190427. lajstromszámú szabadalom • Tojástartalmú sampon és eljárás annak előállítására
1 190 427 2 ! A találmány tojástartalmú samponra és előállítási eljárására vonatkozik. Az ismert hajmosószerek (samponok) alkalmazásának célja, hogy a keratinizálódott hajszálakról a rárakódott szennyező anyagokat eltávolítsa. A samponokban a szintetikus mosóaktívanyag, a mosóhatás hordozója van a legnagyobb mennyiségben jelen. A samponok közös jellemzője, hogy a mosóaktív anyagok igen nagy felületi feszültségcsökkentő hatással rendelkeznek, ezáltal a hajat és a fejbőrt jól nedvesítik, elősegítve a mosóhatás alapját képező kolloidkémiai folyamatok gyors lefolyását. E hatás következtében a mosás során a hajra nem csapódnak ki a vízben oldhatatlan zsírsavak vagy azok származékai. A jelenleg alkalmazott samponok hátrányos tulajdonságai elsősorban a nagy mosóaktivitásnak tulajdoníthatók. A megfelelő tisztító hatás elérését a gyakorlatban a sampon erős habzása jelzi, amely a mosás során akkor következik be, ha a sampon a hajról a lipideket már eltávolította. így a sampon rendszeres használatával a fejbőrt és a hajat túlzottan zsírtalanítjuk, illetve a zsír eltávolításával a fejbőrt fokozott lipidtermelésre késztetjük, ami másfelől a haj gyors zsirosodását okozza. A túlzott zsírtalanítás kiküszöbölésére ezért a samponokhoz természetes eredetű és biológiai aktivitású adalékot is kevernek. A növényi eredetű adalékok közül elterjedt a bojtorján- és kamillakivonat, az állati eredetűek közül a tojáskivonat. A növényi kivonatokat nagyrészben, a tojáskivonatot pedig kizárólag alkoholos extrakcióval készítik. Az ismert samponok ilyen jellegű adalékanyagaira egyöntetűen jellemző, hogy csak kis mennyiségben vannak jelen a készítmény szárazanyagában. Az ismert tojássamponok tojásextrakt-tartalma 1-2 tömeg%. ez azonban az alkoholos extrakció sajátságainak következtében nem tartalmazza az alkoholban rosszul oldódó tojásfehérjéket, -lipideket. -zsírokat, -foszfatidokat és a zsíroldékony vitaminokat. A tojásfehérjék adalékanyagként történő alkalmazását az is akadályozza, hogy a mosóhatású felületaktív anyagok a fehérjéket kicsapják. Mivel a jelenleg forgalmazott tojássampon a tojás szárazanyagának csak kis részét tartalmazza, az adalékanyagok által elérni kívánt hatás nem képes ellensúlyozni a mosóaktív anyagok előbbiekben ismertetett káros zsírtalanító hatását. A 109 304. számú NDK-beli szabadalmi leírás szerint teljes tojástartalmú sampont állítanak elő úgy, hogy fehérjezsírsav kondenzátum és polialkohol adalékanyaggal érlelt, ún. stabilizált tojáskészítményt kevernek hozzá a mosóaktív anyag vizes oldatához. A teljes tojás aránya a felületaktív anyagra és adalékanyagra számítva legfeljebb 2 tömeg%, az így előállított samponban. Az ismert eljárásokkal tehát nem sikerült a biológiailag értékes komponensek arányát megnövelni a samponokban, így a túlzott zsírtalanító hatás nem volt ellensúlyozható állati eredetű adalékanyagok alkalmazásával. Célul tűztük ki olyan tojástartalmú sampon előállítását, amely kívánt esetben a tojás teljes szárazanyagtartalmát, így a fehérjéket, lipideket és egyéb biológiailag aktív anyagokat is tartalmazza és a sampon szárazanyagtartalmára számítva a biológiailag értékes komponenseket nagyobb arányban tartalmazza, mint az eddig ismert samponok, másfelől a sampon előállítási eljárása is egyszerű. A találmány szerinti tojástartalmú sampon, amely tojás és felületaktív anyag továbbá adalékanyagok keverékéből áll oly módon, hogy összes szárazanyagtartalma 22-45 tömeg% és szárazanyagra számítva 6,0-16 tömeg % teljes tojáslét, tojássárgalét vagy tojásfehérjelét, 8-18 tömeg% anionos felületaktív anyagot, célszerűen laurilalkohol-szulfát nátriumsót, 3—15 tömeg% glicerint, 0,3-1,0 tömeg% formaldehidet, továbbá 0,3-1,0 tömeg% bakteriosztatikus stabilizálóanyagot és antioxidánst, célszerűen p-hidroxi-benzoesav-alkilésztert, kálium-szorbitot, butil-hidroxi-toluolt vagy nor-hidro-guajaretsavat és 50-78 tömeg% vizet tartalmaz. A találmány szerinti eljárás tojástartalmú sampon előállítására tojáslé és felületaktív anyagok továbbá stabilizáló adalékanyagok összekeverésével azzal jellemezhető, hogy szárazanyagra számítva 1 tömegrész homogenizált teljes tojást, tojássárgáját vagy tojásfehérjét 1,3-2,0 tömegrész anionos felületaktív anyag vizes koncentrátumával összekeverünk, úgy, hogy teljes tojás vagy tojássárga alapú sampon előállításakor a tojáskomponenst keverjük a felületaktív anyaghoz, míg tojásfehérje alapú sampon előállításakor a tojásfehérjelébe keverjük be a felületaktív anyag vizes koncentrátumát, a kapott keveréket glicerinnel és vízzel hígítjuk, majd a kész sampon tömegére számítva 0,3-1,0 tömegrész formaldehidet, 0,3-1,0 tömegrész bakteriosztatikus anyagot, stabilizálóanyagot és antioxidánst keverünk hozzá. A találmány szerinti tojás-sampon előnyeit a következőkben foglaljuk össze: 1. tetszés szerinti tojásalkotórészből előállítható különböző tulajdonságú sampon; 2. A tojás tömegaránya a samponban - az ismert samponokhoz képest - jelentősen megnövelhető, mivel nem a teljes tojás extraktumát, hanem mindenkor az adott tojás komponenst használjuk fel előkezelés nélkül. A sampon így tartalmazza a tojásban természetes állapotban meglevő lipoproteineket, foszfatidokat, zsíroldékony vitaminokat és karotinoid pigmenteket, amelyek kedvező hatást fejtenek ki a haj és fejbőr állapotára. A tojásfehérje ovalbumin, konalbumin és lizozim tartalma szintén megőrizhető a sampon összetételében. A lizozim jelenléte pedig a tapasztalatok szerint azért is előnyös, mivel gélképző és vízmegkötő tulajdonságai következtében szárító és jó habképző hatású, kedvezően befolyásolja a mosás során lezajló kolloidkémiai folyamatokat. 3. A nagyobb tojástartalom ellenére a sampon stabilitása megfelelő, kiválás vagy kicsapódás nélkül tárolható. 4. Lehetőség van tojásfehérje-alapú sampon előállítására, amely különösen alkalmas zsíros haj és fejbőr kezelésére. A találmányt közelebbről a következő példák szemléltetik : 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
