190592. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cisztamin-származékok előállítására

5 190592 6 1. példa (A) vegyület 22,5 g cisztamin-dihidrokloridot 200 ml In vizes nátrium-hidroxid-oldatbun feloldunk, és az oldatot szárazra pároljuk. A maradékot 30 ml izopropanollal eldörzsöljük, megszűrjük és bepároljuk, Így 14,5 g cisztamint kapunk olaj alakjában. Ezt az olajat 300 ml acetonit­­rilben feloldjuk, 34,3 g N-metil-N’-metilszul­­fonil-S-metil-izotiokarbamiddal (előállítva a 2. példa szerint) reagáltatjuk, és az oldatot 9 órán át visszafolyatással melegítjük. Ezután az oldatot lehűtjük, bepároljuk és a maradé­kot acetonitrilből kristályosítjuk, így 20,8 g N,N’-bisz(N”-metil-N”’-mfetilszulfonil-ami­­dino)-cisztamint kapunk. Olvadáspont 141- 143 °C; elemanalízis: talált: C = 28,7, H = 6,0, N = 20,3 S = 30,5%: számított: C = 28,6, H = 5,7, N = 20,0 S = 30,5%. 2. példa 188 g N-metilszulfonil-bisz(metil-tio)-me­­tánimin és 760 ml etanol keverékét 53 °C-ra melegítve keverjük, és az így kapott oldat­hoz 2 óra alatt 45 °C-on 115 ml 33 súly%-os etanolos metil-amin-oldatot csepegtetünk. Az oldatot szobahőmérsékleten 7 órán át kever­jük, majd éjszakán át állni hagyjuk. Az ol­datot vákuumban kis 'térfogatra bepároljuk és a maradékot hideg etanolból kristályosít­juk. 162 g N-metil-N’-metilszulfonil-S-metil­­-izotiokarbaraidot kapunk, amelynek olvadás­pontja 88-91 °C. A találmány szerint előállított (I) ál­talános képletü vegyületekkel állatok, főkép­pen háziállatok és madarak (szárnyasok), például sertések, szarvasmarha, így borjú és baromfi, például csirke és pulyka fejlődési aránya és/vagy a takarmány hasznosítási aránya javítható, ha az állatoknak egy vagy több (I) általános képletű vegyületet be­adunk. Ez a javulás az állatok fejlődési ará­nyában azt jelenti, hogy például az eladá­sukhoz megkívánt súlyt rövidebb idő alatt érik el, mint ami általában szükséges vagy ugyanazon időtartam alatt nagyobb súlyt ér­nek el. Azt tapasztaltuk továbbá, hogy ha az állatoknak egy vagy több (I) általános képle­tü vegyületet beadunk, javul a takarmány­­hasznosítási arányuk, vagyis ez azt jelenti, hogy azoknak az állatoknak, amelyek egy vagy több (I) általános képletü vegyületet kapnak, kevesebb takarmányra van szüksége ahhoz, hogy egy bizonyos súlyt elérjenek, mint a hasonló állatoknak, amelyek azonban (I) általános képletü vegyületet nem kaptak. Ha baromfinak adunk be (I) általános képletü vegyületeket, úgy ez tojóképességüket is ja­vítja. Az (I) általános képletü vegyületeket általában tervszerű étrendhez kapcsolva ada­goljuk. A találmány tárgyát képezi továbbá 5 olyan készítmények előállítása, amelyek leg­alább egy (I) általános képletü vegyületet tartalmaznak, fiziológiásán ártalmatlan hor­dozóanyagokkal keverve, beleértve koncent­­rátumokat is, amelyek alkalmasak arra, hogy 10 állatoknak takarmányukhoz vagy ivóvizükhöz keverve beadjuk. A .fiziológiásán ártalmatlan hordozó' kifejezés alatt az állatra nem ártal­mas hordozót értünk. A hordozó lehet szi­lárd, félig szilárd vagy folyékony. A készít­ik ményeket úgy állítjuk elő, hogy a hatóanya­got a hordozóval alaposan diszpergáljuk, és ha szükséges, például ha a hordozó folyadék, így víz, amelyben a hatóanyag csak kevéssé oldódik, akkor emulgeáló-, diszpergáló-, szuszpendáló- vagy nedvesitőszereket is használunk. Előnyösek azok a szilárd vagy félig szi­lárd készítmények, amelyekben a hordozót legalább részben egy takarmány szolgáltatja, ^ vagyis egy olyan szerves vagy szervetlen anyag, amely az állat takarmányozására szol­gál, tehát a hatóanyagot belekeverhetjük egy szilárd vagy félig szilárd takarmányba. A ta­lálmány szerint tehát a takarmány egy vagy több (I) általános képletű vegyület hatásos mennyiségét tartalmazza. A hatóanyagot a ta­karmányba bármely szokásos eljárással, így keveréssel, beleforgatással vagy őrléssel be­­keverhetjük. A hordozó és a hatóanyag ará­nyát változtatva különböző koncentrációjú készítményeket állíthatunk elő. A hatóanyagot a takarmányba bekeverhetjük porkoncentrá­­tum alakjában is, amely tartalmazza a ható­ig anyagot és egy szilárd, fiziológiásán ártal­matlan hordozót, például búzadarát, talkumot, kaolint vagy kalcium-karbonátot vagy egy diatómaföldet, Így kovaföldet vagy ezek ke­verékét. Az ilyan készítmények előállítása 45 ugyancsak a találmány oltalmi körébe tarto­zik. A készítmények tartalmazhatnak olyan szereket is, amelyek a hatóanyag tapadását a hordozóhoz elősegítik, így például szójaola­jat. A takarmányhoz keverésük előtt a ható- 5Q anyaghoz vagy a hatóanyagot tartalmazó porhoz adhatunk egy vagy több fiziológiásán ártalmatlan nedvesítő- és/vagy diszpergáló­­szert, például ß-naftalinszulfonsav és formal­dehid kondenzációs terméket, nátrium-lauril­­gg szulfátot vagy polioxietilén (20-szorbitán-mo­­nooleátot. Alternatív módon úgy is eljárha­tunk, hogy ha a hatóanyaghoz vagy porhoz nedvesítő-, szuszpendáló-, emulgeáló vagy diszpergálószert adunk, akkor az így kapott 60 készítményt vízzel keverjük és így a takar­mányhoz adható stabil diszperziót készítünk. A hatóanyagot nedvesítő-, szuszpendá­ló-, diszpergáló- vagy emulgeálószerekkel és adott esetben fiziológiásán ártalmatlan hor- G5 dozóval együtt tartalmazó, a takarmányhoz adagolható készítmények előállítása ugyan­csak a találmány tárgyát képezi. V 4 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom