190499. lajstromszámú szabadalom • Úszótest

1 190 499 2 mez van csatlakoztatva, amelynek alsó végén 9 lineáris nehezék befogadására alkalmas 8 nehezék­tartó tömlő van, amely perforált lehet. Az 1 úszó­test felfújásához a 4 alsó tömlőbe torkolló 10 töltő­szelep van előirányozva. Az 1 úszótest végein egy-egy, egészében 11 hivat­kozási számmal jelölt kapcsoló-végrész van, amely­nek kialakítási lehetőségeit a későbbiekben még példákkal szemléltetjük. A 4. és 5. ábra szerinti úszótest lényegében azo­nos szerkezetű az 1. és 2. ábra szerintivel, ezért a már ismertetett szerkezeti elemeket a már alkalma­zott hivatkozási számokkal jelöltük. Eltérés csak annyiban van, hogy a 12, 13 rekeszeket határoló 5a, 5b válaszfalak nem merőlegesek az 1 úszótest hosszirányával, hanem azzal a szöget zárnak be, mégpedig úgy, hogy az egymást követő válaszfalak egymással ellentétes irányba hajlanak, úgyhogy egyrészt az alsó 6a nyílások, másrészt a felső 6b nyílások környezetében találkoznak. Az 1. és 2. ábra szerinti 1 úszótest az 5. és 6. ábrák szerint a következőképpen funkcionál: a 10 töltőszelepen keresztül az úszótestet felfúj­juk (1. a 2. ábrán a b nyilakat) és a vízre helyezzük. Ekkor az úszótestben px nyomás uralkodik, kiala­kul az egyensúlyi, úszási állapot. Az 5. ábra szerinti helyzetben az 1 úszótest 3 és 4 tömlőt összekötő 6a nyílásai hx mélységben helyezkednek el a v vízszint alatt; a 6a nyílások magasságában a hx mélységnek megfelelő hidrosztatikai nyomás uralkodik. Ha az 1 úszótest bármely tömlője meghibásodik (kilyukad), az egész 1 úszótestben lecsökken a nyo­más px-rőlp2-re, vagyisp2<px (5. és 6. ábra). A le­csökkent nyomás miatt az 1 úszótest lejjebb süllyed a vízben. Úszási egyensúlyi állapot akkor követke­zik be ismét, ha a 6a réseknél a hidrosztatikus nyomás az 1 úszótestben uralkodó p2 nyomást meghaladja; a megnövekedett hidrosztatikus nyo­más a nagyobb h2 mélységnek (6. ábra) megfelelően alakul ki. A nagyobb hidrosztatikus nyomás - a pl. elasztikus műbőrből készült - 4 alsó tömlőt össze­nyomja, és így automatikusan zárja az a szélességű 6a nyílásokat, azaz a levegő útját, miáltal az eleddig egymással összefüggő túlnyomású közös teret ké­pező 12, 13 kamrák különálló, egymástól független zárt kamrákká alakulnak. A megnövekedett hid­rosztatikus nyomás hatása egyébként a 6. ábrán látható jól : a D3 átmérőjű 4 tömlő D3 hosszúságú, egymásra felfekvő lapokból álló lemezzé deformá- K lódik; a D3 = —, ahol K = D3 • n (1. az 5. ábrát is). Könnyen belátható, hogy a levegő csak a min­denkor kilyukadt 18, 13 rekeszből, vagy a 4 alsó tömlőből távozik, a többi rekesz viszont a kiikta­tott rekeszeket merevíti. A 9 lineáris nehezék egyéb­ként - a 7 zárólemezt egyenesen tartó funkcióján túlmenően - elősegíti a kilyukadt 12, 13 rekeszek­hez tartozó 4 alsó tömlő-rész lehúzását, ezzel a tömlőfalak 5. ábra szerinti egymásra szorulását, így a leírt kiiktatási-vízzárási-merevítési mechanizmus érvényesülését. A 7-9. ábrákon a szomszédos 1 úszótestek egy­máshoz kapcsolásának egy racionális lehetőségét szemléltettük; a korábban már ismertetett szerke­zeti elemeket a már alkalmazott hivatkozási szá­mokkal jelöltük. Az 1 úszótestek 11 kapcsoló­végrészei - működési helyzetben - függőleges hom­lokéleik mentén 51 bordákká meg vannak vastagít­­va oly módon, hogy a visszahajlított és rögzített lemezvégek egy-egy hosszúkás 1 la fészket alkot­nak, amelyek pl. 0 10 cm-es )6 kötélbetétet tartal­maznak. A szomszédos 1 úszótestek csatlakoztatá­sára a keresztmetszetben ovális alakú, pl. üvegszál­­erősítésű poliészterből készült 15 kapcsolólécek szolgálnak, amelyek az oldalfelületeikre kitorkolló, és a kitorkollási helyen a belső átmérőnél keske­nyebb nyílású 15a hornyokat tartalmaznak. Ezek alakja és mérete úgy van megválasztva, hogy a 15a hornyok a 11 kapcsoló-végrészek megvastagított, egymással szemben elhelyezkedő 51 bordáira fűz­­hetők, e bordák azonban oldalt a 15a fészkekből nem tudnak kimozdulni. Ez a kapcsolat biztonsá­gos, emellett gyorsan és egyszerűen létrehozható. A 15 kapcsolólécnek a 8. ábrán látható keresztmet­szeti méretét meghaladó méretű - szélesebb - 52 feje van, amely az 1 úszótestek 11 kapcsoló-végré­­szein felül támaszkodik fel. A 7-9. ábrák szerinti kiviteli példánál a 9 lineáris nehezéket horganyzott acélcsövek alkotják, ame­lyek a 8 nehezéktartó tömlőbe vannak befűzve. Ezek a csövek itt nemcsak nehezékként szolgálnak, hanem az 1 úszótestek által alkotott olajterelő (1. később) által összegyűjtött olaj eltávolításához is felhasználjuk azokat. Ennek érdekében e csövekből zárt csővezetéket kell kialakítani, amihez a flexibilis anyagból, pl. gumiból készült, és végeiken 18 csat­lakoztató szerelvényekkel ellátott 17 átvezető töm­lőket használjuk fel. Ezek a szomszédos 1 úszótes­tek közötti valamennyi kapcsolati helyen a 9 lineá­ris ellensúlyokat alkotó szomszédos horganyzott acélcsöveket kötik össze egymással zárt olajeltávo­lító vezetékké, amelyen át az összegyűjtött olaj (nem ábrázolt) szivattyú segítségével eltávolítható. Más kapcsolási lehetőséget érzékeltetnek a 10—12. ábrák. Az egyik 1 úszótest 11 kapcsoló­végrésze hosszúkás, keresztmetszetben tekintve fél­cső által alkotott 19 kapcsolóhüvelyt, a másik 11 úszótest 11 kapcsoló-végrésze pedig 22 kapcsolóru­­dat tartalmaz; ez utóbbit is cső alkothatja, de teljes keresztmetszetű. A 19 kapcsolóhüvely /, hosszúsá­ga valamivel meghaladja a 22 kapcsolónk! I2 hosz­­szúságát (12 < 1 j), ugyanakkor a 22 kapcsolórúd külső d2 átmérője is kisebb, mint a félkör-kereszt­metszetű 19 kapcsolóhüvely belső átmérője. így a kapcsolórúd oldalról a hüvelybe illeszthető. A 19 kapcsolóhüvelynek 20 alsó kapcsolólapja és 21 fel­ső kapcsolólapja van, ezek egyik - a belső végük felé elkeskenyedő, lekerekített lemezek. A 20 alsó kapcsolólapban a 22 kapcsolórúd alsó végéhez - 53 csapjához - perselyként funkcionáló 20a kapcsoló­lyuk, valamint 20b lánccsatlakoztató lyuk van ki­alakítva. E példánál ugyanis lineáris ellensúlyként láncot tételezünk fel. A 21 felső kapcsolólap külső részében 21a átmenő rés van kiképezve. A 22 kap­­csolórúdnak is alsó és felső kapcsolólapja van; az előbbit 23, az utóbbit 24 hivatkozási számmal jelöl­tük. A 23 alsó kapcsolólapnak is van 22a lánccsat­lakoztató lyuka, míg a 24 felső kapcsolólapból hosszúkás fejű 25 csap nyúlik ki felfelé. A leírt szerkezetek segítségével két szomszédos 1 úszótest 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom