190610. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként ciklohexán-1,3-dion-származékokat tartalmazó gyomírtószerek és eljárás a hatóanyagok előállítására
29 190 610 30 0 = 0—10%-os károsodás; 1 =11- 30%-os károsodás; 2 =31 - 60%-os károsodás ; 3 =61-80%-os károsodás; 4 =81-99%-os károsodás; 5 = 100%-os pusztulás. A jelölés azt jelenti, hogy nem végeztünk kísérletet. A 6. táblázatban a teszt-növényeket az alábbi rövidítésekkel jelöljük. Bu= búza Vz= vadzab Pe = perje Ká= kásafű Bo= borsó Ip = Ipomea Mu= mustár Nf = napraforgó 25. példa A vizsgált vegyületeket a 23. példa a) bekezdésében, az 1. sz. vegyületre megadott módon formáljuk, kivéve a 8. és 13. sz. vegyületet, amelyeknek a formálása a 23. példa b) bekezdése szerint történik. A poszt-emergens herbicid aktivitást az alábbi módszerrel határozzuk meg: A vizsgálandó növények magvait cserepekben levő talajba, 2 cm mély sorokba ültetjük. Az egy- és kétszikű növényeket két-két cserépben külön vetjük el. A négy cserepet üvegházba helyezzük, a csírázás beindítása céljából felülről enyhén öntözzük, majd az optimális növénynövekedés elősegítése céljából alulról öntözzük. Miután a növények magassága kb. 10—12,5 cm-t elér, az egy- és kétszikű növényeket kivesszük az üvegházból és a találmányunk szerinti készítmény megfelelő mennyiségével permetezzük. A készítményeket 1000 liter permetlé/hektár mennyiségben alkalmazzuk. így pl. 1 kg hatóanyag/hektár dózis biztosítása céljából 1 tömegrész, a 23. példa a) bekezdése szerint készített emulgeálható koncentrátumot permetezés előtt 99 tömegrész vízzel hígítjuk. A cserepeket a permetezés után az üvegházba visszahelyezzük és 3 héten át ott tartjuk. A károsodás mértékét ezután vizuálisan meghatározzuk és a kapott eredményeket a kezeletlen kontrollal összehasonlítjuk. A kapott eredményeket a 7. táblázatban foglaljuk öszsze és az alábbi, 0-5-ig terjedő skála segítségéve] értékeljük: 0 = 0—10%-os károsodás; 1 = 11-30%-os károsodás; 2 = 31—60%-os károsodás; 3 = 61—80%-os károsodás; 4 =81 —99%-os károsodás; 5 = 100%-os pusztulás. A ” jelölés azt jelenti, hogy nem végeztünk kísérletet. A 7. táblázatban a teszt-növényeket az alábbi rövidítésekkel jelöltük: Bu= búza Vz= vadzab Pe = perje Ká= kásafű Bo= borsó Ip = Ipomea Mu= mustár Nf = napraforgó 26. példa 160 ml, 21,8 g/1 „Span” 80-t és 78,2 g/1 „Tween” 20-t tartalmazó metil-ciklohexanonos oldatot vízzel 500 ml-re hígítunk. A „Span” 80 szorbit-monolaurátot tartalmazó felületaktív szer védjegye. A „Tween” 20 szorbit-monohurátnak 20 mól etilén-oxiddal képezett kondenzációs termékét tartalmazó felületaktív szer védjegye. A hatóanyagokat a 23. példa d) bekezdésében, az 1. sz. vegyült tre megadott módon formáljuk. A vizsgálandó vegyület megfelelő mennyiségét 5 ml fenti emulzióban felvesszük. A vizsgálandó vegyületet tartalmazó 5—5 ml-es emulz ó-részleteket vízzel 40 ml-re hígítjuk, majd a 8. táblázatban felsorolt teszt-növények cserepekben termesztett fiatal egyedeire permetezzük (poszt-emergens teszt). A készítményeket 1000 liter permetlé/hektár mennyiségben alkalmazzuk. így pl. 1 kg hatóanyag/hektár dózis b ztosítása céljából 1 tömegrész, a 23. példa d) bekezdése szerint készített emulgeálható koncentrátumot permetezés előtt 99 tömegrész vízzel hígítunk. A növények károsodását 14 nap múlva értékeljük 0-5-ig terjedő skála segítségével értékeljük (ahol 0=0—20%-os károsodás és 5 teljes pusztulás). A pre-emergens herbicid aktivitás meghatározása céljából a kísérleti növények magvait műanyagtálcákban levő talaj felületén kialakított sekély barázdákba ültetjük el. A felületet egyengetjük, majd prrmetezzük, s utána a permetezett felületre vékony rétegben friss talajt viszünk fel. A herbicid aktivitást 2i nap elteltével határozzuk meg és a poszt-emergens tesztnél ismertetett, 0-5-ig terjedő skála segítségével értékeljük. A herbicid károkat mindkét teszt esetében a kezeletlen kotroll-növénnyel való összehasonlítás alapján értékeljük. Az eredményeket a 8. táblázat tartalmazza. A ” jelölés azt jelenti, hogy nem végeztünk kísérletet. Az alábbi kísérleti növényeket alkalmazzuk: Cr = cukorrépa Ré= répce Gya= gyapot Szó = szójabab Ku = kukorica Tt = télibúza Ri = rizs Sn = Senecio vulgaris Ip = Ipomea purpurea An = Amaranthus retroflexus Pi = Polygonum aviculare Ca = Chenopodium album Ga = Galium aparine Xa = Xanthium pensylvanicum Ab = Abutilon theophrasti Co = Cassia obtusifolia Av = Avena fatua Dg = Digitaria sanguinalis A1 = Alopercurus myosuroides St = Setaria viridis Ec = Echinochloa crus-galli Sh = Sorghum halepense Ag = Agropyron repens Cn = Cyperus rotundas 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 16
