190702. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-(fenil-szulfonil)-N'-pirimidinil- és triazinil-karbamid-származékokat hatóanyagként tartalmazó herbicid és növénynövekedést szabályozó készítmények, valamint eljárás a hatóanyagok előállítására

2.3

] 90702

13. példa

15. példa

Csírázó a gátlásának vizsgálata tárolt burgonyán

5

„Urgenta” nevű, kereskedelemben Forgalomba hozott csíramentea burgonyákat megmostunk és szárítottunk. Ezután a burgonyákat 1-1 percen ét különböző koncentrációjú hatóanyag emulziókba mártottuk, műanyag jq tálcákon szűrőpapírra helyeztük és 14-21° hőmérsékleten, sötétben 50% relatív nedvességtartalom mellett tartottuk. A kiértékelést a kezelés után 34 nappal végeztük. Egyidejűleg meghatároztuk a burgonyák súly veszteségét és a csíráknak a súlyát a kezeletlen kontrollokhoz viszonyítva. A találmány szerinti készítmények ebben a kísérletben egyértelműen csírázásgátló hatást mutattak. Ezzel egyidejűleg a kezelt burgonyák súly- gg vesztesége a kontroll burgonyák súlyveszteségének kevesebb mint 10%-a volt.

14. példa

. , . , . • 25 Növekedést gátló hatás vizsgálata trópusi talajborító hüvelyesekre (cover crops)

Föld-agyag-homok (1:1:1) eleggyel töltött műanyag edényekben Psophocarpus palustris és Centroeema pubescens növényeket növesztettünk dugványokról. A gyökerek kifejlődése után a növényeket 9 cm átmérőjű cserepekbe ültettük át, és szükség szerint öntöztük. A növényeket ezután melegházban 27° napi hőmérsékleten és 21° éjszakai hőmérsékleten, átlagosan 14 órás, 6000 luxos megvilágítási idő és 70% nedvességtartalom mellett növesztettük. A vizsgált növényeket körülbelül 15 cm-re vágtuk vissza, és a visszavágás után 7 nappal a hatóanyagot tartalmazó permetlével permeteztük be (0,3 illetve 3 kg hatóanyag/hektár dózisnak megfelelő mennyiségben). A kezelés után 4 héttel a kezelt növények növekedését a visszavágott, de kezeletlen kontrollnóvényekéhez képest összehasonlítottuk. Ebben a kísérletben az (I) általános képletű hatóanyagokkal kezelt növények esetén az újranövésben kifejezett lassulás következett be (a kezeletlen ^ kontrollnövények újranővekedéséhez képest 20%-nál alacsonyabb), anélkül, hogy a kísérleti növények károsodtak volna.

A pre-emergens szelektivitás vizsgálattá szója vetésen

60x30x25 cm méretű, 30 1-es műanyag tartályban a kísérleti növényeket homokos tőzeges erdei talajba ültettük, majd 1-2 cm vastag földréteggel borítottuk és megöntöztük. 1 nap eltelte után a hatóanyagot vizes permetlé formájában, 500 1/ha mennyiségnek megfelelően, 60 g/ha és 30 g/ha hatóanyagdózisnak megfelelően vittük fel. Ezután a tartályt melegházban 20-25° hőmérsékleten tartottuk, és Bzükség szerint öntöztük. 33 nap elteltével kiértékeltük a kísérletet, és a

9. példában megadott skálát alkalmaztuk.

Pre-emergens hatás szója vetésen: 31. sz. hatóanyag

Kísérleti növény Felhasznált mennyiség

0.06 kg/ha 0.03 kg/ha

szója

7

8

Amaranthus rét.

2

3

Ipomoea p.

3

4

Portulaca o.

1

2

Brachiaria pl.

3

4

Xanthium can.

3

3

16. példa

Nóvekedésszabélyozás szójababon

6:3:1 arányú föld-agyag-homok keverékkel töltött műanyag tartályba „Hark” fajtájú szójababot vetettünk, és a tartályt klímaszobába helyeztük. Az optimális hőmérséklet, megvilágítás, trágya-adagolás és öntözés mellett a növények körülbelül 5 "hét alatt 5-6 trifoliés, leveles stádiumba kerülnek. Ebben az időpontban a növényeket az (I) általános képletű hatóanyag vizes permedével alapos átnedvesedésig permetezzük. A hatóanyag-koncentréció 100 g hatóanyag/ha értékig emelkedett. A kiértékelés a kezelés után 5 héttel történik. A kezeletlen kontroll növényekhez képest a találmány szerinti (l) általános képletű hatóanyagok a főágon lévő termés számának és súlyának jelentős növekedését eredményezi.

13