190762. lajstromszámú szabadalom • Trágyakompozíció és eljárás annak előállítására

4 190762 5 felhasználása, mind a folyékony fázisból kép­ződó szennyvíz kezelése megoldható külön csírátlanítási műveletek nélkül. E felismerés alapján a találmány szerint oly módon járunk el, hogy a természetes trágyához annak szárazanyagéra számítva 1-60 tömeg*, előnyösen 5-20 tömeg* arány­ban hordozóanyagként egy agyagásvány és/vagy vulkáni üveg, előnyösen egy zeolit­­-tartalmú ásvány őrleményét adjuk, a keve­réket a benne lévő szerves rostanyag 1 mm­­-nél, előnyösen 0,5 mm-nél kisebb méretűre való aprítása közben homogenizáljuk, a ka­pott massza Bzilárd részét szükség esetén elválasztjuk a folyadékfázistól, majd kívánt esetben képlékennyé alakítás, formázás és önmagukban ismert segédanyagokkal, előnyö­sen tapadásgátló anyagokkal és/vagy önma­gukban ismert adalékanyagokkal, előnyösen mikrotápelemekkel való összekeverés után megszáritjuk. A találmány tehát abban tér el az eddigi hasonló célú megoldásoktól, hogy a természe­tes trágyákban levő növénytermesztési táp­anyagokat nem folyékony, hanem Bzilárd alakban értékesíti annak ellenére, hogy a nagyüzemi trágyák viszonylag csekély szá­razanyag-tartalma folytán elvileg e trágyák folyékony termékké való feldolgozása látszik előnyösebbnek. A termék, illetve a feldolgo­zási szennyvíz csíraszámának a feldolgozás közben végbemenő spontán csökkenése, vala­mint a Bzilárd termék könnyű kezelhetősége, különösen a raktározással, szállítással és ki­szórással kapcsolatos előnyei révén a talál­mány Bzerinti megoldás kedvezőbb a korábbi megoldásoknál. A találmányt részletesen az alábbiakban ismertetjük. Kiindulási anyagként használhatunk ha­gyományos istállótrégyát, fekáliát vagy nagyüzemi hígtrágyát. Ehhez hozzáadjuk az ásványi hordozóanyag őrleményét, éspedig annak természetétől és aktivitásától függő mennyiségben a fent megadott, a trágya szá­razanyagára számított 1 tömeg* és 60 tömeg* közötti mennyiségben. Az ásványi hordozó­­anyagot finom őrlemény alakjában, előnyösen aktivált alakban használjuk. A trágya és a hordozóanyag keverékét azután egy aprítóberendezésbe visszük, ahol homogenizáljuk, miközben a szerves rost­­anyagokat 1 mm-nél kisebb, előnyösen 0,5 mm-nél kisebb méretűre aprítjuk. Legelő­nyösebbnek találtuk a szerves rostanyagok 0,1-0,5 mm méretre való aprítását. E célra bármilyen alkalmas aprítóberendezést hasz­nálhatunk, így például vágómalmot, dezin­­tegrátort vagy kolloid malmot, melyekkel a kívánt szemcBemóret elérhető. Ekkor az ere­deti trágya sűrűségétől függően tőbbé-ke­­vésbé híg homogén masszát kapunk. Ha a massza híg, akkor folyadékfázisát valamilyen alkalmas módon, például szűréssel vagy cent­­rifugáléssal elválasztjuk és szennyvízként elvezetjük. A szennyvíz további kezelésére nir cs szükség, mert az környezetszennyező anyagot már nem tartalmaz. A biológiailag ér­tékes anyagok gyakorlatilag leljeB mértékben a szárazanyagokat tartalmazó iszapfázisban maradnak. Az így kapott sűrű masszát a legegysze­­rűl ben úgy dolgozhatjuk fel, hogy - például fluid ágyas szárítóberendezésben - megszé­­rítjuk. Eljárhatunk azonban úgy is, hogy a masszához valamilyen a termék felhasználása szempontjából közömbös vizfelvevő anyagot, például egy agyagásványt, mint bentonitót vagy papíripari iszapot vagy kalciumoxidot keverünk, míg az képlékennyé válik. Kívánt esel ben adalékanyagokat, mint mikrotápele­­meket, így például titán-, mangán-, bárium­­ée rinkvegyületeket is adhatnak a masszá­hoz. Megjegyezzük azonban, hogy mikrotáp­­elen eket tartalmazhatnak maguk a hordozó­anyagok is. Ilyen hordozóanyag például a perlit. A képlékeny anyagot valamilyen is­mert módon formázzuk, előnyösen granuláljuk vagy pelletezzűk. Célszerűen mintegy 2-15 mm méretű szemcséket alakítunk ki. A szén cséket valamilyen tapadáBgétló anyaggal, például perlittel, facsiszolattal vagy papir­­porral keverjük össze, majd megszáritjuk. Eljárhatunk úgy is, hogy a képlékeny masz­­szát szárjtés közbeni szemcsézésnek vetjük alá. A nyers termék szárításét végezhetjük környezeti hőmérsékleten szárítóBzínben vagy fólia alatt, de végrehajthatjuk a szárí­tást magasabb hőmérsékleten, Így például 70-96 «C hőmérsékleten is egy megfelelő be­rendezésben, például forgódobos szárítóban. f z így kapott termék teljesen szagtulan szila'd anyag. Jól tárolható felhasználási tu­lajdonságainak romlása nélkül. Egészségi ér­talon nélkül felhasználható, fertőzést nem okoz, A benne levő tápanyagok könnyen fel­szívódnak, így maradéktalanul értékesülnek. A kompozíció a termőtalajt semmilyen szem­pontból nem károsítja, sót a humuszképződés elősegítése révén javítja annak minőségét. A találmány legfőbb előnye, hogy lehető­vé tsszi természetes tápanyagot tartalmazó szilárd trágyakompozíció előállítását bármi­lyen természetes kiindulási anyagból. A találmányt az alábbi példákkal szemlél­tetjük. 1. példa 22.5 kg nedves szarvasmarha istéllótré­­gyát, amely 70 kg szárazanyagot tartalmaz, összekeverünk 15 kg bentonit-őrleménnyel. A keveréket egy Alpine rendszerű vágómalonba viBsziik, amelyen 5 kg/perc sebességgel bo­csátjuk át. Az így kapott homogén masszát, melyben a szerves rostanyag mérete 0,8 mm­­-nél kisebb, 25 kg bentonittal összekeverve képlékennyé alakítjuk, majd sajtolással minl-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom