190658. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hexahidro-indol-karbonsavak előállítására

3 190658 A találmány tárgya eljárás az új, (I) általános képletű hexahidro-indol-karbon­­savak előállítására, a képletben a 3a- és 7a­­-helyzelű hidrogénatomok egymáshoz képest cisz-konfigurációban állnak, és a 2-helyzetű -CO2W csoport a biciklusos gyűrűrendszer­hez exo- vagy endo-éllású W jelentése hidro­génatom vagy 1-6 szénatomos alkilcsoport. Az (I) általános képletű vogyületeket a találmány szerint úgy állítjuk elő, hogy egy (II) általános képletű Schiff-bázisba melynek képletében R jelentése 1-6 szénatomos alkilcsoport, egy acilezöszerrel bevisszük a -COR1 csopor­tot, melyben Rl jelentése fenilcsoport, a kapott (III) általános képletű diénamidot, a képletben R és R1 jelentése a fenti, (IV) általános képletű hexahidro-indol-kar­­bonsav-származékok sztereoizomer keveréké­vé ciklizáljuk, a képletben R és R1 jelentése a fenti, és a hídfő-szénatomokon lévő hidrogénatomok cisz-konfigurációjúak, és a kapott sztereo­izomer keveréket, amelyben attól függően, hogy a (II) általános képletű vegyületek R-, S-konfigurációjú vagy racém keverékéből in­dultunk ki, a (IVb) és (IVd), illetve (IVa) és (IVc) képletű diasztereomer párok, illetve ezek keveréke fordul elő, adott esetben az enantiomerek, diasztereomer párok vagy ra­­cemátok előzetes szétválasztása után (I) álta­lános képletű vegyületté szappanositjuk, a képletben W jelentése hidrogénatom, és adott esetben olyan (I) általános képletű vegyület­té észterezzük, melynek képletében W jelen­tése 1-6 szénatomos alkilcsoport. A (II) általános képletű vegyületek szintézisénél az (V) általános képletű allil­­-glicin-észterból kell kiindulni, a képletben R jelentése 1-6 szénatomos alkilcsoport, Az allil-glicin-észter felhasználható ra­cém vegyületként vagy optikailag tiszta R- vagy S-formában. A racém allil-glicin szinté­zisét a Monatshefte der Chemie 85, 1071 (1954) ismerteti; az R- és S-vegyűletekét a J. bioi. Chem. 223, 40 (1955). Az észterezést a szerves kémia szokásos módszerei szerint végezzük. Az etilészter előállítását az idézett Monatshefte der Chemie cikk ismerteti. Az (V) általános képletű vegyületet kro­­tonaldehiddel szerves oldószerben vtzlová­­lasztás közben (II) általános képletű Schiff­­-bázissá alakítjuk. A reakciót -40 °C és +80 ®C közötti, előnyösen +20 °C hőmérsékle­ten végezzük. Szerves oldószerként aproti­­kus oldószereket, így például benzolt, tolu­­olt, szén-tetrakloridot vagy kloroformot használunk. A reakcióvizet egy vízmegkötő­szerrel, így például MgSOí-gyel, Nu2S0<­­gyel, molekulaszűrővel vagy szerves segéd­anyaggal például ortohangyasav-észterrel vagy azeotróp vízleválasztással eltávolítjuk a roakcióelegyból. A Schiff-bázisL előnyösen aprolikus ol­dószerben, így rne lilén-k lurid bari, kloroform­ban, toluol bari vagy dimetil-formumidbaüa bá­zis, például lrieti'1-amin, piridin vagy más aminok jelenlétében egy acilező szerrel, így például egy savkloriddal a (III) általános képletű diénuiniddá acilezzük. A reakciót -80 “C és +40 “C közötti hőmérsékleten vé­gezzük. Előnyösen -80 °C hőmérsékleten kezdjük és 20 °C hőmérsékleten teljessé tesszük. A -COR1 csoportot átvivő acilező szer­ben R1 jelentése fenilcsoport. A (III) általá­nos képletű vegyületet előnyösen egy magas forráspontú szerves oldószerben melegítjük és int ~amole kaláris Diels-Alder-reakcióval (IVa-d) képletű biciklusos aminosav-szárma­­zékká c klizéljuk, amely sztereoizomer keve­rék formájában válik le. Oldószerként olya­nokat használunk, melyek 80-250 °C közötti forrásponttal rendelkeznek, így például tolu­­olt, xilolt vagy diklór-benzolt. A termolizis alacsonyabb forráspontéi oldószerben is elvé­gezhető nyomás alatt. A termolízist előnyösen 100-180 °C közötti hőmérsékleten végezzük normál ryomáson. A reakcióedény üvegfelüle­tének deaktiválására adott esetben bisz-tri­­metil-szilil-acetamidot vagy más szokásos dezaktiv álószert, illetve a gyökös mellékreak­ciók visszaszorítására savmegkötőt és gyök­fogót, így például terc-butil-katecholt adunk a rakcióelegyhez. A (IVa) és (IVb) képletű endo-cisz-ve­­gyületek és a (IVc) és (IVd) képletű exo­­cisz-vegyületek mindig racemátként fordul­nak elő a racém (V) általános képletű allil­­glicin—észterek; alkalmazása esetén. Ha kiin­dulási anyagként S-konfiguréciójú allil-gli­­cin-észtert használunk, akkor cisz-endo-S­­-konfigurációjú (IVa) képletű és cisz-exokon­­figurácicjű (IVc) képletű aminosav-származé­­kot kapunk, ahol az S-konfiguráció a 2-hely­­zetű szénatomra vonatkozik. Ha R-konfigurá­­ciójú all’l-glicin-észtert használunk, akkor a 2-helyzetű szénatomján R-konfigurációjú (IVb) és (IVd) képletű aminosav-származékot kapjuk. A (IVa) (IVb) és (IVc) (IVd) raceraá­­tok, illetve a (IVa) és (IVc), valamint (IVb) és (IVd) diasztereomerek a szokásos módon például frakcionált kristályosítással vagy oszlopkr omatográfiásan Kiesel-gélen választ­hatók szét. A további reakciókhoz a racemá­­tot vagy az optikailag tiszta diasztereomere­­ket használjuk. Sávos vagy bázisos elszappanositással olyan (I) általános képletű aminosavakat ka­punk, melyek képletében W jelentése hidro­génatom. Az aminosavuk adott esetben észte­­rezhetök. Az (I) általános képletű aminosavak előnyös terc-butil-észterét ( W^terc-butilcso­­port) a peptidkémiában szokásos módon pél­dául a sav és izobutilén reakciójával állítjuk elő inert szerves oldószerben (például dio­­xánban) sav (például kénsav) jelenlétében. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom