lán végigfut, jóval rövidebb, mint ameddig a csúcspontban áll. A sztátoráram I Park-vek­tor, végpontja gyakorlatilag egy taktusnak megfelelő időt tölt egy csúcspontban. A tak­tus 60°-nak megfelelő időtartam, 360°-nak véve a sztátoráram I Park-vektor, egy teljes kór átfordulásának idejét, a 3 áraminverteren lezajló kommutáció kezdetétől a kővetkező kommutáció kezdetéig tart. Az előzőek értelmében a sztátor-áram I Park-vektor a 3. ábrán látható szabályos hatszög csúcspontjain „ugrál" körbe, hol el­maradva, hol megelőzve a kór mentén egyen­letes sebességgel mozgó alapharmonikus sztátor-áram Park-vektort. Emiatt jelentős nagyságú lüktető nyoma­tékok lépnek fel, ami miatt kisfrekvenciékon a fordulatszám nem egyenletes, kis tömegek esetén jelentős fordulatszám-lengések alakul­nak ki. A nagy lüktető nyomaték - idő terü­letek rázzák a gépet. Ha a frekvenciájuk va­lamelyik mechanikai rezonancia frekvencia közelébe esik, akkor mechanikai károsodáso­kat is okozhatnak. Ezért ez az éllapot a haj­tások nagy részében megengedhetetlen, akár azért, mert ilyen fordulatszámon kell szabá­lyozni, akár az indulás miatt (pl. jármű haj­tásoknál). A szakirodalomból ismeretes, hogy a nyomaték lüktetések kellemetlen hatásait a sztátor-áram un. impulzusmodulációjával el­lensúlyozni lehet. Ez azt jelenti, hogy a 3. ábra látható sztátor-áram I Park-vektor, nem áll egyszerre 60°-ig egy csúcspontban, ha­nem a szomszédos csúcspontok között ide­­oda ugrál, így középértékben a hatszög ol­daléra is kerülnek „pontok". Az egyes csúcspontokon való tartózko­dási idők arányának megfelelő megválasztásá­val elérhető, hogy a sztátor-áram Park-vek­tor kőzépértéke megfelelő ütemben kövesse az alapharmonikust, ami a nyomatéklükteté­sek csökkentését eredményezi. Az ismertetett eljárással foglalkozik a DAS 2 236 763 lajstromszámú német szabadal­mi leírás. Az ismertetett impulzusmoduléciós eljá­rás esetén, pillanatszerű kommutéciókat fel­tételezve, elméletileg tetszőlegesen kicsivé tehetők a lüktető nyomaték-idő területek. A gyakorlatban a kommutációs idők vé­ges nagysága meghatározza a minimális im­­pulzusszélességet. Ezért még optimális eset­ben is jelentős nyomatéklüktetések marad­nak. Az említett eljárás további hátránya, hogy a lényegét alkotó, a taktuson belüli többszöri kommutáció járulékos veszteségeket okoz, mind a motorban (skin hatás, vasvesz­­teség) mind az inverterben (kommutációs veszteségek). Jelen találmány szerinti eljárás célja, hogy az előzőekben ismertetett eljárások 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom