190720. lajstromszámú szabadalom • Áramköri elrendezés alapjel átvitelére szeizmikus impulzusforrások csoportos alkalmazásakor
1 190 720 2 A találmány tárgya áramköri elrendezés az alapjel átvitelére szeizmikus impulzusforrások csoportos alkalmazásakor. A javasolt áramköri elrendezés elvileg minden fajta szeizmikus impulzusforrásoknál alkalmazható. Annak, hogy az impulzusforrásokat egyenként, vagypedig csoportosan vetjük be. nincs jeletősége. Nagyobb energiájú hullámok keltésére a szeizmikus kutatásban a robbanóanyag nélküli energiakeltéshez az impulzusforrásokat (gázrobbantó készülékeket) csoportosan (3-5 db-ot) alkalmazunk. Az impulzusforrásokat kódoló és dekódoló készülékek segítségével duplex adó-vevő berendezéseken vagy kábeleken keresztül a mérőfülkéből távvezérlik, hogy szinkronban gyújthassák őket. A gyújtás időpillanatáról (a megszakadásról) nem érkezik visszajelzés a mérőfülkébe, mivel nagyon költséges lenne, ha szeizmikus impulzusforrások csoportos alkalmazásakor minden egyes impulzusforrásból a mérőfülkébe felküldenék a megszakadás-jelet. Ha a megszakadás-jelet kábelen továbbítanák, akkor az a tény igen nagymértékben korlátozná az impulzusforrásoknak a földben való mozgathatóságát. A mérőfülkében a megszakadás pillanataként azt a pillanatot regisztrálják, amelyben a mérőfülke kódolója az impulzusforrás dekódolójának továbbítja a gyújtó impulzust. A gyújtás tényleges pillanata, azaz az a pillanat, amelyben az impulzusforrás robbanókamrájában létrejön a detonáció és a mechanikai energia átadódik a talaj felszínének, általában 5-10 ms-mal később következik be. Ez az időkülönbség az impulzusforrás típusától függ, és általában állandó. Értékét sztatikus korrekció érték formájában figyelembe veszik a mérési anyag kiértékelése során. Periodikusan, szinkronítási próba segítségével vizsgálják, hogy minden bevetett impulzusforrás azonos pillanatban adja-e át az energiát a felszínnek. Kopás vagy műszaki hibák következtében az impulzusforrások később vagy előbb (ún. izzógyújtás) is meggyulladhatnak. A túl korai gyújtás esetén az ok nem feltétlenül az elhasználódásban keresendő, az már akkor megtörténhet, ha az impulzusforrások nem szinkronban működnek (At > ±2 ms), de a At< T tartományban, akkor a jelek torzulnak, s ennek kedvezőtlen kihatása van a mérendő jelek spektrumára és amplitúdójára. Amennyiben At>T, különálló gerjesztések keletkeznek, amik a valódi gerjesztéssel keverednek, és az azonos reflexió többszöri fellépéséhez vezetnek. Ezek a nem szinkron gerjesztések együttesen a primer anyag minőségének csökkenését okozzák. A korábban már említett szinkronitáspróbák nem alkalmasak a minőség bizonyítására, mert csak időbelileg véletlen eredményt nyújtanak, azaz függetlenek a tulajdonképpeni mérési folyamattól. A szabadalmi- és szakirodalomban nem találunk az impulzusforrások csoportos bevezetése kapcsán a szinkronitás automatikus ellenőrzését leíró műszaki megoldást. A 2 444 760 számú német szabadalmi leírásban szeizmikus impulzusforrások gerjesztésére alkalmas berendezést ismertetnek, amely tartalmaz a tényleges kioldás! időnek a kívánt kioldási időhöz viszonyított érzékelésére alkalmas egységet, továbbá egy figyelmeztetőrendszert tartalmaz, mely utóbbi a kívánt gyújtási időponttól való eltéréseket jelzi ki. Ez a berendezés azonban tengeri felügyelőrendszerekben használható, ahol a szeizmikus források vezetékeken keresztül összeköttetésben állnak egy vezérlőberendezéssel, ami a szárazföldi szeizmológiában nem alkalmazható előnyösen. A hibás (aszinkron) adatok regisztrálása az ismert megoldásoknál elkerülhetetlen. Mivel a hibás regisztrálások mezők alkalmazásakor a primer anyagra vonatkoznak, csak a kiértékelés során, azaz legkorábban a szabványos kezelés, a számítógéppel végrehajtott digitális-analóg átalakítás után észlelik őket. Ezzel a mezők alkalmazásánál is, és a mérési eredmények kézi és számítógépes interpretálásánál is kapacitásveszteség lép fel. \ feladat olyan áramköri elrendezés kialakítása, amelylyel impulzusforrás-csoportok szinkron működése önműködően ellenőrizhető, amely nem szinkron gerjesztés következtében fellépő hibás adatok észlelése esetén az adatbeadást megszakítja. A kitűzött feladatot olyan kapcsolási elrendezés létrehozásával oldottuk meg, ahol az impulzusforrások gázkamrákban vannak elrendezve, ellenőrzőegységgel vannak ellátva és rezgésfelvevőkkel mechanikus csatolásban á'lnak, az impulzusforráshoz vezérlőegység és duplex adó-vevő van kapcsolva, továbbá szeizmikus mérőegységet tartalmaz, amely szeizmikus mérőfülkéből, ahhoz csatlakoztatott kódolóból és dekódolóbó) valamint azokhoz kapcsolt duplex adó-vevőből áll. A találmány lényege abban van. hogy az ellenőrzőegység a rezgésfelvevőhöz csatlakozó sorbakapcsolt műveleti erősítőből, kontparátorból a monostabil flip-flopból álló megszakadásimpulzus áramkört, a duplex adó-vevő kimenetére csatlakozó, sorbakapcsolt szűrő-erősítőből, kontparátorból és RS-flip-flopból álló indítójel áramkört a vezérlőegység kimenetére csatlakozó, két sorbakapcsolt nonostabil flip-flopból álló időablak áramkört tartalmaz, ahol a monostabil flip-flopok kimenetei NEM-ËS kapu bemeneteire vannak csatlakoztatva, amelynek kimenete második NEM-ÉS kapun keresztül két NEM-ÉS kapuból és RS-flip-flopból valamint ez utóbbiak kimenetére kapcsolt kijelzőből álló láncra van csatlakoztatva, az időab lak áramkör kimenete ezenkívül további RS-flip-flop és NEM-ES kapu bemeneteire, az RS-flip-flop kimenete további NEM-ES kapu második bemenetére, a NEM-ÉS kapu kimenete további NEM-ÉS kapun keresztül RS-flipflop bemenetére, a NEM-ÉS kapu második bemenete a megszakadásimpulzus áramkör kimenetére, az RS-flipflop kimenetére pedig kijelző van kapcsolva, az RS-flipflopok kimeneteire NEM-ÉS kapu egy-egy bemenete, annak kimenetére jelfogó gerjesztőtekercse van kapcsolva, melynek érintkezői a duplex adó-vevő modulálóbemenetével vannak összekötve; az időablak áramkör kimenetére monostabil flip-flopokból álló alaphelyzetbe visszaállító áramkör van kapcsolva; hogy a dekódoló egymással sorbakapcsolt szűrő-erősítőből, komparátorból és RS-flip-flopból áll és a szeizmikus mérőfülkével összegző erősítő van összekötve. A találmány szerinti kapcsolási elrendezést az alábbiakban kiviteli példa kapcsán, a mellékelt rajz alapján ismertetjük részletesebben, ahol az 1. ábrán a találmány szerinti kapcsolási elrendezés impulzusforrással illetve rezgésfelvevővel összekötött egységének tömbvázlata; a 2. ábrán a szeizmikus mérőegység tömbvázlata; a 3. ábrán az ellenőrzőegység logikai kapcsolási vázlata, a 4. ábrán pedig a dekódoló logikai kapcsolási vázlata látható. Mint az 1. ábrán látható, a találmány szerinti kapcsolási elrendezés 4 duplex adó-vevőt, annak kimenetével összekötött 5 vezérlőegységet és 7 ellenőrzőegységet tartalmaz, amelynek második bemenete az 5 vezérlőegység 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
