190646. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként difenil-éterszármazékokat tartalmazó herbicid és/vagy levélleszárító készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

9 190646 10 A (I) általános képletű vegyületeket ha­tóanyagként tartalmazó herbicid készítmé­nyek nem kívánt növények irtására használ­hatók a mezőgazdaságban és kertészetben. Jóllehet az új difenil-éter-származékokat tar­talmazó készítmények értékes hatással ren­delkeznek kikelés előtt is, kikelés után her­bicid aktivitásuk erősebb. Ennél fogva az új difenil-éter-származékokat tartalmazó talál­mány szerinti készítmények kikelés előtt és kikelés után egyaránt használhatók. A ké­szítmények egyszíklevelű, de különösen két­­szíklevelű gyomnövények irtására alkalmasak. Ilyen gyomnövények például a kővetkezők: Galinsoga parviflora (gombvirág), Galium apa­­rine (galaj), Chenopodium album (libatop) Polygohum convolvulus (vadhajdina) Capsella bursa-pastoris (pásztortáska), Stellaria media (csillaghúr), Senecio vulgaris (aggófű), Vero­nica arvensis (veronika), Matricaria maritima (székfű), Amaranthus retroflexus (vörösgyö­kerű disznóparéj), Solanum nigrum (fekete csucsor), Spergula arvensis {csibehúr), Urti­ca dioica (nagy csalán), Polygonum aviculare (madárkeserűfű), Silybum marianum (bo­gáncs), Xanthium pensylvanicum, Datura sta­­monium, Ipomea muricata, Ipomea hederacea, Ipomea Lucunosa, Cassia obtusifolia, Sida spinosa, Anoda cristata, Abutilon theophrasti és Portulaca oleracea. Ezek a gyomnövények különböző haszonnövények között tenyész­nek, ilyenek például a gabonafélék, így a búza, rizs, kukorica, zab és az árpa, a hü­velyesek, így a bab, borsó, szója, földimo­gyoró és a lucerna, továbbá a legelőkön él­nek. A (I) általános képletű vegyületek levél­­telenítő készítmények hatóanyagaiként is használhatók. A haszonnövények levéltelenítése és ki­szárítása betakarítás előtt számos előnnyel jár. Szemes termésű haszonnövényeknél meg­gyorsítja a magok érését, ennek eredménye­ként korábban lehet a betakarítást elvégezni és ezzel lehetőség nyílik másodvetésre vagy elérhetjük azt, hogy a betakarítást ne kell­­jon kedvezőtlen körülmények között, például a fagyos, esős időszakban végezni. A gépi betakarítás hatásosabbá tehető, ha a haszon­növények levéltelenítését és kiszárítását be­takarítás előtt elvégezzük. Ez nagy mérték­ben elősegíti a betakarított termény azon fertőzésének a megelőzését, amelyet a vege­tatív növényrészek betegségei okoznak. A le­­véltelenítés és a kiszárítás a betakarítás előtt jelentős hatást gyakorol a termésho­zamra és a minőségre. Burgonyánál, amennyire lehetséges, cél­szerű a föld feletti részek eltávolítása le­­szárítással annak érdekében, hogy megelőz­zük a burgonyagumók azon fertőződését, amelyet a vegetatív növényrészek betegségei okozhatnak, továbbá azért, hogy megköny­­nyítsük a gépi betakarítást. A gyapot gépi betakarításánál követelmény a levelek teljes eltávolítása vagy leszáritása kielégítő ered­mények elérése érdekében. A leszárílás vagy a levéltelenités meggyorsítja a száradást és megnyitja a gyapot zöld tokját anélkül, hogy károsítaná a már nyitott tokokat. Gyakorlati használatra a (I) általános képletnek megfelelő vegyületeket készítmé­nyekké dolgozzuk fel. Ennek során a ható­anyagokat összekeverjük szilárd vivőanya­gokkal és kívánt esetben segédanyagokkal, például emulgáló szerekkel, diszpergáló sze­rekkel vagy stabilizáló anyagokkal. A találmány szerinti készítmények pél­dául vizes oldatok és diszperziók, olajos ol­datok és olajos diszperziók, szerves oldósze­rek oldatok, paszták, porozószerek, diszper­­gálható porok, elegyíthető olajok, granulátu­mok, pelletek és aeroszol-kompozíciók lehet­nek. A diszpergálható porok, paszták és ele­gyíthető olajok olyan koncentrált formában előállított készítmények, amelyeket a felhasz­nálás előtt vagy az alkalmazás folyamán fel­hígítunk. A szerves oldószeres oldatokat főként repülőgépes kezelés útján alkalmazzuk, ami­kor is nagy felületeket kezelünk viszonylag kis mennyiségű készítménnyel. A hatóanyag szerves oldószeres oldatait fitotoxicitást csökkentő anyagokkal például gyapjúzsírral gyapjúzsirsavval vagy gyapjúzsíralkohollal elegyíthetjük. Példaképpen néhány készítményt az alábbiakban részletesebben is leírunk. A granulálomokat például úgy készítjük, hogy a hatóanyagot oldószerben felvesszük vagy higítószerben diszpergáljuk és a kelet­kező oldatlal/szuszpenzióval, kívánt esetben kötőanyag jelenlétében, valamely granulált vivőanyagot, például pórusos szemcsézetl anyagot (horzsakövei vagy atlaclay-t), ásvá­nyi nempórusos szemcsés anyagot (homokot vagy őrölt murvát), szerves szemcsézett anyagot (például szárított kávéőrleményt, ap­rított dohányszárat) vagy őrölt kukoricaszá­rat, átitatunk. A granulált készítményeket úgy is előállíthatjuk, hogy a hatóanyagot po­rított ásványi anyagokkal összesajtoljuk ke­nőanyagok és kötőanyagok jelenlétében és a sajtolt terméket a kívánt szemcseméretre ap­rítjuk, majd szitáljuk. Granulált készítmé­nyeket úgy is kaphatunk, hogy a hatóanya­got por alakjában összekeverjük porított töl­tőanyagokkal és ezután a keveréket kívánt méretű szemcsékké alakítjuk. Porozószerekei úgy állíthatunk elő, hogy a hatóanyagot közvetlenül összekever­jük közömbös, szilárd, porított vivóanyaggal, például talkummal. Diszpergálható porokat pl. úgy készí­tünk, hogy 10-80 tömegrész közömbös, szi­lárd vivöanyagot, például kaolini, dolomitot, gipszet, mészkövet, bentonitol, atlapulgitol, kolloid SiOj-t vagy ezek és hasonló anyagok keverékét, összekeverjük 10-80 tömegrész 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom