190673. lajstromszámú szabadalom • Stabil, vizes polimerdiszperziók és eljárás előállításukra

10 190673 11 tokban, így papírbevonatokban, vizes alapú festékekben és hasonlókban. Valamennyi töl­tőanyag, így kréta, kalcium-karbonát, titán­­-dioxid és hasonló anyagok, valamint pigmen­tek alkalmazhatók a diszperziókkal együtt. Feleslegben tévő kationos diszperziók flokku­­lálhatják a töltőanyagokat. Mivel ezekben diszperziókban a ragasztó- komponens lega­lább 50%-a keményítőből származtatható le, ezeknek a diszperzióknak a használata jelen­tős gazdasági előnyöket biztosít, valamint mentesíti az egyre kevesebb fosszilis szén­hidrogénekből leszármazlatott költséges mo­nomereket. Ezen túlmenően a diszperziók vi­szonylag nagy viszkozitása lehetővé teszi a bevonatok készítését sűrítók használata nél­kül. A találmány szerinti kopolimer diszper­ziók hagyományos módon használhatók textil­fonalak írezésére a fonalak törékenységének csökkentésére az ezt követő kezelések során. Abban az esetben, ha a diszperziókat írező anyagokként alkalmazzuk, az előállításukhoz használt derivált és hidrolizált keményítők valódi (belső) viszkozitásának 0,12-0,28 dl/g tartományban kell lennie. Olyan ojtott kopoli­­mer diszperziók, esetében, amelyeket írező anyagként kívánunk használni, előnyös a 0,13-0,21 dl/g valódi (belső) viszkozitásra hidrolizált keményítő alkalmazása. A következő példák a találmány bemuta­tására szolgálnak. A továbbiakban - amennyiben másként nem jelöljük - a „szilárdanyag" és „szilárd­­anyagszázalék ” megjelölések az összes szi­lárd anyagra - beleértve az amilopektin-ke­­ményitót és a monomert vagy a monomereket is - vonatkoznak, amelyeket az ojtott kopoli­mer diszperzió készítésére használunk. A viszkozitást centipoise-ben (cp) adjuk meg, amennyiben másként nem jelöljük. A viszko­zitást 24 ®C-on egy H.T.A. Brookfield viszko­ziméterrel és megfelelő orsóval mérjük. A leírásban alkalmazott kifejezések és módszerek a következők: Oldható alfa-amilázaklivitás Oldható alfa-amilázkészítmények aktivi­tását egy módosított AATCC 103, 1965 szab­ványos vizsgálati módszerrel határoztuk meg (Standard Test Method, AATCC 103, 1965 „Bacterial Alpha Amylase Used in Desizing, Assay of”, amely 1967-ben jelent meg. Editi­on of Technical Manual of the American As­sociation of Textile Chemists and Colorists, 43. B-174. és B-175. oldalak). A módszert a következőképpen módosítottuk: a puffer-ol­­datol a keményítőkivonathoz úgy készítettük, hogy feloldottunk 25,3 g kémiailag tiszta nátrium-hidroxidot és 340 g kémiailag tiszta kálium-dihidrogén-foszfálot és az oldatot 2 literre hígítottuk, majd 125 ml pufferoldatot adtunk a hütött, pásztázott keményítőkivo­nalhoz még mielőtt 500 ml térfogatra hígítot­tuk. Ezután meghatároztuk a kemónyítőkivo­­nat pH-jót és szükség esetén 6,20 ± 0,05 ér­tékre állítottuk be, majd .0,025 mólos kalcium­­-kloridos oldatot használtunk az enzimes minták hígításához. Ezt az oldatot úgy készí­tettük, hogy 11,1 g vízmentes kémiai tisztaságú kalcium-kloridot vízben oldottunk és utána az oldatot 4 liter térfogatra hígítottuk. Az eredményeket liquifon-ban ad­juk meg. Egy baktérium-amilázegység 2,85 li­­quifonnal egyenlő. Valódi (belső) viszkozitás A derivált és hígított amilopektin-keményitők valódi viszkozitásértékeit ugyanolyan körül­mények között derivált és hígított kukorica­­keményítők valódi viszkozitásértékeiból szár­maztattuk le. A valódi viszkozitásméréseket számos, 32 t%-os kukoricakeményítő-pasztán végeztük, amelyeket előzőleg folyósítottunk és hígítottunk. Ezeket a pasztákat 40 cp és 30 800 cp közötti Brookfield viszkozitásra ál­lítottuk be. Először a redukált viszkozitáso­kai mértük, mindegyik mintából őt hígítást készítettünk (0,5 g/100 ml, 1,0 g/100 ml, 1,5 g/100 ml, 2,0 g/100 ml és 2,5 g/100 ml). A méréseket Myers és Smith „Methods in Carbohydrate Chemistry" című könyvében le­írt módszer szerint végeztük (IV, R. L. Whistler, Academic Press, New York, 1964 121-127. oldal ). A valódi viszkozitásértéke­ket ezután az öt hígításnál kapott redukált vi jzkozitásértékekből származtattuk le nulla koncentrációra való extrapolálás útján. Az alábbi képleteket használtuk fel a redukált viszkozitásértékek számításához. Ezekben a képletekben U = az eltelt idő a Cannon-Ubbelohde viszkoziméterben a tiszta oldószerre (1,00 mólos NaOH oldat), t = eltelt idő a Cannon-Ubbelohde viszkoziméterben a h drolizált keményítő-oldatra, amelyet 1,00 mólos NaOH-oldattal készítettünk és C = a hidrolizált keményítő koncentrációja g/100 ml-ben. t-U Fajlagos viszkozitás = nSp = - - - ■ 1 — 1<J nap Redukált viszkozitás = nrea ------—■■■ ■ ■ - — C Kjeldahl-féle nitrogénanalízis Kjeldahl-féle analízist nitrogénra a Corn Refiners Association, Number B-48 szabvá­nyos módszerével végeztük. Helyettesítési fok A helyettesítési fokot (D of S) a követ­kező képlet útján határoztuk meg: (162) (nitrogént) D of S = -----------------------------------------------------(100) (14) - (A) (nitrogént) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom