190711. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oldatok különösen szennyvizek szilárd és folyékony fázisának szétválasztására
1 190 711 2 A találmány eljárás oldatok különösen szennyvizek szilárd és folyékony fázisának szétválasztására, ahol a szétválasztandó oldathoz szükség szerint a keverőtartályba lúgosításra lúgot, savszintbeállításra savat adagolunk. Mint ismeretes, az iparban, a mezőgazdaságban, kommunális létesítményeknél keletkező folyadékok tisztításra szorulnak. A tisztítás egyik lényeges művelete a folyadékokban lévő szilárd fázisok leválasztása. A különböző típusú oldatok szétválasztására a folyadéktól és a szilárd anyag tartalmától függően különböző megoldások nyernek alkalmazást. Az oldatban lévő anyagok szétválasztása mechanikus és/vagy vegyi eljárásokat igényel. A kezelendő oldatok egyik legtipikusabb előfordulási formája a szennyvíz, amelynek tisztítására a szennyeződések fajtájától függően a legkülönbözőbb eljárások terjedtek el. A hagyományos módszereknél az oldatban lévő szennyeződéseket általában a lebegő anyagként jelen lévő szennyeződést, például olajat és egyéb anyagokat pelyhesítő szerek alkalmazásával kicsapatják, és a szennyvizet ülepedés után szűrik. A technológiai és vegyi oldatok lebegő anyagainak kicsapatására az oldattól és a.szilárd lebegő anyagtól függően különféle adalékokat alkalmaznak. Annak szemléltetésére, hogy a folyadék és szilárd fázis szétválasztására hányféle eljárást kellett kidolgozni csak röviden összefoglaljuk a folyadékokban előforduló leggyakoribb szennyeződéseket. Ilyenek például az olajos szennyeződések, olajszármazékok, stabil emulziós szenynyeződések, például különböző gépipari és feldolgozó üzemeknél, galvanizáló üzemek különböző szennyező oldatai és fémszennyeződései, kommunális és szociális eredetű szennyeződések, kohászati üzemek szennyvizei, a legkülönbözőbb vegyipari folyamatok szennyeződései, festékipari szennyeződések. Külön jelentős csoportot alkotnak a mezőgazdasági és álattartó üzemek szennyvizei. A konzervipari és tejüzemi üzemek szennyvizei és biológiai oldatai. Borászati és szeszipari szennyvizek. Húsipari és vágóhídi szennyvizek. A felsoroltak azonban csak kiragadott példák, mert az élet számos területén keletkeznek különböző szennyvizek, oldatok. A jelenlegi gyakorlat szerint az oldatokat, illetve többfázisú folyadékokat nagy felületű adszorpciós/abszorpciós képességű adalékokkal kezelik, az oldatok folyadék és szilárd fázisának szétválasztására a legkülönbözőbb fajta pelyhesítő anyagokat alkalmazzák. A pelyhesítő szerek a kiválasztandó fázist csapadék formájában különítik el, és ülepedés után a folyadék szűrhetővé válik. A pelyhesítést, kicsapatást a legkülönbözőbb természetben található és mesterségesen előállított vegyi anyagokkal, ásványi termékekkel, főleg szénhidrogén származékokkal oldják meg. A szennyvíztisztításnál pelyhesítő szerként alumíniumszulfátot, vas II szulfátot, vas III szulfátot, vaskloridot, lúgosításra nátron lúgot, savszintbeállításra kénsavat, fertőtlenítésre nátrium hypokloridot, pelyhesítés serkentőként polielektrolitot alkalmaznak. A felsorolt vegyszereket különböző töménységben lehet kapni. Ezeket az ismert eljárásoknál előkészítik és oldat formájában külön-külön adagolják a kezelendő folyadékhoz. Ez az ismert kezelési eljárás bonyolult gépészeti berendezést igényel, mert keverőkre, különböző adagolószivattyúkra és szabályozó berendezésekre van szükség. Amint a fent elmondottakból látható, a különböző oldatok folyadék és szilárdanyag fázisának szétválasztására viszonylag bonyolult gépészeti berendezésre van szükség és ugyanakkor a technológia is komplikált, mert az oldatok anyagi jellemzőitől függően különböző vegyszereket kell külön-külön adagolni. Mindezideig nem sikerült megvalósítani olyan technológiát, amellyel a legkülönbözőbb oldatok. így szennyvizek szilárd és folyékony fázisa egyetlen, szinte univerzális beavatkozással szétválasztható. A találmány célja tehát, egy univerzálisan alkalmazható eljárás kidolgozása oldatok, különösen szennyvizek szilárd és folyékony fázisának szétválasztására. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a fenti célnak eleget tehetünk, ha különböző anyagú adalék keveréket állítunk elő, amely keveréket egy lépcsőben por alakjában adagolva a kezelendő folyadékba, gyakorlatilag a folyadék és a szennyeződések milyenségétől függetlenül megfelelő szétválasztást érünk el. A találmány tehát eljárás oldatok, különösen szennyvizek szilárd és folyékony fázisának szétválasztására, ahol a szétválasztandó oldathoz szükség szerint a kezelő tartályba lúgosításra lúgot, savszintbeállításra savat adagolunk. A találmány lényege, hogy az oldathoz 50-70% derítőanyagot, amely: 20-70% zeolitból, 20-70% bentonitból, 5-55% perlitből, 5-55% kalciumkarbonátból áll; 2-10% kovaföldet, 15-25% alumíniumfoszfátot, 2-8% alumíniumoxidot, 10-30% vas II szulfátot és/vagy vas III szulfátot és/vagy vaskloridot, 1-5% polyurethánt, 0-1% polyamidot adagolunk por formájában. A találmány a folyékony és szilárd fázisok szétválasztásának technológiáját, azon túlmenően, hogy lényegesen egyszerűsíti, még intenzifikálja is. A szükséges gépi berendezés lényegesen egyszerűbb és olcsóbb. A találmány szerinti eljárás esetén az adalékanyagok egyidejű és egymást is támogató hatásmechanizmusa következtében a szétválasztás hatékonysága is lényegesen jobb, mint az egyes adalékanyagok külön-külön történő és eddig szokásos adagolása esetén. Az egyes komponensek együttesen koncentráltan egymásra hatva működnek, és így érik el a találmány szerinti hatást. Ez lényegében azt is jelenti, hogy a találmány szerinti megoldás esetén az oldatok szétválasztásánál a Brown féle mozgásmechanizmus is együttesen jelentkezik hatásában az eljáráson belül. Az ismert eljárásoknál ugyanis az egyes adalékok külön, por és oldat formájában kerülnek adagolásra és így hatásuk kifejtéséhez V0+Vi+V2+V3+V4........................Vn hatástérfogatra és to+ti+t2+t3+t4.....................tn hatásidőre van szükség. A találmány szerinti eljárásnál csak por formájában adagolunk és így olyan hatásmechanizmus következik be, ahol a komponensek azonos térben és egyidejűleg fejtik ki hatásukat. A találmányt közelebbről egy példa kapcsán ismertetjük. A kezelendő szennyvíz köbméteréhez az alábbi összetételű porkeverékből 200 grammot adagolunk: Derítőanyagok: Kalciumkarbonát 9,0% Zeolit 24,0% Bentonit 15,0% Perlit 12,0% Alumíniumfoszfát 16,5% Vas II szulfát 12% Kovaföld 3% 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
