190547. lajstromszámú szabadalom • Hor5dalékfogó berendezés
1 190 547 2 A találmány hordalékfogó berendezésre vonatkozik, amelynek ülepítőtere, a hordalékot tartalmazó víznek az ülepítőtérbe bocsátására szolgáló, valamint a hordaléktól megszabadult víznek az ülepítőtérből való eltávolítására szolgáló nyílása van. A csapadékvizek által okozott erózió következtében - különösen lejtős területeken, ahol a felszínen áramló víz sebessége megnövekszik — hordalék keletkezik, amelyet kisebb-nagyobb szemcsékből álló talajanyag alkot, attól függően, hogy az erózió milyen talajfajtával kapcsolatban jelentkezik. A talajrészecskéket — vagyis a hordalékot — az áramló víz szállítja magával, illetve görgeti a lejtős térszínen. Ahol a víz sebessége lecsökken, a hordalék lerakódik. A lerakó dott hordalék különösen hegyi, illetve dombvidéki lakott területek, települések közlekedési csomópontjaiban okozhat súlyos problémákat, e csomópontokat nayobb esőzésekkor hordalék borítja el, ami balesetveszélyes és esztétikai, illetve közegészségügyi szempontból is kifogásolható. Domb- és hegyvidéki külterületeken az utak árkai töltődnek fel nagyobb esőzések alkalmával hordalékkal, amit ugyancsak el kell távolítani. Külterületen vízfolyás-medrekbe hordalékfogó gátakat is szokás építeni, amelyeket a tározótér feltöltó'dése után a helyükön hagynak és új gátakat építenek. Lakott belterületeken -- áltól a hordalék-lerakódás veszélye különösen nagy — betonmedeneéket építenek, amelyeken a víz keresztülfolyik, és a medencében a hordalékát lerakja. E medencék megtelése után azokból a hordalékot kézi erővel távolítják el. Ugyanez a helyzet általában az árkok tisztításával is. A kézi hordalék-eltávolítás, illetve a tisztítás azonban rendkívül élőmunka-igényes, hosszadalmas és körülményes, és a fokozódó munkaerőhiány gyakran úgyszólván megoldhatatlan feladat elé állítja a szakembereket. Belterületi viszonyok között hordalékfogó gátak építése gyakorlatilag nem jöhet szóba. A találmány feladata, hogy olyan hordalékfogó berendezést szolgáltasson, amely az élőmunka alkalmazásának szükségességét gyakorlatilag teljesen kiküszöböli, és lakott területek forgalmas közlekedési csomópontjaiban is a hordalék hatékony megfogását, összegyűjtését és eltávolítását teszi lehetővé. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy amennyiben a hordalékot gépi erővel mozgatható tartályban fogjuk fel, a fizikai munka kiküszöbölhető, és nemcsak a hordalék kifogása és összegyűjtése, hanem elszállítása és elhelyezése is kifogástalanul megoldható. E felismerés alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan hordalékfogó berendezés segítségével oldottuk meg, amelynek ülepító'tere, a hordalékot tartalmazó víznek az ülepítőtérbe bocsátására szolgáló, valamint a hordaléktól megszabadult víznek az ülepítőtérből való eltávolítására szolgáló nyílása van, és amelynek az a lényege, hogy az ülepítőteret aknából kiemelhetően és oda visszahelyezhetően kialakított, felül nyitott tartály képezi, a be-és kibocsátónyílást pedig az aknán elhelyezett rácsos fedél, vagy/és a tartály felső pereme felett az aknába torkolló belépőnyílás, valamint — előnyösen a belépőnyílással átellenben kialakított — kilépőnyílás alkotja. Célszerű, ha lemezből, például fém- vagy műanyaglemezből, előnyösen acéllemezből készült - adott esetben bordákkal merevített - tartálya van. A tartály konténerszerfl, és - amennyiben négyszög alaprajzú hasáb alakú, alsó sarkai tartományában lecsapott, vagyis ferde felületekkel határolt, hogy a hordalék beragadásának a veszélyét kiküszöböljük, illetve az ürítést könnyebbé tegyük. Az akna általában vasbeton műtárgy, vagyis vasbeton oldafalakkal és vasbeton fenéklemezzel rendelkezik. Az akna akár monolitbetonból, helyszíni zsaluzással, akár előregyártóit vasbetonelemek felhasználásával készülhet. Amennyiben az akna nem kerül talajvízbe, vagy nem löszbe, folyós homokba, vagy hasonló minőségű talajba épül be, a fenéklemeze átmenő nyílásokat tartalmaz, egyébként tömör, illetve zárt lemez. Általában az akna fenéklemeze alatt szemcsés anyagból, például homokos kavicsból készült ágyazat van. Ez egyrészt az egyenletes felfekvést biztosítja, másrészt az esetleg az akna aljába kerülő víz elszivárogtatását segíthető elő. Általában az akna és a beleilleszkedő tartály felülnézetben négyszög-, előnyösen négyzet-alakú, de más, pl. kör- vagy sokszög-keresztmetszeti alak is alkalmazható. A találmány szerinti berendezés egy további előnyös kiviteli alakjára az jellemző, hogy a tartály az iknához az aknába lépő víznek az akna aljába jutását inegggátló vízzárat alkotó felfüggesztőtömítő szerkezet segítségével van csatlakoztatva. Célszerű, ha a felfüggesztő-tömítő szerkezetet az aknához rögzített, az aknafal belső felülete mentén a tartály felső pereme magasságában körben futó, a falsíkból kinyúló, felül nyitott tartóvályú, valamint a tartály felső pereme mentén körbenfutó, a tartályhoz rögzített, kifelé nyúló, alul nyitott függesztővályú alkotja, amely utóbbinak a lefelé nyúló fala a felül nyitott t.irtóvályú fenekén, az alul nyitott függesztővályú felfelé nyúló fala pedig az alul nyitott függesztővályú felső — célszerűen vízszintes — falán támaszkodik fel, mimellett az aknafal belső felülete, a tartóvályú feneke és a függesztővályú oldafala a tartály felső pereme magasságában az aknafal belső felülete mentén körbenfutó, felül nyitott csatornát határolnak. Egy másik találmányi ismérv szerint abban az esetben a tartóvályút és a függesztővályút U-profilú, acélanyagú gerendák alkotják oly módon, hogy' a tartóvályút alkotó gerenda az egyik szárával és bordájának egy részével az aknafalba van bebetonozva, a függesztővályút alkotó gerenda pedig a tartály falához oly módon van — például hegesztéssel — rögzítve, hogy lefelé nyúló szárai a tartályfalat közrefogják, mimellett a tartályhoz, rögzített gerenda aknafal felőli, lefelé nyúló szára az aknafallai párhuzamos, és az aknához rögzített gerenda bordáján támaszkodik fel, az aknához rögzített gerenda felfelé nyúló, az aknafallal párhuzamos szárára pedig a tartályhoz rögzített gerenda bordája támaszkodik fel, és hogy a tartályhoz rögzített gerenda külső, lefelé nyúló szára az aknafaltól távközzel húzódik, és az aknafal belső felületével, valamint az aknafalba befogott gerenda bordájával körbenfutó vízvezető csatornát alkot (4. ábra). Egy további kiviteli példa szerint a hordalékot tartalmazó víz bevezetésére szolgáló belépőnyflás fenékszintje a tartály felső pereme felett távközzel helyezkedik el, a kilépőnyílás fenékszintje pedig a tartály felső peremével azonos, vagy lényegében azonos magasságban van. Célszerű továbbá, ha a belépőnyílás és a kilépőnyílás az akrta egy függőleges Ícözépsíkjában, de egymással ellentétes oldalakon van kialakítva. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
