190709. lajstromszámú szabadalom • Eljárás m-halogénezett anilin-származékok előállítására

3 190709 4 A tulálmány tárgya eljárás in-halogéne­zett anilin-származékok előállítására. Az m­­-halogénezott anilinszármazékok fontos köz­benső termékek különösen növényvédőszerek hatóanyagainak előálításánál. A 2 198 531. számú francia szabadalmi leírásból ismert m-halogénezet klór-anilin­­-származékok előállítása polikiór-anilin-szár­­mazékokból hidrogénnel nyomás alatt nemes­fém-katalizátor jelenlétében. Ebben az eljá­rásban nagy nyomóst és nagy mennyiségű hidrogén-halogenidet kell alkalmazni, ez pe­dig számottevő korróziós problémát von maga után. Feladatul tűztük ki olyan eljárás kidol­gozását m-halogénezett anilinszármazékok előállítására, amellyel szelektíven és korró­ziós problémák nélkül lehet polihalogón-ani­­lin-származékokat dehidrohalogénezni. A kitűzött feladatnak megfelelően a ta­lálmány tárgya eljárás olyan ra-halogénezott anilinszármazékok előállítására, amelyeknek (II) általános képletében X' és X” közül az egyik jelentése halogén­atom, a másik jelentése halogénatom vagy hidrogénatom, a (I) általános képletű halogénezett anilin­­származékoknak- a képletben X’ és X” közül az egyik jelentése halogén­atom, a másik jelentése halogénatom vagy hidrogénatom. R’, R” és R’” jelentése halogénatom vagy közülük legfeljebb kettő hidrogénatom íb le­het - folyékony, vízmentes, szerves fázisban 90-300 °C hőmérsékleten, nyomás alatt, a (I) általános képletű anilinszármazékokra- a képletben X’, X”, R’, R” és R'” jelentése moga­dott­vonatkoztatva 0,01-10 t% mennyiségű, a peri­ódusos rendszer VIII. csoportjába tartozó nemesfém katalizátor és protonsav vagy pro­tonsavai szabaddá tevő vegyület jelenlétében végzett katalitikus hidrogénezésével, oly mó­don, hogy a reakciót mono-, di vagy triklór­­benzol oldószerben, 5-50 bar nyomáson foly­tatjuk le, a protonsavat és a (I) általános képletű anilinszármazékot- a képletben X’, X", R’, R” és R’” jelentése megadott (1:100) és (10:1) közötti mólarányban alkal­mazzuk. Protonsavként előnyösen halogéntartal­mú protonsavat alkalmazunk. Halogéntartalmú prolonsav alatt olyan vízmentes protonsavat értünk, amely halogénalomot - így klóralo­­mol, előnyösen bróm- vagy jódalomot - tar­talmaz. A protonsavat adagolhatjuk a reakció megindulásakor olyan vegyület alakjában, amely a reakciókörülmények között protonsa­­vat szabadít fel. Ilyen protonsavat felszaba­dító vegyületként előnyösen a savnak megfe­lelő halogéneket vagy a megfelelő alkálifém­vagy kvalerner ammónium-halogenideket al­kalmazzuk. A folyékony, lényegében vízmentes vagy gázhnlmazóllapotú a reakcióelegy ben oldódó protonsavat illetve a protonsnvat felszabadító vegyületet a protonsav minőségétől függően olyan mennyiségben visszük be, hogy annak a kiindulási halogénezett anilinszármazékhoz viszonyított mólaránya (1:100) és (10:1) kö­zötti, előnyösen (1:10) és (5:1) közötti le­gyen. A találmány szerinti eljárást - eltekint­ve a nemesfém-katalizátortól - vízmentes, homogén fázisban folytatjuk le, ez a kiindu­lási anyagként alkalmazott polihalogénezetl anilin3zártnazék klórozott benzol inert oldó­szeres vagy inert oldószerelegyes oldata. A találmány Bzerinli eljárásban alkalmazhatók a reakciókörülmények között folyékony klór­­-benzolok, azaz mono-, di-, tri-, tetra- és pentaklór-benzol közül azok, amelyek szoba­hőmérsékleten folyékony halmazállapotuk, az­az a monoklór-benzol, az 1,2-diklór-benzol, az 1,3-diklór-benzol, éB az 1,2,4-triklór-ben­­zol. A reakciót általában 5 bar (abszolút nyomás) feletti nyomáson folytatjuk le. A nyomás szempontjából nincs kritikus felső határ, mégis gazdaságossági szempontok fi­gyelembevételével 100 bar nyomós alatt, elő­nyösen 20 bar nyomóson dolgozunk. A reakcióhőmérséklet 90-300 °C, előnyö­sen 160-230 °C. Magasabb hőmérsékletet is alkalmazhatunk, - bár így költségesebb az eljárón - mivel a vízmentes reakcióközeg csak nagyon kis mértékben korroziv és az alkalmazott oldószerek ilyen hőmérsékleten csak kis mértékben párolognak. A találmány szerint alkalmazott katalizá­tor alapját képező nemesfém-katalizátorok a periódusos rendszer VIII. csoportjának a fé­méi, Így ruténium, ródium, palládium, ozmium, iridium és platina, előnyösen palládium. A fé­met bevihetjük fémalakban vagy vegyület formájában, de előnyösen fémalakban alkal­mazzuk. A katalizátort alkalmazhatjuk hordozóval vagy hordozó nélkül. Hordozóként minden, a reakcióközeggel és a savakkal Bzemben ellen­álló hordozó alkalmazható. Ilyen például az aktív szén, az aluminium-oxid,, a kovasav és a bárium-szulfát. Célszerűen aktív szenet al­kalmazunk. A katalizátort és a megfelelő hor­dozót előnyösen finoman eloszlatott állapot­ban alkalmazzuk; megfelelő a 100 mVg fajla­gos felület. A katalizátor mennyiségét úgy választ­juk meg, hogy a katalizátor menesfémjének a mennyisége a kezelt (I) általános képletű vo­­gyületnek - a képletben X', X", R\ R" és R’” jelentése a mór megadott - 0,01-10 l%­­-a előnyösen 0,5-10 t%-a legyen. A találmány szerint kiindulási vegyület­ként előnyösen 2,3 diklór-anibnt, 2,5-diklór­­-nnilinl vagy 3,4-diklór-anilinl alkalmazunk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom