190616. lajstromszámú szabadalom • Eljárás L-lizin-tartalmú takarmányok és iparilag előállított takarmánykeverék előállítására

4 190616 5 oldatainak a kristályos L-lizin-monohidrokloridhoz képest még az az előnyük is megvan, hogy könnyebben állíthatók elő, a takarmánykeverék klorid-tartalmát nem növelik és kis mennyiségben is exakt módon adagolhatok. Mint fo­lyékony készítmények, nem igénylik a takarmánykeveré­kek L-lizinnel való kiegészítésénél a különben többnyire elkerülhetetlen, a lizint megfelelő nagyobb koncentráció­ban tartalmazó előkeverék elkészítését és tervezett kon­centrációban közvetlenül, például egy keverőtartályba való bepermetezéssel homogénen összekeverhetők a takar­mánykeveréknek már kívánt koncentrációban jelenlevő többi komponensével. Bár az L-lizin általában nemcsak önmagában, hanem takarmányokban és takarmánykeverékekben is az olyan aminosavak közé tartozik, amelyek hőkezelésénél legha­marabb károsodnak. [Prog. Food Nutr., Sei. 5, 159 (1981)], a szabad L-Iizin, vizes oldatok alakjában bevíve, meglepő módon takarmányokban és takarmánykeverékek­ben is stabil. Bomlás és/vagy reakciók a takarmány egyéb komponenseivel nem jelentkeznek. Etetési kísérletekben megmutatkozott, hogy a vizes L-lizin-oldatok ugyanolyan hatékonyak, mint az L-lizin-mono-hidroklorid., amennyi­ben ezeket ekvimoláris mennyiségben alkalmazzuk. Hogy a súlynövekedést és a takarmányértékesítést illető célul kitűzött javításokat elérhessük, a takarmány­­proteinek természetes L-lizin-tartalmának kiegészítésére a mindenkori takarmánykeverékhez eltérő mennyiségű L- lizint kell hozzáadni. A takarmányok kiegészítésére vo­natkozó, találmány szerinti eljárásnál az L-lizin alkalma­zott vizes oldatának mennyisége, az L-lizinnek az oldat­ban levő koncentrációjától függően, általában 0,01 és 5 tömeg% közötti, a kész takarmánykeverék súlyára vo­natkoztatva. Ennek során különösen alkalmasak azok az oldatok, amelyek L-lizin-tartalma 30 és 80 tömeg% kö­zötti, előnyösen 50 és 70 tömeg% közötti. Ilyen oldatok a legegyszerűbb esetben az L-lizinnek megfelelő mennyi­ségű vízben való feloldásával állíthatók elő. Még egysze­rűbb és célszerűbb természetesen, az L-lizint az ipari elő­állítása során rögtön olyan vizes oldattá feldolgozni, amely az L-lizint a kívánt töménységben tartalmazza. Ez termé­szetesen egyszerűsíti az előállítást és — különösen az L- lizin-monohidroklorid előállításához viszonyítva — költ­ségeket takarít meg. A találmányt az alábbi példák kapcsán ismertetjük kö­zelebbről: 7. példa Hízószárnyasokkal végzett etetési kísérletben a gyakor­latban alkalmazott körülményekhez hasonlóan, talajon tartva, 3 csoportban összesen 900, a Shaver Starbro fajtá­ba tartozó állatot etettünk. A csirkéket a csoportokba 1 napos korukban osztottuk szét, minden válogatás nélkül. A kísérleti időtartam 28 nap volt. Az L-lizin-aminosav ha­tásának vizsgálatára a kontroli-csoport csak a következő alapdagot kapta: Komponens- Hányad a takar­mányban (tömegszázalék) kukorica 40,60 szójadara 32,80 kukoricakeményítő 17,00 takarmányzsír 5,30 kalcium-foszfát 2,10 kalcium-karbonát 0,35 konyhasó 0,25 metionin-előkeverék 1,00 kolin-klorid 0,10 nyomelemek 0,10 Coccidiostaticum 0,10 vitamin-előkeverék 0,10 antioxidáns 0,02 konzerválószer 0.05 Az 1. jelű kísérleti csoport számára ehhez az alapadag­­hoz még 0,095 súlyrész L-lizint adtunk 0,12 súlyrész L-li­­zin-monohidroklorid alakjában, a 2. jelű kísérleti csoport számára 0,095 súlyrész L-lizint adtunk az alapadaghoz, 0,136 súlyrész, 70 tömeg%-os vizes L-lizin-oldat alakjá­ban. Az etetési kísérleti eredményeit az alábbi 1. Táblázat­ban foglaljuk össze, a testsúly és takarmányértékesítés kritériumok figyelembevételével. 1. táblázat Kritérium Kontroll-1. kísérleti 2. kísérleti csoport csoport csoport (L-lizin (L-lizin­(L-lizin­hozzá­monohidro­nel vizes adása nélkül) kloriddal oldatban) Az állatok átlagos testsúlya [g] 971 1023 1027 Átlagos takarmány­értékesítés [g takarmány/gtest­­súlynövekedés] 1,45 1,44 2. példa Hízósertésekkel végzett etetési kísérletek során 23— 45 kg élősúlyú, „Landrasse” fajtájú állatokból 24-24-et 3 csoportban egyénileg etettünk. Annak érdekében, hogy az L-lizin-aminosav hatását vizsgálhassuk, a kon­trollcsoport csak a következő alapadagot kapta: Komponens Hányad a takarmányban (tömegszázalék) kukroca 84,00 szójadara 12,00 húscsontliszt 2,00 kalcium-foszfát 0,60 kalcium-karbonát 0,60 nyomelemek 0,50 vitamin-előkeverék 0,10 Az 1. jelű kísérleti csoport számára ehhez az alap­adaghoz még 0,14 súlyrész L-lizint adtunk 0,18 súlyrész L-lizin-monohidroklorid alakjában, a 2. jelű kísérleti cso-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom