190463. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy sikértartalmú stabilizált minőségű búzakeverék termesztésére
1 190 463 2 ban ismert módon végzünk, a megdőlésmentességet CCC hatóanyagot tartalmazó készítményekkel ismert módon biztosítjuk, a termesztést öntözés nélkül végezzük, majd a betakarítást akkor kezdjük meg, amikor a szem nedvességtartalma először éri el a 18%-ot, a terményt hideg - legfeljebb 35 °C hőmérsékletű - levegővel szárítjuk és nedvességtől és kártevőktől mentes helyen, más fajták termésétől elkülönítetten tároljuk. Eljárásunkban a vetőmag a biológiai alapot képező három komponens meghatározott arányú keveréke, amely keverék előállítása a vetőmag-szaporítás fázisába tartozik és évenkénti felújítást igényel. Az eljárás során, mivel a komponensek keverése előzetesen megtörtént, egynemű vetőmagot használunk. A keverék utántermesztése esetén a keverési arány és a minőség nem garantált, ezért nem megengedett. Az eljárás szerinti termesztéstechnológiában az elővetemények megválasztása megfelel a búzatermesztés önmagában ismert általános elveinek. Az Önmagukban ismert jó illetve kedvezőtlen növényfajok rangsorolásán túlmenően az eljárás szempontjából legdöntőbb, hogy az elővetemény korán lekerülő növény legyen. Az eljárás szerinti termesztéstechnológia lényegi eleme a nyári vetőágy készítés. Jellemzője az előveteménynek és talajtípusnak megfelelően önmagában ismert eszközökkel végzett tarlóhántást kővető magágykészítés, és az ezt követő célszerűen egy, szükség szerint több menetes gyomirtó hatású vetőágy-ápolás. A vetőágy-ápolás művelete után minden esetben a talajt hengerrel zárjuk le. Minden olyan esetben, amikor kártevőkkel fertőzött talajba kerül a búza, az ismert szerekkel talajfertőtlenítést szükséges végezni. A vetés optimális ideje október 10-20. között van. Tőszám 4,5 millió csíra/ha. Ennél nagyobb tőszám minőségcsökkentő hatású, a kisebb tőszám pedig szükségtelenül terméscsökkentő. Vetésmélység: 4-5 cm. Az eljárás szerinti termesztéstechnológiában szórvavetés nem alkalmazható. A vetés során csorosziyaiezárással művelőutakat szükséges kialakítani. A művelőút nyompárjának szélessége, valamint a nyompárok fogástávolsága a technológiában alkalmazott műtrágyaszóró illetve vegyszerezőgépek nyomtávolságához, illetve művelésszélességéhez igazodik. A termesztés során biztosítjuk a talaj megfelelő tápanyagellátását. Az optimális természetes talaj tápanyagellátottság: MEM-NAK (1979) szerinti közepes tápanyagellátottsági kategória. Középkötött talaj: AK legalább 30, legfeljebb 50. A tápanyagellátás két részre osztható : termésszintet biztosító NPK trágyázásra és minőségjavító fejtrágyázásra. A termésszintet biztosító NPK-adag számítása, valamint kijuttatása önmagában ismert módon történik. A minőségjavító N fejtrágyázás kalászoláskor, 40-50 kg/ha N hatóanyaggal történik, a növényállomány fejlettségének, valamint a csapadékviszonyoknak megfelelően, célszerűen karbamid vagy ammónium-nitrát formájában. Vegyszeres gyomirtást szükség szerint alkalmazunk. Súlyos gyomfertőzés esetén célszerűen 2,4-D (2,4-diklór-fenoxi-ecetsav) tartalmú szerekkel végezhetjük. MCPA (4-klór-2-metil-fenoxi-ecetsav) és dikamba (3,6-diklór-2-metoxi-benzoesav) hatóanyagú szerek alkalmazása nem megengedett. A megdőlésmentes állományt CCC-s (2-klór-etiltrimetil-ammónium-klorid) kezeléssel biztosítjuk. Alkalmazása csak a szernek megfelelő, javasolt dózisban és 20 cm-es fejlettségi korig történhet. Etefon (2-kIór-etil-foszfonsav) hatóanyagú szárcsökkentők használata nem megengedett. Hasonlóképpen a gyomirtáshoz, fungicidek csak súlyos fertőzés esetén alkalmazhatók. Preventív alkalmazásuk kerülendő. Az eljárás folyamán öntözést nem alkalmazunk. A betakarítást - azonnali betakarítás - akkor végezzük, amikor a szem nedvességtartalma először éri el a 18%-ot. A termést hideg - legfeljebb 35 °C hőmérsékletű - levegővel szárítjuk. Nedvességtől és kártevőktől mentes helyen, más fajták termésétől elkülönítetten tároljuk. A találmány szerinti eljárás előnye, hogy lehetővé teszi jó minőségű, a TL-50-es minőségi kategóriába tartozó tésztaliszt előállítására alkalmas búza termesztését, ugyanakkor más lisztfrakciói is jobb minőségűek és így alkalmasak például réteslisztnek, darának, javító minőségű kenyérlisztnek és étkezési korpának. Ezzel az eljárással a mediterrán égövtől északra fekvő területeken is olyan aestivum búza termeszthető, mely tésztaipari szempontok alapján helyettesiteni képes a durum búzákat. A találmány szerinti eljárást a következő kiviteli példákon keresztül mutatjuk be. J. kiviteli példa Martonvásáron, közepes tápanyageilátottságú, Ak 42 kötöttségű erdőmaradványos csernozjom talajon korán lekerülő elővetemény után tarlóhántást követően tárcsával és kombinátorral nyári vetőágyat készítettünk, melynek gyommentességét kultivátorral biztosítottuk és a talajt minden művelet után hengerrel zártuk. 1983. október 14-én az Mc MA, Mv MB és Mv MC 6:1:1 arányú keverékét 4,5 millió csíra/ha mennyiséggel 5 cm mélységre elvetettük. A keverékpopuláció tápanyagellátását tavasszal 300 kg/ha mennyiségű 1:1:1 arányú NPK műtrágyázással végeztük, majd kalászoláskor 40 kg/ha N hatóanyagmennyiségü ammóniumnitrátot juttattunk ki fejtrágyaként. Az állományon I-J fenofázisban 41/ha dózissal 60% CCC hatóanyagtartalmú szerrel regulátorkezelést végeztünk. A termés betakarítása teljes érésben 1984. július 25-én történt. A termés minőségi mutatói a következők: Kiőrlési % 68,0 nedves sikér % 39,2 sikér terülés mm (5 g) 8,5 farinográfos vízfelvétel 63,0 farinográfos érték szám 77,6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
