190697. lajstromszámú szabadalom • Eljárás optikailag egységes béta-laktámok előállítására

25 1906U7 3,85 (3U, s, OCHi), 4,3 (1H, d, 6 Hz, CJî-CONHï), 5,30 (1H, dd, 6 és 9 Hz, NH-CÍT), 6,95 (1H, s, S-CH=), 7,40 (2H, d, 18 Hz, CONHj), 9,25 <1H, d, 9 Hz, NH-CO). Az e) bekezdésben kiindulási anyagként fe 1 haszné It 2- ( 2-amino-4-tiazolil) -2- (Z)-met­oxiimino-ecetsav-2-benzotiazolil-tioésztert a kővetkezőképpen állíthatjuk elő: f) 3,93 g trifenil-foszfint és 5 g ditio­­-bisz-benzotiazolt 50 ml diklőr-metánban szuszpendálunk és kb. 30 percen át szoba­­hőmérsékleten keverünk. Az elegyet 0 °C-ra hűtjük, majd 2 g 2-(2-amino-4-tiazolil)-2-(Z)­­-metoxiimino-eceteavat adunk hozzá és 3-4 órán át 0 °C-on keverjük. Az oldhatatlan anyagot leszűrjük, kevés hideg metilén-klo­­riddal mossuk. A szilárd anyagot 25 ml etil­­acetátban szuszpendáljuk, 30 percen át 0 °C-on keverjük, újraszűrjük ás etilacetáttal mossuk. Tetrahidrofurán és diklór-metán ele­­gyéből történő átkristályositás után 128-130 •C-on olvadó 2-(2-amino-4-tiazolil)-2-(Z)-met­­oxiimino-ecetsav-2-benzotiazolil-tioésztert ka­punk. 17. példa a) 265 mg (0,5 millimól) (Z)-2-(2-amino­­-4-tiazolil)-2-([(p-nitro-benziloxikarbonil)­­-metoxi]-imino}-ocetsav-2-benzotiazolil-tioész­­tert és 104 mg (0,5 millimól) (3S,4S)-3-amino­­-4-karbamoil-2-oxo-l-azetidin-azulfonsavat (16. példa d) bekezdése) 2,5 ml vízmentes acetonban szuszpendálunk és 0,15 ml (1,1 millimól) trietil-amint adunk hozzá. A szusz­penzióból 30 perc alatt sárga oldat képződik. A reakcióelegyet 24 órán át szobahőmérsékle­ten keverjük, majd bepároljuk és a maradé­kot DCCC kromatografálásnak vetjük alá (Droplet Counter Current Chromatographie; felszálló cseppek 7:13:8 arányú kloroform-me­­tanol-vlz elegyben). Az értékes frakciókat bepároljuk és liofilizáljuk. 0,139 g (41%) (3S,4S)-3-[(Z)-2-(2-amino-4-tiazolil)-2-{[(p­­-nitro-benziloxi-karbonil)-metoxiimino]-acet­­araido)-4-karbamoil-2-oxo-l-azetidin-szulfon­­sav-trietil-aminsót kapunk. NMR (DiO) <5 (ppm): 1,31 (t, J=7,5, 9H), 3,24 (q. J=7,5 , 6H), 4,95 (d , J­=6,0, 1H), 4,95 (s, 2H), 5,34 (s, 2H), 5,69 (d, J=6,0, 1H), 6,98 (a, 1H), 7,49 (d, J=9,0, 2H), 8,16 (d, J =9,0, 2H). IR (KBr) cnr‘: 3333 (42), 1773 (26%), 1687 (20%), 1608 (42%), 1348 (27%), 1277 (22%), 1248 (26%), 1046 (19%). Elemi analízis: Ci*HitNtOuSi + CeHisN (672,- 698) képletre számított: C% = 42,85; H% = 4,80; N% = 16,66; S% = 9,53; HjO% = ; talált: C% = 41,22; H% = 4,81; N% = 16,13; S% = 9,45; HjO% = 1,84. b) 336 mg (0,5 millimól) (3S,4S)-3-[(Z)-2- - (2-amino-4-tiazolil)-2- {[ ( p-nitro-benziloxi­­karbonil)-metoxiimino]-acetamido)-4-karbamo­­il-2-oxo-l-azetidin-szulfon8av-trielilaminBÓt 20 ml metanolban oldunk és 150 mg 5%-os palládium-kovasavgél katalizátor jelenlétében szobahőmérsékleten 3-4 órán át hidrogénez­zük. A katalizátort leszűrjük és a szűrletet bepároljuk. A maradékot kevés telített vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldatban oldjuk és Amberlite XAD-2-n kromatografáljuk. Az eluálást vízzel, majd 40% etanol és 60% víz elegyével végezzük el. Liofilizálás után 150 mg (65%) <3S,4S)-3-{(Z)-2-(2-amino-4-tiazolil)­­-2-((karboxi-metoxi)-imino]-acetamido)-4-kar­­bamoil-2-oxo-l-azetidin-szulfonsav-nátriumsót kapunk. IR: 3421, 1769, 1731, 1690 cm’1. Az a) bekezdésben kiindulási anyagként felhasznált 2-(2-amino-4-tiazolil)-2-([(Z)-(p­­-nitro-benziloxikarbonil)-metoxil-imino)-ecet­­sav-2-benzotiazolil-tioészlert a következő­képpen állíthatjuk elő: c) 6,1 g (25 millimól) 2-(2-amino-4-tiazo­­lil)-2-(Z)-hidroxiimino-ecetsav-tercier-butil­­észtert 250 ml vízmentes acetonitrilben disz­­pergálunk. Ezután 13,7 g (50 millimól) bróm­­-ecetsav-4-nitrobenzilÓ8ztert és 12,9 ml (75 millimól) N-etil-diizopropilamint adunk hozzá keverés közben szobahőmérsékleten. 5 perc múlva 7,5 g (50 millimól) nátrium-jodidot adunk hozzá. A reakcióelegyet 3,5 órán át argon-atmoszférában szobahőmérsékleten ke­verjük. Az oldószert ledesztilláljuk és a ma­radékot 500 ml etilacetáttal hígítjuk. A ka­pott oldatot négyszer, összesen 2 liter vízzel mossuk. A vizes részt 300 ml etilacetáttal extraháljuk, az egyesített etilacetátos olda­tokat nátrium-szulfát felett szárítjuk és szá­razra pároljuk. Btilacetál és hexán elegyéból történő kristályosítás után 8,2 g (75%) 2-(2- -amino-4-tiazolil ) -2- ( ( ( p- ni tro- be nziloxikar bo­­nil)-metoxi]-imino)-ecetsav-tercier-butilész­­tert kapunk. Op.: 146,8 °C (bomlás). d) 5,0 g (11,4 millimól) 2-(2-amino-4-tia­­zolil)-2-([(Z)-(p-nitro-benziloxikarbonil)-met­­oxil-imino}-ecetsav-lercier-butilésztert 86 ml ecetsavban keverünk és 5,2 ml (38,4 millimól) bór-trifluorid-éterátot adunk hozzá. A kapott oldatot 5 órán át szobahőmérsékleten kever­jük, majd 260 ml vízbe öntjük. A kiváló csa­padékot szűrjük és 40 #C-on vákuumban szárítjuk. 3,5 g (80%) 2-(2-amino-4-tiazolil)­­-2-([(p-nitro-benziloxi-karbonil)-metoxi]-imi­­nol-ecetsavat kapunk, op.: kb. 175 °C (bom­lás). 26 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom