190560. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szilárd halmazállapotú anyagszemcsék és folyadék keverék sűrítésére és hidraulikus szállítására

3 1905(30 4 A találmány tárgya eljárás és berende­zés szilárd halmazállapotú anyagszemcsék és folyadék keverékének sűrítésére és a besű­rített keverék hidraulikus szállítására. Szilárd halmazállapotú anyagszemcsék és folyadék keverékének csúvezetékes szállítá­sára szolgáló hidraulikus anyagszállító be­rendezésnek számos változata ismeretes. Legegyszerűbbnek a zagyszivattyús rendszerű hidraulikus szállitóberndezés tekinthető, amelyben a folyadékszivattyú­­zással megegyezően a keverék áthalad a zagyszivattyú forgórészein, és így a keverék áramlásához szükséges mozgási energiát köz­vetlenül a zagy szivattyú szolgáltatja. A zagyszivattyúk elhelyezhetők párhuzamos és sorba kapcsoltan is, ezáltal a zagyszivattyúk alkalmazásával igen nagy teljesítményű és nagy távolságú csővezetékes szállítóberende­zés építhető. A zagyszivattyús rendszernél fejletteb­bek és gazdaságosabbak az adagolókamrás rendszerű hidraulikus szállítóberendezések. A rendszerben a keverékáramoltatáshoz szükséges mozgási energiát tiszta folyadék szivattyúzása szolgáltatja, és az adagolókam­rák feladata, hogy közvetítsék az adagoló­kamrákba töltött atmoszférikus, vagy ala­csony nyomású keverékkel a keverék áramlá­sához szükséges tisztafolyadék-nyomást. Ép­pen ezért az adagolókamrák szerkezetének és szerelvényeinek olyannak kell lenni, hogy a .nyomásközvetitésnek * vagy más néven az .adagolási funkciónak' a feltételeit biztosí­tani tudják. Az adagolókamrák szerkezeti felépítésé­től függően ismerjük az egy vagy két ki­­sebb-nagyobb (50-200 m3-es) henger formájú zárt, osztatlan térfogatú nyomás alá helyez­hető tartályokból kialakítva az ún. tartályos adagolókat, vagy kettő vagy három 50-400 m hosszúságú zárható és szintén osztatlan tér­fogatú csővezetékből kialakítva az ún. cső­kamrás adagolókat, vagy az ugyancsak 50- 400 m hosszúságú, de két részre osztott tér­fogatú csővezetékből álló ún. sűrítőkamrás adagolókat. Az elmúlt évtizedek eredményei azt mu­tatják, hogy elsősorban a csőkamrás és a sűritőkamrás rendszerű hidraulikus szállító­berendezések épültek ill. épülnek, és mivel találmányunk is alapvetően ezek továbbfej­lesztésének tekinthető, a továbbiakban talál­mányunk technikai szintjének bemutatásához csak a csókamrás és a sűritőkamrás rendsze­rű hidraulikus szállítóberendezések fejlődé­sét és találmányunkhoz való kapcsolódását ismertetjük először röviden, majd az 1-3. áb­rák alapján részletesebben. A csókamrás adagoló alapgondolatát E. H. Reichl és S. A. Jones fogalmazták meg 1952-nem bejelentett 2 485 208 sz. USA és 928 153 sz. NSZK szabadalmukban. Ennek a berendezésnek keverékgyüjtó tartálya, folya­déktároló medencéje és legalább egy adago­lókamrája van. Az adagolókamra csatlakozó­vezetékeken és az ezekbe beépített zárószer­veken keresztül a keverékgyüjtó tartályhoz csatlakozó töltózagyszivattyúval, a folyadék­tároló medencéhez csatlakozó ürítő-szállító folyadékszivattyúval ill. közvetlenül a folya­déktároló medencével, továbbá egy keverék­­szállító csővezetékkel van összeköttetésben. Egy kétkamrás berendezés biztosítja az üri­­tó-szállitó folyadékáramlás folyamatosságát, egy háromkamrás pedig emellett a töltőáram­lás folyamatosságát is. Ennél et megoldásnál a esőkamráknak csak .adagolási funkciója" van, amit a csatlakozóvezetékbe beépített zá­rószervek megfelelő sorrendben történő mű­ködtetésével valósítanak meg. A Reiehl-Jones féle csőkamrás adagoló­­berendezést fejleszti tovább a 160 526 sz. magyar szabadalom, amely szerint az adago­lókamrák a csatlakozóvezetékbe épített záró­­szerveket megkerülő kisebb átmérőjű vezeté­keken és az ezekbe beépített kisebb méretű zárószerveken át is össze vannak kötve az ürítő-szállító folyadékszivattyúval ill. a kifoly jvezetékkel. A berendezés használata során a csökamrák váltásakor a nyomáskü­lönbségeket először a kisebb méretű záró­szerveken át kiegyenlítik, és csak ezután működtetik a csatlakozóvezetékekbe épített zárószerveket. Ez a megoldás megszünteti a nyomáskülönbségből származó káros erőhatá­sokat. de az .adagolási funkciót' nem változ­tatja meg. Az adagolókamrák funkcióját változtatja meg a 176 878 sz. magyar szabadalomban megfcgalmazott és rövidített kifejezéssel megnevezve .sűritőkamrás eljárás'. Az eljá­rás lényege, hogy az adagolókamráknak a korábbi csak .adagolási funkcióját' kibőví­tette egy ún. .sűrítési funkcióval' és a két funkció - az adagolás és a sűrítés - egyidö­­ben, egyazon térben, legalább egyrészén szűrőfelülettel kiképzett adagolótérben va­lósul meg és a sűrítést, azaz a keverék fo­lyadékmennyiségének csökkentését, a beren­dezéshez tartozó töltőzagyszivattyú ill. üritöszállító folyadékszivattyú nyomása végzi el. Az adagolótértől a szűrőfelülettel elvá­lasztott, a szűrletet befogadó folyadéktér zá­­rószí rvekkel ellátott kisátmérőjü vezetékeken át az ürító-szállitó folyadékszivattyúval ill. a folyadéktároló medencével va.n összekötve. A kisátmérőjü vezetékekbe épített zárószervek biztosítják a nyomáskiegyenlítést is. A sűritőkamrás eljáráshoz eddig két hidraulikus szállítóberendezés tartozik, amelyeket rövidített kifejezéssel vizsugártöltésű sűritőkamrás adagolónak (176878 sz. magyar szabadalom) és zagyszivattyús töltésű sűritőkamrás adagolónak (AA-894 sz. magyar szabadalmi bejelentés) nevezhetünk. Közös jellemzőjük az azonos eljárás foganatosítására az adagolókamrák kettéosztottsága adagolótérre és folyadéktérre, különbözőségük az adagoló­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom