190595. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként szerves szilil-vegyületeket tartalmazó gombaölőszerek és eljárás a hatóanyagok előállítására
11 190595 12 VII. példa 30 tr 1. sorszámú hatóanyagot alaposan összekeverünk 92 tr porított kovasavgéllel és a kovasavgél felületére permetezett 8 tr paraffinolajjal. Jó tapadóképességü szert kapunk. VIII. példa 40 tr 4. sorszámú hatóanyagot alaposan összekeverünk egy fenolszulfonsav, karbamid és formaldehid kondenzátum 10 tömegrésznyi nátriumsójával, 2 tr kovasavgéllel és 48 tr vízzel. Stabil, vizes diszperziót kapunk, amely vízzel hígítható. IX. példa 20 tr 2. sorszámú hatóanyagot alaposan összekeverünk 2 tr dodecil-benzolszulfonsav-kalciumsóval, 8 tr zsiralkohol-poli( glikol-éter)-rel, fenolszulfonsav karbamid és formaldehid kondenzátumának 2 tömegrésznyi nátriumsójával és 68 tr paraffinos ásványolajjal. Stabil, olajos diszperziót kapunk. X. példa 1 t% hatóanyagot tartalmazó olajos favédöszer előállításához 1 tr 5. sorszámú hatóanyagot enyhe melegítés közben feloldunk 55 tr aromás benzinfrakcióban. Ezután hozzáadunk 10 tr alkidgyantát és szobahőmérsékleten benzinnel 100 tr-re egészítjük ki. Hasonló módon állíthatunk elő 0,25-5 t% 5. hatóanyagot tartalmazó olajos favédöszert. Víztaszító impregnáló bevonatok előállításához az olajos favédőszerekhez víztaszító anyagok adhatók. Alkalmas anyag például cink-sztearát, alumínium-sztearát, viszok. Színhatás eléréséhez a szerekhez finom eloszlású szervetlen vagy szerves pigmenteket vagy olajban oldódó színezékeket adhatunk. A fa gombásodása elleni védelemre a X. példában megadott favédőanyagból 50-200 mlt alkalmazunk I m2 fafelületre mázolással, szórással vagy merítéssel. A találmány szerinti szerekhez egyéb hatóanyagok, igy gyomlrtószerek, rovarölőszerek, növekedést szabályozók és gombaőlöszerek, továbbá műtrágyák is keverhetők. A találmány szerinti szerek gombaölő hatását a következő kísérletek leírásában ismertetjük. Összehasonlításul az ismert N-tridecil-2,6-dimetil-morfolint (A hatóanyag), acetátját (B hatóanyag) és dodecil-benzolszulfonsavval alkotott sóját (C hatóanyag) alkalmaztuk. 1. Vizsgálat: farontó gombákra gyakorolt gombaöló hatás A Coniophora puteana és Trametes versicolor farontó gombák elleni gombaölő hatékonyságot 50. 25. 15 mm-es méretű fenyőfa hasábokon vizsgáltuk. A hasábokat bekentük 1 t% hatóanyagot tartalmazó, 100 g/m2 olajos favédőszerrel (X. példa). Négy hetes tárolás után a kezelt hasábokat kezeletlen hasábokkal együtt üvegpoharakba helyeztük, amelyet tápagaron Coniophora puteana, illetve Trametes versicolor gombákat tartalmaztak. Ezután az üvegeket klimahelyiségben 22 °C-on és 70% relatív páratartalom mellett tartottuk. Három hónapos kísérleti idő után a hasábokról leszedtük a rajtuk lévő gombamicéliumot és megszáritottuk. Végül meghatároztuk a farontás mértékét. (II. táblázat) Az eredmények azt mutatják, hogy például az 5. sorszámú hatóanyagot 1 t% menynyiségben tartalmazó szernek jó gombaölő hatása (például 100%) van. 2. Vizsgálat: búza lisztharmatra gyakorolt gombaölő hatás Cserepekben nevelt búzasarjak ( .Jubilar'-fajta) leveleit megpermetezzük 80 t% hatóanyagból és 20 t% emulgeálószerből (nátrium-ligninszulfonát) álló szer vízzel való hígításával kapott vizes permetlével, majd a permetréteg száradása után 24 órával beszórtuk a búza lisztharmat (Erysiphe graminis var. tritici) spóráival. A növényeket növényházban 20-22 "C-on és 75-80% relatív páratartalom mellett tartottuk. Hét nap elteltével meghatároztuk a lisztharmat-fertözés mértékét. (III. táblázat) Az eredmények azt mutatják, hogy például a 2., 3., 4., 5. sorszámú hatóanyagokat 0,025 vagy 0,006 t%-os permetié alakjában alkalmazva jobb gombaöló hatást (például 100%-os) fejtenek ki, mert az ismert A, B és C hatóanyagok (például 90%-os). 3. Vizsgálat: búza barnarozsdára gyakorolt gombaöló hatás Cserepekben nevelt búzasarjak (.Jubilar'-fajta) leveleit beszórtuk a barnarozsda (Puccinia recondita) spóráival. Ezután a cserepeket 24 óra hosszat 20-22 °C-on nagy páratartalmú kamrában (90-95%-os páratartalom) tartottuk. Ezalatt a spórák kicsiráztak és a spóratömlők a levélszövetbe hatoltak. Ezután a fertőzött növényeket csepegósre permeteztük 80 t% hatóanyagból és 20 t% emulgeálószerböl (nátrium-ligninszulfonát) készült vizes permetlével. A permetréteg száradása után a kísérleti növényeket növényházban 20-22 °C-on és 65-70% relatív páratartalom mellett tartottuk. Nyolc nap elteltével meghatároztuk a leveleken a rozsdagomba fertőzés mértékét. (IV. táblázat) Az eredmények azt mutatják, hogy például a 2., 3., 4., és 5. sorszámú hatóanyagokat 0,025 t% mennyiségben tartalmazó permetlevelek jobb gombaöló hatást fejtettek ki (például 100%-os), mint az ismert A, B és C hatóanyagok (például 50%-os hatás). 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7
