190686. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új ciklopropán-karbonsav-származékok előállítására és az ezeket a származékokat hatóanyagként tartalmazó paraziticid kompozíciók
17 190686 18 5 16.1 6 7.1 7 7.4 8 20.1 9 8.6 11 50.6 12 22.2 13 17.9 14 22.7 15 31.2 16 12.3 Következtetés: Az 1-16. példa szerint előállított vegyületek jó inszektic.id hatást mutatnak. 2) A találmány szerinti vegyületek akaricid hatásának vizsgálata 2 leveles babnövényeket fertőztünk levelenként 25 nőnemű Tetranychus urticaeval és szellőző fedő alatt egyenletes megvilágítást biztosító térben helyeztük el. A növényeket Fischer fecskendő segítségével növényenként 50 p.p.m. vegyületet tartalmazó 4 ml, víz és aceton 1:1 térfogatarányú elegyével készült oldattal kezeltük. A növényeket 12 óra hosszat száradni hagytuk, és ezután végeztük a fertőzést. A pusztulási arány vizsgálatát ezután 72 órával végeztük. Minden tesztben 5 g/hl dózist használtunk. Az 1-16. példa szerinti vegyületek jó aktivitást mutattak ebben a tesztben. 3) A találmány szerinti vegyületek nematocid hatásának vizsgálata Panagrellus silusaeval végzett vizsgálatok Egy kb. 50 cm3-es tartályba kb. 2000 nematoda 0,5 cm3 vízzel készült szuszpenzióját helyezzük. A szuszpenzióhoz 10 cm3, 1 vagy 0,1 g/1 koncentrációjú vizes inszekticid-oldatot adtunk. Koncentrációértékenként 3 párhuzamos mérést végeztünk. 24 óra múlva a vizes közeget homogenizáltuk, 1 ml-es mintát vettünk belőle, és Peter-lemezen megszámláltuk az élő és az elpusztult nematodákat. Az eredményeket kezeletlen kontrollra vonatkoztatott százalékban fejeztük ki. Az 1-16. példa vegyületei ebben a vizsgálatban jó aktivitást mutattak. 4) A találmány szerinti vegyületek fungioid hatásának vizsgálata Botrytis cinerea elleni hatásosság vizsgálata A teszt gomba-spórák szuszpenzióját tartalmazó agar táptalajra helyezett kezelt búzamagvak körül kialakuló inhibieiós zóna lehetővé teszi, hogy a vizsgálandó vegyületek hatásosságát értékeljük. Sárgarépalében szuszpendáll, 5.101 spóra/g táptalaj Botrytis cinerea spóra-szuszpenziót összekevertünk biirgonya-dextróz-agar táptalajjal. Champlain búzamagvakat kezeltünk mázsánként 80 g vizsgálandó vegyüloltel. A kezelt magvakat ezután a spórával fertőzött táptalajra helyeztük. 4 dobozt használtunk a vizsgálathoz, amelyek mindegyike 5-5 magvat tartalmazott. 6 napig 20 °C-on végzett inkubálás után mértük az inhibieiós zónák méretét. Az eredményeket a hatásosság százalékában adtuk meg, amit a párhuzamos, kezeletlen magvakkal végzett vizsgálat eredményére vonatkoztattunk. Az 1-16. példa vegyületei jó aktivitást mutattak ebben a tesztben. Fusarium roseum elleni hatásosság vizsgálata A vizsgálandó vegyületet tartalmazó táptalajon a gombáknak a spórákból való kifejlődését vizsgáltuk. A vizsgálandó vegyület steril vízzel készült szuszpenzióját agurtartalinú táptalajhoz (megsavanyitott maláta) kevertük, 45 cm3 táptalajra 5 cm3 szuszpenziót számítva. Az aktív anyagot 100-10 p.p.m. koncentrációban használtuk. Az elegyet steril körülmények között Petri-csészékbe töltöttük. Megszilárdulás után a Petri-csésze négy pontjára cellulóz-lapocskákat helyeztünk, amelyeket előzőleg 1 csepp spóraszuszpenzióval telítettünk. 2.1Ü5 spóra/cm3 koncentrációjú Fusarium roseum spóraszuszpenziót használtunk. A hetedik nap végén 2 Petri-csészében kifejlődött 8 kolóniát mértünk meg. A kolóniák átlagos átmérője a nem kezelt fertőzött kontroll mintára vonatkoztatva adta az eredményeket, amelyeket a hatásosság százalékában fejeztünk ki. Az 1-16. példa vegyiilete jó aktivitást mutatott ebben a tesztben. Rhizoctonia solani elleni hatásosság vizsgálata A vegyületek vizsgálatát úgy végeztük, hogy kezelt magvakat vetettünk olyan talajba, amelyet előzőleg mesterségesen fertőztünk Rhizoctonia solanival. A használt talaj 1/3 tömegrész iszapból, 1/3 tömegrész homokból és 1/3 tömegrész tőzegből állt. Kgy térfogatrész Rhizoctonia solarii kultúrát (Knopp-féle folyadékkal kiegészített korpa és vermikulit) elegyítettünk 29 térfogatrész talajjal. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 10
