190669. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3,4-diszubsztituált 1,2,5-tidiazol-1-oxidok és 1,1-dioxidok előállítására

13 190669 14 bb. 3-ciklopropilraetil-4-{2-f (5-dimetilamino­­metil-2-furil)-metil-tio]-etil-araino}-l,2,5-tia~ diazol-1,1-dioxid, cc. 3-{2-[(5-dimetilaminometil-2-furil)-metil­­-tio]-etil-amino}-4-[(2-píridil)-metil-amino]­­-1,2,5-tiadiazol-1,1-d ioxid, dd, 3-araino-4-(2-((5-dimetilaminometil-2-tie­­nil)-metil-tioJ-etil-amino)-l,2,5-tiadiazol-l,l­­-d ioxid, ee. 4-l2-[(5-dimetilamino-metil-2-tienil)-me­­til-tio]-etil-amino)-3-(l-propil-amino)-l,2,5- - tia d iazol-1-, 1 - d ioxid, ff. 3—{2—£ {2-guanidino-tiazol-4-il)-metil-tio]­-etil-amino}-4-metilamino-l,2,5-tiadiazol-l­-oxid, gg. 3-amino-4-(2-[(5-dimetilaminometil-2-tie­nil)-metil-amino)-l,2,5-tiadiazol-l-oxid, hh. 3-[3-(3-dimetilaminometil-fenoxi)-propil­-arainol-4-metilaraino-l,2,5-tiadiazol-l,I-dioxid, ii. 3-benzilamino-4-{2-[ (5-dimetilaminometil­-2-tienil)-metil-tio]-etil-amino)-l,2,5-tiadiazol­-1,1-dioxid, jj. 4-{2-[(5-dimetilarainometil-2-tienil)-metil­­-tio]-etilamino}-3-f (3-piridil)-metilarainol­­-i,z,o-uaaiazoi-l, 1-dioxid, kk. 3-{2-([2-(2,3-dimetil-guanidino)-tiazol-4- -il]-metil-tio}-etilamino}-4-metilamino-l,2,5-ti­­adiazol-1,1-dioxid, 11. 3-amino-4-{2-{[2-(2,3-dimetil-guanidino)­-tiazol-4-il]-metil-tiol-etilamino)-l,2,5-tiadia­zol-l-oxid, ram. 3-amino-4-[3-(3-diraetilaminometil-fen­­oxi)-propil-amino]-l,2,5-tiadiazol-l-oxid, nn. 3- {2-[ ( 5-dimetilaminometil-2-tienil)-metil­­-tio]-etilamino}-4-f (2-piridil)-metilaminol­­-1,2,5-tiadiazol-l, 1-dioxid, pp. 3-amino-4-(2-{[2-{2-metil-guanidino)-tia­­zol-4-il]-me til-tio}-o tilaraino}-1,2,5-tiadiazol-l­­-oxid, rr. 3-amino-4-[ 3- {3-piperidinoraetil-fenoxi) - -propilamino]-1,2,5-tiad iazol-l-oxid, qq. 3-metilamino-4-[3-(3-piperidinometil-fen­­oxi)-propilamino]-l,2,5-tiadiazol-l, 1-dioxid, as. 3— {2—[ (5-dimetilarainometil-2~tienil)-metil­­-tio]-etilamino)-4-etilamino-l,2,5-tiadiazol-l, 1- -dioxid, tt. 3-amino-4-[3-(3-piperidinometil-fenoxi)­­-propilamino]-l, 2,5-tiadiazol-l, 1-dioxid, uu, 3—{2—£ (5-dimetilaminometil-2-tienil)-metil­­-tio]-etilamino)-4-[(4-piridil)-metilamino]­­-1,2,5-tiadiazol-l, 1-dioxid. A találmány szerinti eljárás Borán alkal­mazott kiindulási anyagok, valamint a (XVII) általános képletű vegyületek is újak. A leírás során nem-toxikus, gyógyszeré­szeti szempontból elfogadható só alatt olyan (I) általános képletű vegyületből származó sót értünk, amelyet egy nem-toxikus és gyógyszerészeti szempontból elfogadható szerves, vagy szervetlen Bavval állítunk eló. Ilyen sav például hidrogén-klorid, hidrogén­­bromid, kénsav, szulfanilsav, foszforsav, sa­létromsav, maleinsav, fumársav, borostyánkő­­sav, oxálsav, benzoesav, metán-szulfonsav, etán-diszulfonsav, benzol-szulfonsav, ecet­sav, propionsav, bórkósav, citromsav, kám­­for-szulfon8av és hasonlók. A sókat az irodalomból ismert módszerekkel állítjuk elő. A szakember számára világos, hogy a leírásban ismertetett (I) általános képletű vegyületek és köztes termékek közül egyesek kettős, hármas vagy többszörös sókat képeznek. Nyilvánvaló továbbá, hogy az intermedierek sói alatt, ha ezeket a köztes vegyületeket magukat gyógyszerként nem használjuk, nemcsak nem-toxikus, gyógyszerészeti szempontból elfogadható savakkal képzett sók lehetnek. Úgy találtuk, hogy a leírás szerint elő­állított (I) általános képletű vegyületek erő­teljesen megkötik azt az oldószert, amelyből kikristályosítjuk őket. Egyes esetekben, úgy tűnik, hogy a termék valódi szolvát, míg más esetben a termék csupán megtart valamennyi oldószert, vagy szolvátból és valamennyi ol­dószert visszatartó vegyűlel keverékéből áll. Bár az oldószer magasabb hőmérsékleten való szárítással eltávolítható, ez gyakran azzal jár együtt, hogy a tökéletesen kristályos termék gumiszerű anyaggá változik. Mivel a szolva­­tált termék általában éles olvadásponttal ren­delkezik, úgy jártunk el, hogy a terméket szobahőmérsékleten szárítottuk. Amikor még hosszú szárítás után is oldószert tartalmazott a termék, úgy ezt az oldószermennyiséget például mágneses magrezonanciaspektroszkó­­piásan határozzuk meg. A későbbiekben is­mertetett példákban adott esetben megadjuk az oldószer mennyiségét és az analitikai ada­tok és az olvadáspontok, ha másként nem adjuk meg, erre a szolvatált termékre vonat­koznak. Terápiás használatkor a találmány sze­rinti, farmakológiailag aktív terméket általá­ban gyógyszerészeti készítmény alakjában adagoljuk, amely készítmény tartalmazza bá­zis, vagy nem-toxikus, gyógyszerészeti szem­pontból elfogadható, savaddíciós sóként az aktív összetevőt és egy gyógyszerészeti szempontból elfogadható vivőanyagot. A gyógyszerészeti készítményt orálisan, parenterélisan, rektálisan adagolhatjuk. Többféle gyógyszerészeti készítményt hasz­nálhatunk. így például, ha szilárd halmazál­lapotú vivőanyagot alkalmazunk, úgy a ké­szítményből tablettákat állíthatunk eló, a por-alakú vagy darabos készítményt szilárd, zselatinkapszulákban helyezhetjük el, de elő­állíthatunk más készítményeket is. Ha folyé­kony halmazállapotú vivőanyagot használunk, úgy a készítmény lehet szirup, emulzió; elő­állíthatunk lágy zselatin kapszulákat, injek­cióra steril oldatokat vagy vizes, vagy nem vizes folyékony halmazállapotú szuszpenziót. A gyógyszerészeti készítményeket a készít­ménynek megfelelően, ismert módszerekkel állítjuk elő. Egy dózis előnyösen 0,5 mg és 150 mg, előnyösebben 2 és 50 mg közötti mennyiség­ben tartalmazza az aktív összetevőt. Az aktív összetevők előnyösen naponta 2-4 alkalommal, 5 10 15 20 25 30 35 4C 45 50 55 60 65 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom