190712. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és lézerinterferométer megadott útszakaszon optikai úthossz mérésére

1 190 712 2 romos jelek között fáziskülönbséget mérni és ennek alap­ján az optikai úthossz gradienseit az interferáló nyalábok keresztmetszetében megállapítani. Ez lehetőséget nyújt a vizsgálandó tárgy mezejében a fizikai értékek inhomogenitásának felismerésére. Lehet­séges legalább egy elektromos jel fázisértékét megadni, amely az optikai úthossz legalább egy értékének felel meg, a megadott szakasz optikai úthosszát megváltoztatni és amennyiben az interferenciakép legalább egy pontjá­ban elektromos jel fázisa eléri a megadott fázisértéket, az útszakasz optikai úthossz változásának értékét regisztrál­ni és ennek alapján az interferáló nyalábok keresztmet­szetének a vonatkozó pontjában a megadott szakasz kere­sett optikai úthosszát olymódon megállapítani, hogy az optikai úthossz ismert értékéből az optikai úthossz válto­zásának regisztrált értékét levonjuk. Ez a fény optikai úthosszának mérését érzékenyebbé és pontosabbá teszi, valamint biztosítja a megadott szakasz optikai úthosszának, valamint optikai úthosszái jellemez­hető fizikai értékek és folyamatok automatikus szabályo­zását és állandó szinten tartását. Célszerű ismert hullámhosszúságú koherens fénynya­lábot előállítani és a vonatkozó elektromos jelek fázisait megmérni, ezután a koherens fény hullámhosszát is egy ismert értékkel legalább egyszer megváltoztatni és a vo­natkozó elektromos jelek fázisait ismét megmérni, ez­után a különböző ismert fényhullámhosszaknál megmért fázisértékek viszonyáról az optikai úthosszra követ­keztetni. Ez lehetővé teszi az egymást követő mérések sora alap­ján a megadott szakasz egész számú optikai úthosszát és ennek törtrészét megállapítani. A koherens fénynyaláb előállításánál lehetséges leg­alább két különböző ismert hullámhosszúságú fényt elő­állítani, minden ismert hullámhosszúságú interferált fény külön fotoelektromos átalakításnak alávetni és a vonatko­zó elektromos jelek fázisait megmérni és ezután a külön­böző ismert hullámhossznál mért fázisértékek viszonyá­ról az optikai úthosszra következtetni. Ezáltal lehetővé válik a vonatkozó időpontokban a vál­tozó optikai úthossz egész számát vagy törtrészét megál­lapítani. A feladatot azzal is megoldhatjuk, hogy lézerrel ellá­tott lézerinterferométer legalább két, a fénysugár irányá­ba egymás mögé elrendezett útszakaszt meghatározó, az interferáló fénynyalábokat formáló és egyesítő visszaverő elemet, a kapott interferenciakép számára fotoregisztráló készüléket tartalmaz és a találmány szerint két kollineá­­ris, független polarizációval rendelkező fénykomponens elkülönítésére szolgáló elkülönítő berendezéssel és az egyik komponens fényfrekvenciáját a másikéhoz viszo­nyítva eltoló berendezéssel ellátjuk, amely berendezések a lézer- és a visszaverő elemek közé vannak elrendezve, továbbá a lézerinterferométert a fényfrekvenciát eltoló berendezéssel összekötött vezérlőgenerátorral, a vissza­verő elemek között elhelyezett kettős törésű lemezzel és polarizációs elemmel látjuk el, ahol a polarizációs elem az interferált fény optikai tengelye mentén a fotoregiszt­ráló készülék előtt van elrendezve és a fotoregisztráló ké­szülék az interferált fény fotoelektromos átalakítója és az átalakítóhoz csatlakoztatott, az elektromos jelek fázismé­résére szolgáló fázismérő egységet képez. Az ilymódon kialakított interferométer lehetővé teszi, hogy az interferencia elrendezés egyszerű felépítése mel­lett az optikai úthosszát a visszaverő elemek által megha­tározott szakaszon nagy pontossággal mérhessük meg. Célszerű, ha a nevezett elkülönítő berendezés olyan fénykomponenseket választ ki, amelyek az elektromág­neses tér vektorának ellentétes forgásirányával jellemzett cirkuláris polarizációjúak. Ezáltal lehetséges a mérendő optikai úthosszát a leg­egyszerűbb módon számkódba áttenni. Célszerű, ha a lézerinterferométert az interferált fény útjában a polarizációs elem előtt elrendezett X/4 lemezzel látjuk el és a fénykomponensek elkülönítésére szolgáló berendezés egymásra merőleges lineáris polarizációjú fénykomponenseket különít el. Ezáltal az interferométer kialakításánál bővülnek a technológiai lehetőségek. Előnyös, ha a lézerinterferométert a fényfrekvenciát el­toló berendezés és a visszaverő elemek közé iktatott, a visszaverő elemek által visszavert interferáló fénynyalá­bok leválasztására fényosztó elemmel látjuk el, amely mögött — a visszavert'interferált fény irányából nézve — a nevezett polarizációs elem és a fotoregisztráló készülék van elrendezve. Ezáltal az interferométer felépítése javul és alkalmazási területe bővül, pl. nem átlátszó objektu­mok megvizsgálásával. A fénykomponenseket elkülönítő berendezés egymásra merőleges lineáris polarizációjú fénykomponenseket kü­löníthet el. Ez lehetőséget biztosít a fényút mérendő optikai út­hosszának számkódba való egyszerű átalakítására nem át­látszó objektumok vizsgálata esetében. Előnyös, ha a lézerinterferométer az interferált fény út­jába a polarizációs elem előtt elrendezett X/4 lemezt tar­talmaz és a fénykomponenseket elkülönítő berendezés olyan fénykomponenseket választ külön, amelyeknek cir­kulációs polarizációjának elektromos térvektora ellenté­tes forgási irányú. Ezáltal lehetőség van arra, hogy a lé­zerinterferométer alkalmazási területe bővüljön, pl. olyan tárgyak megvizsgálásával, amelyek optikai anizot­rópiával rendelkeznek. A lézer, cirkuláris polarizációjú fénykomponenseket különválasztó elkülönítő berendezés és az egyik elkülöní­tett fénykomponens frekvenciáját eltoló berendezés két­frekvenciás lézer lehet, amely Zeeman-hatáson alapul. Ezzel a szerkezeti elemek, amelyek a kezdeti koherens fény előállítására szolgálnak, valamint az interferométer felépítése egészében egyszerűbbé válhat. Lineáris polarizációjú fénykomponensek elkülönítésé­re szolgáló elkülönítő berendezéseket kétsugaras polari­zációjú interferométerként lehet kialakítani, amelynek egyik ágában a fényfrekvenciát eltoló berendezés van. Ez az interferométer szerkezeti elemei egységesítésé­hez, az ár csökkentéséhez és a megfelelő technológia kia­lakításához hozzájárul. A fényfrekvenciát eltoló berendezés elektrooptikai frekvenciamodulátor lehet. Ez is előnyösen hat az interferométer szerkezeti eleme­inek egységesítésére, az ár csökkentésére és a megfelelő technológia kialakítására. A lézerinterferométer a visszaverő elemek között, a kettőstörő lemez mögött elrendezett polarizátort tartal­mazhat. Ez javíthatja a keresett optikai úthossznak a számkód­ba való áttátelének linearitását. A nevezett polarizációs elem polarizátor lehet. Ezáltal az interferáló fény nyaláb polarizáció szerint osztható. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom