190554. lajstromszámú szabadalom • Eljárás (2,2-diklór-3,3-dimetil-ciklopropil-metil)-amin előállítására

3 190554 4 A talámány tárgya eljárás az (I) képletű új (2,2-diklór-3,3-dimetil-ciklopropil-metiD­­-amin előállítására. E vegyület egyrészt gom­­baölöszerként (fungicidként) alkalmazható a mezőgazdaságban és a kertészetben, másrészt értékes szintetikus közbenső termék más ciklopropánszármazékok előállítására. A találmány szerint az (I) képletű ve­­gyúletet úgy állítjuk elő, hogy egy (II) ál­talános képletű halogénvegyületet - ahol a (II) képletben Hal halogénatomot jelent - am­móniával reagáltatjuk. E reakciót az a) reak­cióvázlat szemlélteti. Az irodalomban eddig le nem irt (I) képletű vegyúlet vizsgálataink szerint köz­benső termékként használható új, biológiai hatásuk következtében mezőgazdasági vegy­szerekként alkalmazható vegyúletek előállítá­sára, amelyek különösen jól hasznosíthatók a rizs Brusone-féle betegségének leküzdésére. Ilyen vegyületek például - amelyek előállítá­sára az (I) képletű vegyület közbenső ter­mékként alkalmazható - a fenil-ecetsav-N­­-(2,2-diklór-3,3-dimetil-ciklopropil-metil)-amid és a benzoesav-N-(2,2-diklór-3,3-dimetil-cik­­lopropil-metil)-amid. Azt találtuk továbbá, hogy az (I) képle­­tü új vegyület nemcsak más ciklopropánszár­mazékok előállításának közbenső termékeként értékes - amint ezt fentebb említettük - ha­nem önmagában is kitűnő eredménnyel alkal­mazható a rizs Brusone-féle betegségének le­küzdésére. A (II) általános képletben Hal jelentése halogénatom, így fluor-, klór-, bróm- vagy jódatom, előnyösen klór- vagy brómatom. Az a) reakcióvázlat által szemléltetett előállítási eljárás során (II) képletű kiinduló anyagként elsősorban (2,2-diklór-3,3-dimetil­­-ciklopropil-metil)-kloridot vagy (2,2-diklór­­-3,3-dimetil-ciklopropil-metil)-bromidot alkal­mazunk. A (2,2-diklór-3,3-dimetil-ciklopropil-me­­til)-bromidból kiinduló előállítási módot szem­lélteti a b) reakcióvázlat. A találmány szerinti eljárást célszerűen oldószer vagy hígitószer jelenlétében hajtjuk végre. E célra az összes közömbös oldó- és higitószerek használhatók. Ilyen oldó- vagy higitószerekre példa­ként a következőket nevezzük meg: viz: (adott esetben klórozott), alifás, aliciklusos és aromás szénhidrogének, így a hexán, cik­­lohexán, petroléter, ligroin, benzol, toluol, xilol, diklór-metán, kloroform, szén-tetraklo­­ríd, diklór-etán, triklór-etilén és a klór-ben­zol; éterek, így a dietiléter, metil-etil-éter, diizopropil-éter, dibutil-éter, propilén-oxid, dioxán és a tetrahidrofurán; ketonok, igy az aceton, metil-etil-keton, metil-izopropil-keton és a metil-isobutil-keton; nitrilek, igy az acetonitril, propionitril és az akrilnitril, al­koholok, igy metanol, etanol, izopropanol, bu­tanol és az etilén-glikol; észterek, így az etil-acetát és az amil-acetát; savamidok, igy a dimetil-formamid és dimetil-acetamid; szul­­fonok és szulfoxidok, igy a dimetil-szulfoxid és a szulfolán; valamint bázisok, igy a piri­­din. A találmány szerinti (az a/ vagy b/ re­akcióvázlattal szemléltetett) eljárást sav­­megkötőszer jelenlétében végezhetjük. Ilyen savmegkötőszerek például az alkálifém-hidr­­oxidok, alkálifém-karbonátok, alkálifém-hidro­­gén-karbonátok, valamint az alkálifém-alka­­nolátok - amelyek általánosan alkalmazhatók - valamint szerves tercier aminok, igy a tri­­etil-amin, dietil-anilin és a piridin. A találmány szerinti eljárás széles hő­mérsékleti határok között hajthatók végre. Általában körülbelül -20 °C és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérséklettartomány­ban, előnyösen körülbelül 0 °C és körülbelül 10C °C közötti hőmértékleten dolgozhatunk. Az eljárást célszerűen atmoszféranyomáson foganatosítjuk, dolgozhatunk azonban ennél magasabb vagy csökkentett nyomáson is. A találmány szerinti eljárást részletesen ismertetjük az alábbi, nem korlátozó jellegű példában. J. példa (2,2-Diklór-3,3-dimetil-ciklopropil-metil)­-amin (/I/ képletű vegyület) előállításá­ra 75 g (2,2-diklór-3,3-dimetil-ciklopropil­­-metill-bromid és 200 ml etanol oldatához 70 g ammóniát adunk, és az így kapott olda­tot bombacsóben 90 °C hőmérsékleten 20 órán át 4050 kPa nyomáson hevítjük. Ezután a reakcióelegyet lehűtjük, és a fölös ammó­niagázt eltávolítjuk. A maradékot 1 liter hexánba öntjük. A szerves fázist háromszor, egyenként 200 mi vízzel mossuk, és utána megszáritjuk. A hexánt ledesztilláljuk, és a visszamaradó folyadékot desztillációnak vet­jük alá. így 50 g hozammal kapjuk a cím szerinti vegyületet, amelynek forráspontja 101-103 °C/2,67 kPa. Az alábbiakban példákat adunk meg olyan új, biológiailag hatásos vegyületekre, amelyeket a találmány szerinti (I) képletű vegyületnek mint közbenső terméknek az al­kalmazásával állítottunk elő. Példa a (2,2-diklór-3,3-dimetil-ciklopro­­pil-metil)-amin (/I/ képletű vegyület) köz­benső termékként történő felhasználására 3,34 g (2,2-diklór-3,3-dimetil-ciklopropil­­-metiD-amin, 2,0 g piridin és 30 ml toluol elegyéhez jéghűtés közben 2,24 g klór-ace­­til-klorid és 20 ml toluol elegyét csepegtet­jük, utána a reakcióelegyet 5 órán át kever­jük, majd vízbe öntjük. A toluolos fázist két ízben kirázzuk 3%-os vizes sósavoldattal, utána telített, vizes nátrium-hidrogén-karbo­­nát oldattal, végül vízzel, és utána a szerves fázist megszárítjuk. Az oldatból a toluolt vá­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom