190712. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és lézerinterferométer megadott útszakaszon optikai úthossz mérésére

1 190 712 2 felbontóképességgel az interferenciakép mezején a 9 fo­­toelektromos átalakítóra kevés fény esik, ezért ennek ki­menetén a rádiófrekvenciás jel és a sötétzaj közötti arány kicsi. Ez a (fi fázis mérésénél nagy hibát idéz elő. Azon­kívül a 4 lézer sugárnyaláb keresztmetszetének intenzi- 5 tásprofílja megközelíti a Gauss-görbét, ami miatt az in­­terferáló nyalábok keresztmetszetében az interferált fény közepes intenzitása pontról pontra erősen változik. Ez ahhoz vezet, hogy a fázismérés pontossága az interferen­ciakép közepén és a peremterületén nagymértékben kü- 1 q lönbözik egymástól. Azzal a céllal, hogy a szakasz optikai úthosszának mé­réspontossága növekedjék és azonos legyen az interferen­ciakép teljes mezejében, a találmány szerinti lézerinterfe­­rométert 29 fénynyaláb párhuzamos eltolását végző 15 berendezéssel látjuk el, amely a kiinduló S’ fénynyalábot párhuzamosan két egymásra merőleges X és Y irányba eltolja, amely X és Y irány a nyaláb OZ tengelyére merő­leges (21. ábra). A 29 fény nyaláb párhuzamos eltolást végző berendezés az 5 elkülönítő berendezés, valamint a 20 6 berendezés és az 1, 2 visszaverő elemek közé van elren­dezve. A párhuzamosított S fénynyaláb párhuzamos elto­lásánál a hullámfront párhuzamos marad egy síkkal, amely széles párhuzamosított nyaláb hullámfrontra ha­sonlít. Az intenzitáslebegés fázisainak eloszlása y>(g) 25 szintén azonos marad, mint mozdulatlan széles párhuza­mosított nyaláb esetében. A fényáramsűrűség pedig az interferenciakép azokon a pontokon, amelyeket a kes­keny fénynyaláb letapogat, több tízszeres vagy akár százszoros értékű is lehet, és ilymódon a jel/zaj arány a 30 fotoelektromos átalakító kimenetén növekszik. A szűk letapogató fénynyalábot a fotoelektromos átala­kítóra pl. 30 gyűjtőobjektív segítségével irányítjuk, ahol a 30 gyűjtőobjektív a fotoregisztráló készülék fókusztá­volságában van elrendezve (22. ábra). 35 A szűk letapogató interferált fénynyaláb közvetlenül a 9 fotoelektromos átalakítóra eshet, ha a 29 fénynyaláb párhuzamos eltolását végző berendezés mozgása vonat­kozásában 21 letapogató berendezéssel van összekötve (21. ábra). Ha a fotoregisztráló készülék 9 fotoelektro- 40 mos átalakítója több egyes, a 27 átkapcsolón keresztül a fázismérő egységre csatlakoztatott 9’ fotodetektorból áll, ebben az esetben célszerű a 29 fénynyaláb párhuzamos eltolását végző berendezés illesztésének biztosítására a 27 átkapcsolóval összekötni (23. ábra). A Lézerinterfero- 45 méter beállításánál és a mérési folyamat alatt szükségessé válik az interferenciakép vizuális megfigyelése vagy re­gisztrálása. A fényintenzitás lebegése nagy frekvenciával történik, ezért interferenciakép nem figyelhető meg. Az interferenciakép regisztrálására az interférométert 31 50 fényintenzitás-modulátorral és 32 generátorral látjuk el, ahol a 31 fényintenzitás-modulátor a 23 kiegészítő fotore­­gísztráló készülék előtt van elrendezve és a 32 generátor a 31 fényintenzitás-modulátorral van összekötve, miköz­ben a 23 kiegészítő fotoregisztráló készülék 23’ képre- 55 gisztrálóként van kialakítva. Ahhoz, hogy az interferen­ciaképet statikus állapotban vizuálisan megfigyelhessük, a 32 generátor a 7 vezérlőgenerátorral van összekötve és az impulzusismétlési frekvenciájuk szinkronizálva van (24. ábra). Az interferenciakép, amelynek sávjai megszakítás nél­kül futnak, csak abban az időpontban kerülnek a 23 kie­gészítő fotoregisztráló készülékre, amikor a sávon, miu­tán egy lépéssel eltolódtak, ugyanazt a helyet foglalják el Ilymódon a fotoregisztráló készülékre álló képet vetí­tünk, amely vizuálisan televíziós eszközökkel megtekint­hető, lefényképezhető stb. A figyelendő interferenciakép nagyobb stabilitásának biztosítására a 32 generátort 9’ vagy 24’ fotodetektorral kötjük össze. A 10 fázismérő egység elektromos jelek fá­zismérését egy perióduson belül teszi lehetővé, azaz a ke­resett v? fázisérték f törtrészének mérését. A fentiekben ismertetett összes lézerinterferométerek lehetőséget nyúj­tanak arra, hogy az előre meghatározott útszakasz optikai úthosszát megmérjük, amely nem haladja meg a fényhul­lám hosszát abban a közegben, amely az előre meghatá­rozott szakaszt kitölti, továbbá arra, hogy a keresett opti­kai úthossz változását tág határon belül mérjük, ha a fázisváltozást folyamatosan közvetítjük és a fázisciklusok előre és visszaszámlálását a változás előjele szerint vé­gezzük. Ahhoz, hogy az előre meghatározott útszakaszon belül (Ô \ — meghatározhas­suk, amely egész szám a mért d törtrésszel a (2) egyenlet szerint együtt az előre meghatározott útszakasz optikai úthosszának teljes értékét teszi ki nagy tartományon belül 0 <ômax, a találmány szerinti lézerinterferométert olyan 4 lézerrel látjuk el, amelynek emittált fénye hangolható hullámhosszúságú. A hangolás tartományában X0-tól X-ig terjedő hullám­­hosszúságú koherens fénynyaláb előállítását kell biztosí­tania, miközben a relatív hangolási hiba a^!\ nem halad­at hatja meg a-----­d°max értéket hullámhossz esetében. A lé­zersugár kívánt hullámhosszát egymás után állítjuk be és a fázisciklus f^ törtrészeit sorban mérjük. Ha szükséges, az összes Xj hullámhosszon egyszerre az fj értékeket mérni, ebben az esetben a lézernek az összes hullámhosszal X0... Xp rendelkező fényt egyszerre kell kibocsátania. Azonkívül ebben az esetben a lézert 33 optikai egységgel látjuk el, amely az interferált fénynya­­lábot Xj hullámhossz szerint résznyalábra osztja, és minden résznyaláb optikai tengelyén fotoregisztráló ké­szülék van elrendezve, amely 9 fotoelektromos átalakítót és 12 számlálóegységgel összekötött 10 fázismérő egysé­get tartalmaz. Az fj törtrész mérési eredményeket a 12 számláló egységbe visszük be, ahol az előre meghatáro­zott útszakaszban foglalt fényhullámok D egészszámának kiszámítása és a (2) egyenlet szerinti D egészszám a d törtrésszel való összeadása történik, amely d törtrészt Xq hullámhossznak megfelelő fázisciklus f0 törtrészének mérési eredményéből szintén a számláíóegység határozza meg. A találmány szerinti eljárás előre meghatározott út­szakasz optikai úthosszának mérésére lehetővé teszi, hogy két visszaverő elem között meghatározott szakasz optikai úthosszát reális mérésidővel közvetlenül mérjük és az eredményeket digitális formában nyerjük, egyszerű biztos felépítés, egyszerű beállítás és idegen hatással szembeni érzékenység mellett. A találmány szerinti eljárás lehetőséget tár fel digitális többsugaras lézerinterferométerek előállítására, amelyek reális mérésidővel működhetnek és lehetővé teszik, hogy olyan mérési feladatokat oldjunk meg, mint a távolság­­mérés, elmozdulásmérés és átlátszó közegek optikai sű­rűségének mérése, valamint olyan folyamatok automati­15

Next

/
Oldalképek
Tartalom