190696. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új piperazinon-származékok és az ezeket hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

7 190696 8 alom, egy (X) általános képletü alkilezőszer­­rel, a képletben X jelentése egy anionosan lehasítható cso­port, egy kvaterner ammónium-csoport vagy egy tercier szulfóniumcsoport, R3 jelentése hidrogénatom kivételével a fenti, reagáltatjuk és a kapott bármely terméket kívánt esetben egy fiziológiailag alkalmas savval önmagában ismert módon savaddíciós sóvá alakítjuk. Előnyös (I) általános képletü piperazi­­non származékokat állíthatunk elő akkor, ha olyan (VIII) általános képletü 5,6-dihidro­­-2(lH)-pirazinonokat, (IX) általános képletü alkilező-, illetve acilezőszereket és (X) álta Iá nos képletü alkilezőszereket használunk, amelyekben R1, R2 és R3 a fent felsorolt elő­nyös, illetve különösen előnyös jelentésnek. A (VIII) általános képletü 5,6-dihidro­­-2(lH)-pirazinonok redukciója során, amikoris a megfelelő (I) általános képletü piperazinon származék keletkezik, melynek képletében R2 és R3 jelentése hidrogénatom, a 3,4-kettős kötést hidrogénezzük. Analóg redukciók nagy számban ismertek és mind az alkalmas rédukálószerek, mind az alkalmas reakciókörülmények az irodalomból megismer­hetők (lásd például Methoden der organi sehen Chemie fHouben-Weyl 4. kiadás, 11/1 kötet, 692, Stuttgart /1957/). Az (I) általános képletü piperazinon származékok (VIII) általános képletü dihidro­­-pirazinonokból történő előállítására külö­nösen alkalmas a katalitikus hidrogénezés, vagy a komplex hidridekkel, így például al­­káli-bór-hidriddel vagy alkáli-alumlnium-hid­­riddel végzett hidrogénezés. A redukciót cél­szerűen inert szerves oldószerben végezzük. Ha redukálószerként hidrogént alkalmazunk, katalizátorként felhasználható a Raney-nikkel vagy Raney-kobalt, ha magasabb hőmérsékle­ten, előnyösen 50-100 4C közötti hőmérsékle­ten dolgozunk, vagy nemesfémkatalizátorok, így finoman eloszlatott platina vagy palládi­um, előnyösen alkalmas hordozón, így például aktív szénen, ha szobahőmérsékleten vagy kevésbé magas hőmérsékleten dolgozunk. A komplex hidridekkel végzett redukciót gyak­ran már szobahőmérsékleten elvégezhetjük, a reakció azonban a szokásos módon melegítés­sel, például az előnyösen 100 °C alatti for­ráspontú oldószer forráspontjáig történő me­legítéssel gyorsítható. Katalitikus hidrogénezés során oldószer­ként felhasználhatók például rövid Bzénláncú alkoholok, így metanol, etanol, propanol; rö­vid szénláncú karbonsavak, így ecetsav; rö­vid szénláncú karbonsavak és egyszerű al­koholok észterei, így ecetsav-etilészter, és éterek, így etilén-glikol-mono- vagy dimetil­­-éter vagy tetrahidro-furán. Az alkáli-bór-hidrides redukciót például egyszerű alkoholok, így metanol vagy etanol jelenlétében; az alkáli-alumínium-hidrides re­dukciót előnyösen vízmentes éterek, így di­­etil-éter, dioxán vagy tetrahidro-furán jelen­létében végezzük. A redukcióval kapott (I) általános kép­­letű piperazinon származékok, melyek képle­tében R2 és R3 jelentése hidrogénatom, már enyhe körülmények között is olyan (I) álta­lános képletü vegyületté alkilezhetők, illetve acilezhetók melyek képletében csak R3 jelen­tése hidrogénatom és R2 jelentése egy, a hidrogénatomtól eltérő csoport a fent meg­adott csoportok közül. Mind az alkilezéshez, illetve acilezéshez szükséges alkilező-, illetve acilezószer, mind az alkilezéshez, illetve aci­lezéshez szükséges reakciókörülmények az irodalomban ismertek flásd Methoden der or­ganischen Chemie (Houben-Weyl) 4. Auflage, Band 11/1, 24 és Band 11/2, 3, Stuttgart (1957)]. A felhasználható alkilező- és acilezösze­­reket a (IX) általános képlet határozza meg. Az X jelentésében szereplő anionosan lehasít­ható csoportok előnyösen halogénatom, külö­nösen klór-, bróm- vagy jódatom, vagy egy ekvivalens szulfátcsoport, vagy esetleg egy kvaterner amraóniumcsoport vagy egy tercier szulfóniumcsoport. Abban az esetben ha R2 jelentése alkil- vagy szubsztituált alkilcso­­port, X előnyös jelentése halogén-, így klór-, bróm- vagy jódatom; abban az esetben ha R2 jelentése acilcsoport, X előnyös jelentése halogén-, különösen klór- vagy brómatom vagy egy -OR2 csoport. A reakciót célszerű­en inert szerves oldószer jelenlétében vé­gezzük. A lehasadó proton felfogására cél­szerűen bázist alkalmazunk. Ha 1-helyzetben szubsztituált (I) álta­lános képletü piperazinon származékot, vagy­is olyat, melynek képletében R3 jelentése hidrogénatomtól eltérő, kell előállítani, akkor az első alkilezés, illetve acilezés után kapott vegyületet újból alkilezzük. Ehhez egy (X) általános képletü alkilezőszert használunk, melynek képletében X jelentése lényegében azonos a (IX) általános képletben szereplő X jelentésével. Ezt a második alki­­lezést is általában szerves oldószerben bázis jelenlétében hajtjuk végre. A reakciókörül­mények erélyesebbek, mint az első alkilezés esetében, vagyis erősebben poláros oldószer­ben és aktívabb, például a reakcióközegben oldódó bázis jelenlétében dolgozunk. A (IX) általános képletü vegyülettel tör­ténő reagáltatás esetén oldószerként általá­ban rövid szénláncú alkoholokat, vagyis 1-4 szénatomos alkoholokat, benzol-származéko­kat, így toluolt, klór-benzolt, étereket és ciklikus étereket, így tetrahidro-furán vagy diexánt használunk. A (X) általános képletü vegyülettel történő reagáltatás során poláros oldószereket, így például dimetil-formamidot, dinetil-szulfoxidot vagy piridint használunk. A (IX) általános képletü vegyülettel végzett első alkilezési-, illetve acilezési­­-lépcsőben bázisként alkalmasak szervetlen 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom