190564. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csökkentett bázisértékű fehérjelisztek előállítására
2 190564 3 A találmány tárgya az emésztőcsö optimális működését biztositó csökkentett bázisértékű fehérjelisztek előállítására szolgáló eljárás. Az állattenyésztés korszerűsítésével kifejlesztették a tápok gyártását és azok felhasználását. A tápok abban térnek el a korábban felhasznált tápanyagoktól, hogy a cereáliák (kukorica, árpa, búza) mellett fehérjehordozókat (húslisztet, szóját) és kémiai anyagokat (makro- és mikroelemeket, vitaminokat, antíoxidánst) is tartalmaznak olyan mennyiségben, hogy az optimális súlygyarapodást illetve tejtermelést elősegítsék. A tápok eme pozitív hatása mellett azonban jelentkeznek a negatív hatások is. így csakhamar feltűnt, hogy a tápokkal etetett emlős állatcsoportok (sertés, nyúl) nagyfokú hajlamosságot mutatnak az enteropátiák iránt (E. coli fertőzések, sertésdizentéria). Az enteropátiák által okozott gazdasági károk a megbetegedett állatok elhullásából származó veszteségekből, a szubklinikai megbetegedéseket kísérő teljesítmény csökkenésből és az enterális betegségek gyógyítására és megelőzésére felhasznált gyógyszerek értékéből adódnak. Idáig az enteropátiás illetve egyéb megbetegedéseket kizárólag preventív illetve terápiás antibiotikumok adásával küszöbölték ki. A 173 312 számú magyar szabadalmi leírás szerint a tápokhoz U-vitamint (S-metil-metionint) kevernek, ezáltal a sertések gyomorfekélyét előzik meg és a súly hozamukat is növelik. A 175 015 számú magyar szabadalmi leírás szerint szalinomiciht adnak a takarmányhoz cellulózt nem emésztő háziállatok, különösen sertések esetében, ezáltal lényegesen jobb takarmányhasznositást és nagyobb súlygyarapodást érnek el. A 168 939 számú magyar szabadalmi leírás szerint nifurprazint vagy sóját adják a takarmányhoz, ezáltal a bélflórában baktérium ellenes hatást és növekedésgyorsulást érnek el. A 170 005 számú magyar szabadalmi leírás szerint parvuiint adnak a táphoz, amely mikroorganizmus növekedését gátló, súlynöveló, takarmányhasznositást fokozó adalékanyagként szolgál. Az antibiotikumos eljárások előnyei az antibiotikumok sokféleségéből, a módszerek kidolgozottságából adódnak. Hátrányt jelent azonban az, hogy az idők folyamán a baktériumokban rezisztencia alakult ki az antibiotikumokkal szemben, továbbá az antibiotikumok az emberi fogyasztásra szánt húsban rezidiumként visszamaradhatnak. Az is lényeges hátrány, hogy az antibiotikumok a környezetünkben található rezisztens baktériumtörzsek számát is növelik, amely közegészségügyi szempontból veszélyforrást jelent. A tápok fehérjehordozóit (húslisztet, hallisztet, csontlisztet, toll-lisztet, vérlisztet) szokványos esetben úgy készítik, hogy az elhullott állatok darabjait digesztorba töltik. majd vízben felfűzik, és a kapott anyagot darálják, szárítják, adott esetben formázzák, és így használják fel etetésre. A 174 014 számú magyar szabadalmi leírás szerint az állati tetemeket burgonyával vagy más keményítő tartalmú anyaggal rétegelve rakják be a főzőüstbe. Az 1 692 433 számú német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírás szerint pasztörizált húsanyagból és keményítőből hidrofil kolloidokat, polimer szénhidrogéneket, polipeptideket képeznek, és a húsanyagot pasztörizált formában használják fel etetésre. Az 1 900 779 számú német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi le rás szerint elhullott állatok húsából, cukorból és keményítő tartalmú anyagból és savanyú kémhatású közegből főzéssel képeznek állati tápanyagot. A 171 944 számú magyar szabadalmi leírás szerint állati tápot úgy készítenek, hogy állati takarmánylisztből szuszpenziót készítenek, a pH beállítása után egy kétértékű fémsót és egy proteolitikus erzimkészitményt adnak hozzá és a fehérjéket hidrolizál ják. A 158 314. sz. magyar szabadalmi leírás szerint állati szervekből és/vagy szervhulladc kokból proteolitikus enzimes .hidrolízissel ál ítanak elő takarmányt, a hidrolízis során a pH-t kalcium-hidroxid vagy kalciumoxid segítségével állítják be. A 178 636. sz. magyar szabadalmi leírás szerint takarmányfehérjék könnyebb emészthetőségének elősegítésére az anyagok pH-ját erős ásványi savval 1,6 és 2,4 közötti értékre állítják be, adott esetben a felhasználás előtt a kapott termék pH-ját 4 és 7 közötti értékre növelik, miközben a kezelendő anyag nedvességtartalmát a savas és a pH-növeló kezeléssel együttesen legfeljebb 503í-ra növelik meg. A 174 681. sz. magyar szabadalmi leírás szerint vágóhídi huliadékanyagokat anionos- Vcigy kationos anhidridekkel reagáltatják, hogy a denaturáláshoz szükséges hőenergia mennyiségét csökkentsék. A fenti eljárások során a savak ill. savanhidridek a fehérjék hidrolíziséhez szükségesek, a kapott tápot meglúgosítják, ezáltal a bázisértéke növekszik. Az ismeretetett gyártási módokon készített húsliszteknek az a nem kívánatos mellékhatása hogy a takarmánnyal elfogyasztva gátolják az állatok béltraktusában működő artibakteriális védekező mechanizmust és ennek következtében baktériumos bélfertőzések alakulhatnak ki. Ennek az az oka, hogy az ilyen fehérjeliszteket tartalmazó tápoknak az emésztéséhez nagy mennyiségű gyomorsósavra van szükség a gyomoremésztéshez szükséges optimális pH 3,0 érték eléréséhez. A nagy mennyiségű gyomorsósavval ekvivalens mennyiségben bázis (bikarbónát) is képződik a szervezetben, ami a vér pufferrendszerét megterheli. Ez a bázismegterhelés okozza a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
