190452. lajstromszámú szabadalom • Elektromechanikus írófej mátrixpontos íráshoz
1 190 452 2 elektromágneses egység csatlakozása az íróegységhez elölnézetben, a 2. ábra az 1. ábra szerinti megoldás oldalnézete, a 3. ábra a mátrixlemezek ütőcsúcs felöli részén alkalmazott lemezvezető test elölnézete mátrixlemezekkel, a 4. ábra a lemezvezető test metszete mátrixlemezek nélkül, az 5. ábra a találmány szerinti írófej alulnézete, részbeni kimetszésekkel, a 6. ábra a találmány szerinti írófej elölnézete, míg a 7. ábra a találmány szerinti írófej felülnézetben. A találmány szerinti elektromechanikus írófej (l., 2., 3., 5., 6. és 7. ábra). A elektromágneses egységekből és B íróegységből épül fel. Az A elektromágneses egységek egy-egy 7 nyomórúd révén csatlakoznak a B iróegységhez, mégpedig a B íróegységben elrendezett 9 ütőcsúccsal ellátott 8 mátrixlemezekhez. Az elektromágneses egységek száma azonos a 9 ütőcsúcsok számával. Minden egyes A elektromágneses egység áramforrásra csatlakoztatott 4 tekerccsel és benne elhelyezett 3 oszloppal gerjesztett mágneses térrel mozgatható ferromágneses anyagú 5 jármot, az 5 járom tengely körüli elfordulását megengedő, célszerűen L alakú 2 állórészt és az 5 járom mozgását határoló elemeket tartalmaz, ahol az 5 járom vele egyesített, esetleg meghosszabbításában elrendezett 6 nyomókar révén csatlakozik a 7 nyomórúdhoz. A 2 állórész és célszerűen rajta keresztül a 4 tekercs, illetve a 3 oszlop a 26 alaplapon van megfogva, (2. ábra) ahol a 3 oszlop a 26 alaplapra merőlegesen van elrendezve. A határoló elemek általában 12 felső határoló lemezt és 13 csavart (2. ábra) vagy csapot jelentenek. A 12 felső határoló lemez célszerűen alkalmas olyan, például L alakú laprugóként kialakított 23 járomrugó megfogására, amely a 2 állórész külső síkjába simulóan csatlakozik az 5 járom felső felületére és azt a 2 állórész külső élére szorítja. Az 5 járom külső részét a 2 állórész külső felületére erősített 27 éllap fogja meg és így élcsapágyazás alakul ki. Az élcsapágyazás működését javítja, ha a 27 éllap két szélén villaszerűén elrendezett 30 kinyúló részt tartalmaz és az 5 járom a 30 kinyúló részbe illeszkedő bevágásokkal van kialakítva (6. ábra). A 7 nyomórudak száma célszerűen azonos az írandó mátrixpontok számával, és ennek megfelelően ugyanennyi A elektromágneses egységre van legalább szükség. A 8 mátrixlemezek a 26 alaplemezben kialakított és szükség szerint 14 vezető lemezzel meghatározott nyílásokban megvezetett 7 nyomórudakhoz, célszerűen azok végén beépített villákhoz kapcsolódnak. Az 5 járommal merev kapcsolatban levő 6 nyomókarhoz, valamint a 14 vezető lemezhez a 7 nyomórúd laza illesztéssel kapcsolódik. A B íróegység egymással párhuzamos síkokban két egymással párhuzamos tengely, például 10 csap körül elforgatható elrendezésben tartalmazza a 8 mátrixlemezeket (5. ábra). Ezek párhuzamos síkjai merőlegesek az írás felületére és párhuzamosak a 7 nyomórudak megvezetési egyeneseivel. A 8 mátrixlemezeknek lap mentén megvezetett szabad végük van, amely a 9 ütőcsúcsokat hordozza. A 7 nyomórudak a 9 ütőcsúcsok és a 10 csapok közötti tartományban illeszkednek a 8 mátrixlemezekhez, mégpedig azok hátsó, a 26 alaplap felé forduló szélénél (1., 3., 5. és 6. ábra). A 9 ütőcsúcsok 18 íróhengeren elhelyezkedő 17 papír felületére írnak 16 festékszalag festékanyagának felhasználásával. Célszerűen a két 10 csap a 26 alaplemez két szélénél van és közöttük, előnyösen a lapmenti megvezetés környezetében helyezkednek el a 9 ülőcsúcsok. A 8 mátrixlemezek olyan rugalmas visszatérítő elemmel, például 11 visszatérítő laprugóval vannak kapcsolatban, amelyek a 7 nyomórúd hatására létrejött kitérés után biztosítják visszaugrásukat alaphelyzetükbe. Ezek a rugalmas visszatérítő elemek elhelyezhetők a 10 csap és a 9 ütőcsúcsok között és mindenkor egy-egy 8 mátrixlemezhez vannak csatlakoztatva oly módon, hogy csak azt az adott 8 mátrixlemezt kényszerítsék kitérés után vissza, a többi mozgását ne zavarják. Ezt például úgy érjük el, hogy a rugalmas visszatérítő elem részére megfelelő kivágást alakítunk ki azokban a 8 mátrixlemezekben, amellyel nem működik együtt, vagy az adott 8 mátrixlemez szélességét a 11 visszatérítő laprugó támaszkodási helyén megnöveljük. A 11 visszatérítő laprugó csatlakozhat a 8 mátrixlemezeknek a 10 csapon kívüli részéhez is, ha az elrendezés ezt kívánja. A 26 alaplapon, mint homloklapon a 8 mátrixlemezeket megfogó 10 csapok a 22 alátétekkel, a 21 csaprögzítő idomok közvetítésével vannak rögzítve. A 26 alaplap középső tartományában 19 lemezvezető test van elrendezve (4. és 5. ábra), amely a 8 mátrixlemezeknek a 9 ütőcsúcsot hordozó részének lapmenti vezetésére szolgál. A 19 lemezvezetö test állhat például csavarral összefogott négyszögletes lemezekből (6. ábra), amelyben minden 8 mátrixlemez részére átmenő nyílás van. A legcélszerűbbnek az a megoldás bizonyult (3. és 4. ábra), amikor a 19 lemezvezető test a 8 mátrixlemezeknél vastagabb 24 bal és 25 jobb oldali lemezekből van oly módon összetéve, hogy azok váltakozva vannak egymás mellett elhelyezve és célszerűen a 9 ütőcsúcsokat is befogadó 29 középső nyílást határoznak meg, amely általában a 8 mátrixlemezek közötti 28 résznél szélesebb. A 24 bal és 25 jobb oldali lemezek így téglalap alakú és egy célszerűen két-két egymással párhuzamos egyenessel és egy ötödik oldallal korlátozott 32 lemezrészböl állnak, ahol a 32 lemezrész a 19 lemezvezető testben a 24 bal oldali lemeznél bal oldalra, a 25 jobb oldali lemeznél jobb oldalra kerül. A 32 lemezrészek a 29 középső nyílásra merőleges 31 párhuzamos nyílásokat határoznak meg (4. ábra), amelyeket a 29 középső nyílás másik oldalán a 32 lemezrész korlátoz. A 19 lemezvezetö test ebben az esetben is kialakítható a 29 középső nyílás nélkül. A 19 lemezvezető test a 32 lemezrésszel ellátott kialakításban lehetővé teszi a 9 ütőcsúcsok igen közeli elhelyezését egymáshoz, amelyek akár egy vonalban is elrendezhetők. Mint a 6. és 7. ábrán látszik, a találmány szerinti írófejben az A elektromágneses egységek a 26 alaplapon a 8 mátrixlemezek vonala mentén két párhu5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
