190748. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként optikailag aktív fenoxi-propionsav-származékokat tartalmazó herbicid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

1 2 190 748 oldható porok, a granulátumok, a szuszpenziós-emulziós koncentrátumok, a hatóanyaggal impregnált természetes és szintetikus anyagok, valamint a polimerekbe kapszulá­zott készítmények. A készítményeket ismert módon állítjuk elő, például úgy, hogy a hatóanyagot adott esetben felületaktív anya­gok — tehát emulgeátorok és/vagy diszpergátorok és/vagy habosítószerek jelenlétében kötőanyagokkal — tehát folyékony oldószerekkel és/vagy szilárd hordozó­­anyagokkal keverjük össze. Ha kötőanyagként vizet alkalmazunk, segédoldószer­ként például szerves oldószert is használhatunk. A folyékony oldószerek például a következők lehetnek: aromás szénhidrogének — így xilol, toluol vagy alkil­­-naftalinok —, klórozott aromás és alifás szénhidrogének — így klór-benzolok, klór-etilének vagy metilén­­-klorid —, alifás szénhidrogének — így ciklohexán vagy paraffinok, például ásványolaj-frakiók, ásványi vagy nö­vényi olajok —, alkoholok — így butanol vagy glikol —, ezek éterei és észterei, ketonok — így aceton, metil-etil­­-keton, metil-izobutil-keton vagy ciklohexanon —, erő­sen poláros oldószerek — így dimetil-formamid vagy dimetil-szulfoxid —, valamint víz. A szilárd hordozóanyagok a következők lehetnek pél­dául: ammóniumsók, természetes kőzetlisztek- — így ka­olin, agyagok, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, montmo­­rillonit vagy diatomafóldek —, valamint szintetikus, lisztfmomságura őrölt anyagok — így nagy diszperzitás­­fokú kovasav, alumínium-oxid és szilikátok. Granulátu­moknál alkalmazott szilárd hordozóanyagok például az őrölt és osztályozott természetes kőzetek — így a kaiéit, a márvány, a habkő, a szepiolit, a dolomit —, valamint szervetlen vagy szerves lisztekből készített szintetikus granulátumok, szerves anyagból — így fűrészporból, kó­kuszdióhéjból, kukoricacsőből és dohányszárból — ké­szített granulátumok. Az emulgeátorok és/vagy habosítószerek például a kö­vetkezők lehetnek: nemionos és anionos emulgeátorok — így poli(oxi-etilén)-zsírsav-észterek, poli(oxi-etilén)­­zsíralkohol-éterek, mint alkil-aril-poli(glikol-éter), alkil­­-szulfonátok, alkil-szulfátok, aril-szulfátok, valamint fehérje-hidrolizátumok. A diszpergátor például lignin-szulfitszennylúg vagy metil-cellulóz lehet. A kikészítés során alkalmazhatók tapadást növelő sze­rek is, például karboxi-metil-cellulóz, természetes és szintetikus poralakú, szemcsés vagy látex formájában előforduló polimerek, például gumiarábikum, poli(viniI­­-alkohol) vagy poli(vinil-acetát). Alkalmazhatók színezékek is, így szervetlen pigmen­tek — például vas-oxid, titán-oxid, vas-cianid-kék és szerves színezékek — így alizarin-, azol-fém-ftalocianin­­-színezékek —, így alizarin-, azol-fém-ftalocianin­­-színezékek —, valamint nyomokban jelenlévő tápanya­gok — így vas-, mangán-, bór-, réz-, kobalt-, molibdén- és cinksók. A készítmények általában 0,01—95 tömeg %, előnyösen 0,5—90 tömeg % hatóanyagot tartalmaznak. A találmány szerinti hatóanyagokat a készítményekben ismert herbicid hatóanyagokkal keverhetjük össze. A ké­szítmények lehetnek felhasználásra kész készítmények és vagy tankkeverékek. Az (I) általános képletű hatóanyagot ismert herbicid hatóanyaggal is összekeverhetjük, így gabonáknál történő gyomirtás esetén például l-amino-6(etil-tio)-3-(2,2--dimetil-propiI)-l,3,5-triazin-2,4(lH,3H)-diont vagy N-(2-benztiazolil)-N,NLdimetil-karbamidot, szójababnál történő gyomirtás esetén például 4-amino-6-(l,l-dimetil­­-etil)-3-(metil-tio)-l,2,4-triazin-5(4H)-ont, cukorrépánál történő gyomirtás esetén például 4-amino-3-metil-6- -fenil-1,2,4-triazin-5(4H)-ont használunk. A találmány szerinti hatóanyagokat összekeverhetjük más ismert hatóanyaggal, így például fungicid, inszekti­­cid, akaricid, nematicid hatóanyaggal, madarak elleni védőanyaggal, növényi tápanyagokkal vagy a talaj szerke­zetét javító anyagokkal is. A találmány szerinti hatóanyagokat alkalmazhatjuk ké­szítményeik, valamint az ezekből hígítással készített fel­használási formák — így felhasználásra kész oldatok, emulziók, szuszpenziók, porok, paszták és granulátu­mok — alakjában. A készítményeket szokásos módon — például öntéssel, szórással vagy porozással — alkal­mazzuk. A találmány szerinti hatóanyagokat alkalmazhatjuk a növények kikelése előtt vagy után is. A hatóanyagokat bevihetjük a vetőmaggal együtt a ta­lajba is. Az alkalmazott hatóanyag mennyisége széles határok között változhat. Ez a mennyiség általában az elérni kí­vánt hatástól függ. A felhasználási mennyiség általában 0,01—15 kg hatóanyag/ha talajfelület, előnyösen 0. 05.10 kg/ha. A találmány szerinti hatóanyagok előállítását és alkal­mazását a következő példákban mutatjuk be. Előállítási példák 1. példa (1) képletű vegyület előállítása 7 g (0,021 mól) 2-[4-(4-/trifluor-metil/-fenoxi)-fenoxi]­­-propionsav jobbra forgató enantomerjének 80 ml toluol­­ban készített oldatát keverés közben cseppenként 5 g (0,042 mól) tionil-kloriddal elegyítjük, majd a reakció­­elegyet 2 órán át keverés és visszafolyatás közben forral­juk. A kapott reakcióelegyből az oldószert lepároljuk, majd 0—5 °C hőmérsékleten keverés közben 2,7 g (0,017 mól) etilén glikol-monobenzil-éternek és 3 g (0,03 mól) trietí'-aminnak 50 ml toluolban készített oldatába öntjük. A kapott reakcióelegyet 16 órán át keverjük szobahőmér­sékleten, majd a reakcióelegyet feldolgozzuk úgy, hogy vízzel elegyítjük, az egyesített szerves fázisokat szárítjuk és csökkentett nyomáson bepároljuk. A visszamaradó anyagból enyhe melegítéssel eltávolítjuk az illékony kom­ponenseket. így 6,2 g (62,6%) 2-[4-(4-/trifIuor-metiI/­­-fenoxi)-fenoxi]-porpionsav-(2-benziloxi)-etil-észter jobbra forgató enantiomert kapunk. Forgatási érték: [a]jj = +4,2° (1 mólos kloroformos oldat, a követta hossza 10 cm) 2. példa (2) képletű vegyület előállítása 25,6 g (0,1 mól) 4-(3,5-diklór-piridil-2-oxi)-fenol, 37,8 g (0,1 mól) 2-toziloxi-propionsav-(2-benziloxi)-etil­­észter balra forgató enantiomer és 16,6 g (0,12 mól) kálcium-karbonát elegyét 200 ml acetonitrilben 14 órán át visszafolyatás közben forraljuk. A reakcióelegyet le­hűtjük szobahőmérsékletre és 400 ml vízzel elegyítjük. A kapott reakcióelegyet kétszer 200 ml toluollal extrahál­juk. Az egyesített szerves fázisokat nátrium-szulfát felett szárítjuk és az oldószernek csökkentett nyomáson történő lepárlásával bepároljuk. A visszamaradó anyagból az il-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom