190647. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés fejőházi fejés gépesített felügyeletére és fejőházi folyamatfelügyelő vagy folyamatszabályozó berendezés

3 190647 4 A találmány tárgya kapcsolási elrende­zés, amely lehetővé teszi a fejőházi fejés gépesített felügyeletét és adott esetben a fejőházi tevékenységek meghatározott részé­nek önműködően szabályozott mechanizálását. Az utóbbi feladat ellátására alakítottuk ki a fejőházi folyamatfelügyelő, vagy folyamatsza­bályozó berendezést, amely ugyancsak tárgya találmányunknak. A nagyüzemi tejtermelő te­henészetekben újabban mind nagyobb jelen­tőségű a folyamatok mechanizált felügyelete és adott esetben egyes műveletek önműködő szabályozása. Természetes igény már, hogy a tehenek által szolgáltatott tej begyűjtése so­rán a kifejt mennyiségeket önműködően mér­legeljék, az adatokat korszerű eszközökkel regisztrálják és feldolgozzák. Ilyen célra fel­használható az üzemben egyéb célra is ren­delkezésre álló adatfeldolgozó berendezés. Az efajta adatgyűjtési funkciók ellátásánál azon­ban különböző hiányosságok mutatkoznak. Hátrányos, hogy a fejőállásonkénti rekord­­eredményekben mért tejhozamot és a terme­lési folyamat egyéb adatait (pl. abrakolás) a legtöbb ismert rendszernél manuálisan kell az operátornak a gépbe betáplálnia, mert nincs még megoldva a közvetlen interaktív kapcsolat a fejőállás és az adatfeldolgozó rendszer között. Nincs mód arra, hogy az adatfeldolgozó berendezés az interaktív felü­gyelet révén részint megelőzze, részint opti­málisan rövid idő alatt riasztással jelezze, vagy kiküszöbölje a fejőházban fellépő üzem­zavarokat. A problémák nagyrésze arra ve­zethető vissza, hogy a döntéshez szükséges információknak csak egy részét szolgáltatják az ismeri ilyen rendszerek és még ezen ada­tok nagyrésze is csak késve áll rendelkezés­re. A hagyományos munkaszervezési és bi­zonylatolási rendszer mindgyakrabban és mindjobban akadályozza a rendelkezésre álló munkaeszköz és munkaerő kellően hatékony alkalmazását. A nagyméretű telepeken annyira meg­nőtt az értékelendő, az elemző munkához szükséges információ mennyisége, hogy ma­nuálisan vezetett nyilvántartás és adatfel­dolgozás az állalegyedekkel, csoportokkal összefüggő napi eseményeket csak nagy ne­hézségekkel, vagy egyáltalán nem tudja kö­vetni. E gondokon sokat javíthat a mind sok­oldalúbb és mind olcsóbb elektronikus esz­közök fokozott alkalmazása és különösen nagy távlatokat biztosíthat a célprocesszo­rok, a mikroszámítógépek alkalmazása. Ilyen eszközök már rendelkezésre állnak, de ezek hatékony működésének egyik akadálya, hogy szinte valamennyi adatot manuálisan kell be­vinni a gépbe. A találmány megalkotásánál abból indul­tunk ki, hogy az egyébként különböző rész­feladatok ellátására már rendelkezésre álló eszközök és az ugyancsak rendelkezésre álló adatfeldolgozó eszközök a fejóházi folyamatok felügyeletére és adott esetben vezérlésére, szabályozására kellő hatékonysággal kombi­nálhatok, ha megoldható a fejési folyamat és a fejéshozamok fejőállásonkénti on-line felü­gyelete, a felügyelet automatizálása az adat­­feldolgozó berendezéssel közvetlen interaktiv kapcsolatban. Az egyedenkénti tejmérés automatizálása világviszonylatban megoldatlan. Az a gyakor­lat, hogy a tejet fejökészülék alkalmazásával un. rekorderedénybe fejik, ami lehetővé teszi a kifejt hozam mennyiségének meghatározá­sát. A rekorderskálét vagy a rekorderedény­­(b)en elrendezett mérőeszköz skáláját leol­vassák és manuálisan betáplálják az adat­­feldolgozó rendszerbe. A MIELE cég rekor­deredénye olyan mérőballon, amelyben szint­­mérő úszó mozog, mely önmagában ismert mó­don az edény geometriájára normált, tejhoza­mot reprezentáló villamos kimenőjelet ad, s így ez a' mérőjel már villamos adatátvitellel továbbítható az adatfeldolgozó berendezés­hez. E megoldásnak az úszós szintmérés is­mert, pl. pontosági hiányosságain túlmenően az is hátránya, hogy nincs megfelelően biz­tosítva az éllategyed és a tejhozam automati­kus egymáshoz rendelése, hiszen gyakorlati­lag kivihetetlen, hogy a fejóházi fejésnél a fejőállás száma azonosan egyenlő legyen va­lamely állat azonosító számával. Ugyanakkor az elkerülhetetlen helyzetváltozlatások és el­mozdulások miatt az állatazonosítás mereven kapcsol L mechanikus eszközökkel nem oldható meg. Ugyancsak problematikus az állatazono­sítással egybekötött önműködő abrakadagolás. Van már néhány ilyen rendeltetésű megoldás, de ezek programozása manuális, a befejezé­sektől függően végzik. A találmány alapja az a felismerés, hogy mind a fejésfelügyelet, mind egyéb fejőházi műveletek felügyelete az adatfeldolgozó be­rendezéssel közvetlen interaktív kapcsolat­ban megoldható, ha a fejőállásonkénti min­denkori tejhozam mérését az egyidejű állata­­zonosítással egybekötve úgy végezzük, hogy az állat passzív azonosító adót hordoz, ame­lyet a fejőállésban elrendezett gerjesztő te­kercs aktivál a fejökészülék működésbe he­lyezésekor és a tejhozamot a tömeg közvetett mérése útján olyan - önmagában ismert - műszer alkalmazásával határozzuk meg, amely gyakorlatilag helytállóan, elmozdulás nélkül és a rekorderedény szerelvényét sem moz­gatva szolgáltatja a rekorderedény pillanat­nyi töltöttségi állapotától függő - így akár közvetlenül tejhozamra is kalibrálható - ler­­helőerő mértékét reprezentáló villamos jelet. Ha az azonosító adó jelét érzékelő vevőké­szülék, az erőmérő cella és a fejőkészülék üzemi állapotát érzékelő jeladó kimenőjeleit villamos adatátvitellel továbbítjuk az adatfel­dolgozó berendezés felé, akkor a bevezető­ben kitűzött feladatot elvégeztük, mégpedig olyan rendszerszervezéssel és kivitelben, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom