190441. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként új 2-ciano-benzimidazolszármazékokat tartalmazó fungicid és akaricid készítmények, valamint eljárás a hatóanyagok előállítására
1 190 441 2 Miután a lombozat felülete megszáradt, a fertőzést elvégezzük úgy, hogy mindegyik bablevélre igen erősen fertőzött, az atkák tenyésztése útján kapott levéldarabkát helyezünk. 24 óra elteltével 5 ezt a levéldarabkát eltávolítjuk. A fertőzés után 3 nappal binokuláris nagyítóüveg alatt az elpusztult és az élő atkák számát megállapítjuk. így minden egyes koncentrációra megállapítjuk 1Q a százalékos mortalitást (két kísérlet átlaga). Ezeket a százalékos értékeket használjuk az LC*,, azaz azon koncentráció kiszámítására, amely az atkák 90%-ának elpusztulását okozza. Ez a koncentráció a korábbiakban ismertetett találmány szerinti ve- 1g gyületekre, illetve izomerelegyekre a következő: 3A + 3B 4A + 4B 5A + 5B 56A + 56B 60A + 60B 61 70 71A + 71B 26 mg/liter 900 mg/liter 70 mg/liter 30 mg/liter 30 mg/liter 2000 mg/liter 10 mg/liter 30 mg/liter A korábbiakban ismertetett 7. és 8. példákból tehát egyértelműen kitűnik, hogy a találmány szerinti vegyületeknek igen kedvező az antifugális hatásuk. Szőlőn végzett további kísérletben a (2A + 2B) és (7A + 7B) izomerelegyek 15-60 g/hektoliter permettérfogatnyi mennyiségben a szőlő leveleit csuromnedvesre permetezve jó védelmet biztosítanak a szürkepenész (Plasmopara viticola) ellen. A korábbiakban ismertetett 9. példa jól szemlélteti néhány találmány szerinti vegyület kiváló akaricid hatását kontakt fertőzés esetén. Egy másik kísérletben a 9. példában említett atkaféle petéivel fertőzött bableveleken végzett kísérletben megállapítható, hogy ugyanezeknek a vegyületeknek jó az akaricid/ovicíd hatása ugyancsak kontakt kezeléssel. így tehát a találmány szerinti vegyületek előnyösen alkalmazhatók fungicid és akaricid készítmények hatóanyagaiként a mezőgazdaságban. Ezek a készítmények egyaránt fejtenek ki kontakt és szisztémikus hatást, és így felhasználhatók preventív és/vagy kurativ, azaz megelőző és/vagy gyógyító jelleggel különböző fitopatogén gombákkal, például Phycomycetes és Basidiomycetes gombákkal szemben. Ugyancsak felhasználhatók egyes hatóanyagokat tartalmazó készítmények előnyösen atkákkal, különösen növényevő atkákkal szemben. A találmány szerinti készítmények a hatóanyagon kívül vele összeférhető közömbös hordozóanyagot (hígítóanyagot) és/vagy felületaktív anyagot tartalmaznak. A készítmények rendszerint a hatóanyagot 0,001-95 súly% mennyiségben tartalmazzák. A felületaktív anyag mennyisége rendszerint 0 súly% és 20 súly% között van. Hordozóanyagon tehát olyan természetes vagy szintetikus eredetű, szerves vagy szervetlen anyagot értünk, amely lehetővé teszi a hatóanyag kijuttatását a növényzetre, a vetőmagvakra vagy a talajra. Ez a hordozóanyag közömbös, illetve a kezelt növényzet által tolerálható kell hogy legyen. A hordo20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 zóanyag közelebbről lehet szilárd (például agyagok, természetes vagy szintetikus eredetű szilikátok, szilícium-dioxid, mészkőféleségek, gyanták, viaszok vagy szilárd műtrágyák) vagy folyékony (például víz, alkoholok, ketonok, petróleum-frakciók, aromás vagy paraffinszerű szénhidrogének, klórozott szénhidrogének vagy cseppfolyósított gázok). A felületaktív anyag lehet ionos vagy nemionos típusú emulgeáló-, diszpergáló- vagy nedvesítőszer. Példaként említhetjük a poliakrilsavak sóit, a lignoszulfonsavak sóit, a fenolszulfonsav vagy a naftalinszulfonsav sóit, az etilén-oxid zsíralkoholokkal, zsírsavakkal, zsírsav-aminokkal vagy helyettesített fenolokkal (közelebbről alkil-fenolokkal, arilfenolokkal vagy sztiril-fenolokkal) alkotott kondenzátumait, szulfo-borostyánkősav-észterek sóit, taurinszármazékokat (közelebbről alkil-taurátokat), valamint etilén-oxid és alkoholok vagy fenolok alkotta kondenzátumok foszforsavas észtereit. Legalább egy felületaktív anyag jelenléte általában lényeges, különösen akkor, ha a közömbös hordozóanyag vízben oldhatatlan és a készítmény kihordásakor alkalmazott anyag a víz. A találmány szerinti készítmények a legkülönbözőbb szokásos szilárd vagy folyékony halmazállapotú készítmény formájában előállíthatok. A szilárd halmazállapotú hatóanyagok közül megemlíthetjük a legfeljebb 95 t% hatóanyagot tartalmazó porozószereket. A folyékony halmazállapotú, illetve a felhasználás időpontjában folyékony halmazállapotúvá alakítható készítményekre megemlíthetjük az oldatokat, a vízoldható koncentrátumokat, emulgeálható koncentrátumokat, emulziókat, szuszpenziós koncentrátumokat, aeroszolokat, nedvesíthető porkészítményeket (vagy permetezhető porkészítményeket). Az emulgeálható vagy oldható koncentrátumok általában 10—801% hatóanyagot tartalmaznak, míg a felhasználásra közvetlenül kész emulziók vagy oldatok 0,001-20 t% hatóanyagot. Az oldószeren túlmenően szükséges esetben az emulgeálható koncentrátumok tartalmazhatnak társoldószert és 2-20 t% mennyiségben alkalmas adalékanyagokat, például stabilizáló anyagokat, felületaktív anyagokat (így például emulgeálószereket vagy áthatolást elősegítő szereket), korróziós inhibitorokat, színezékeket és tapadásnövelő adalékokat. Ezekből az emulgeálható koncentrátumokból tetszőleges koncentrációjú, alkalmazás szempontjából a leginkább megfelelő emulziók állíthatók elő vizes hígítással. A permetezéssel is felhasználható szuszpenziós koncentrátumokat úgy állítjuk elő, hogy stabil, folyékony lerakódást nem képező terméket kapjunk. Ezek a termékek rendszerint 10-75 t% hatóanyagot, 0,5—15 t% felületaktív anyagot, 0,1-101% tixotropizálószert és 0—10 t% egyéb alkalmas adalékanyagot, például habzásgátlót, korróziós inhibitort, stabilizálószert, áthatolást elősegítő szert vagy tapadásnövelő adalékot, valamint hordozóanyagként vizet vagy olyan szerves oldószert tartalmaznak, amelyben a hatóanyag rosszul vagy egyáltalán nem oldódik, továbbá a hordozóban oldva a szedimentáció gátlása vagy víz mint hordozóanyag al-10
