190424. lajstromszámú szabadalom • Eljárás megnövelt vízfelvevő- vagy vízleadóképességű dréncső előállítására

1 2 190 424 L A találmány tárgya eljárás megnövelt vízfelvevő­­vagy vízleadó-képességű dréncső előállítására. Belvizek levezetésére vagy mezőgazdasági műve­lés alatt álló területek öntözésére kiteijedten alkal­maznak dréncsöveket, szivattyúval összekapcsolva. Ezek általában kerámiából készülnek, ezért az elhe­lyezésük nehézkes, és gyakran következik be törés. A 173 616 sz. magyar szabadalmi leírás perforált müanyagcsövekből álló, szivárogtató öntözőrend­szert ismertet. A csőelemek belső felülete, még a perforált helyeken is szivacsos műanyagbetétet tar- ; talmaz, amely a késleltetett, szivárgó jellegű öntö­zést biztosítja. Szivárogtató öntözőrendszer ismerhető meg a 2 657 695 sz. német szövetségi köztársaságbeli sza­badalmi leírásból is, ahol négy fóliatömlőt húznak egymásba és rögzítenek ponthegesztéssel. Mivel az egyes tömlők finoman perforáltak, a kapott négy­rétegű dréncsőben labirintushoz hasonló vízszivár­gási út valósítható meg. Fák szivárogtató öntözésére szolgál az 582 466 sz. svájci szabadalmi leírás szerinti megoldás, amelynél kerámiai anyagból készült, vízáteresztő réseket tartalmazó, fékörív alakú csöveket fektet­nek le a talajba a fák köré, és egy központi helyen lévő felszálló csővel oldják meg a vízutánpótlást. Kávécseijék szivárogtató öntözését oldja meg a 3 990 181 sz. amerikai egyesült államokbeli szaba­dalmi leírás. A kávécserje-sorok közé ásott árkok­ba hosszanti hasítékokkal ellátott műanyag vagy gumicsöveket fektetnek, majd az árkot betemetik, s a csövekbe vizet engednek. A fenti ismert megoldások csak igen lassú, szivá­rogtató öntözésre használhatók fel. Nagyobb víz­­mennyiség rövid idő alatt történő leadására nem alkalmasak. A 2 360 283 és a 2 607 563 sz. német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírás olyan dréncsövet ismertet, amelynél adott esetben szakaszokból álló, spirálisan tekercselt műanyag szalag belső csőtestet képez, és ezen perforált falú külső cső helyezkedik el. A dréncső gégecsőhöz hasonlóan széthúzható vagy összetolható, és ezzel szabályozni lehet a vízle­adás mértékét. Ez az ismert megoldás intenzívebb öntözést tesz ugyan lehetővé, vízelvezetésre azon­ban nem alkalmas, így belvizek levezetésére nem használható. Tekintettel arra, hogy az ismert dréncsövek többségénél a vízfelvevő-, illetve vízleadófelület vi­szonylag nem nagy, a hatékony vízszállításhoz nagy átmérőjű csövek szükségesek. Ezek gyártása költséges, s a kezelésük nehézkes, könnyen sérül­nek. A nagyobb vízleadó-felülettel rendelkező is­mert csövek viszont nem alkalmasak hatékony víz­­levezetésre, illetve szivárogtató öntözésre. A találmány célja gazdaságosan előállítható, megnövelt vízfelvevö- vagy vízleadóképességü, könnyen kezelhető dréncsövek biztosítása, ame­lyek szinte univerzálisan alkalmazhatók szivárog­tató vagy intenzív öntözésre, vagy nagy mennyisé­gű víz hatékony elvezetésére. Azt találtuk, hogy a fenti célt elérjük, ha elemi szálak orientált halmazát tűnemezeljük, s a kapott szálbundát merevítő betét körül hengeralakban rögzítjük. 5 Elemi szálként előnyösen a nedvességnek jól el­lenálló, kis vízmegkötőképességű szálakat, például üveg-, poliamid-, poliakrilnitrilszálakat vagy salak­gyapotot alkalmazunk. Az elemi szálak orientálását a textiliparban szo-' kásos módon végezzük, például kártolással. Az így kapott, orientált elemi szálhalmazt tűnemezelésnek vetjük alá, például tűnemezelőgép alkalmazásával. Az ilyen módon nyert bunda szerkezete olyan, hogy az elemi szálak a szálbunda felületére merőle- 15 gesen helyezkednek el. A tűnemezeit szálbundából merevítő betét kerü­lete mentén hengert formálunk, és a hengeralakot rögzítjük. A rögzítést előnyösen vegyi úton, például, ragasztással vagy hőkezeléssel végezzük. 20 Merevítő betétként fém - például acél - spirált, műanyag spirált, műanyagbevonattal ellátott fém spirált vagy pedig csövet alkalmazhatunk. A cső előnyösen műanyagból készül, és az összefüggő cső helyenként perforált. A merevítő betét spirálon el- 25 helyezett, perforált csőből is állhat. A perforálások elhelyezése, sűrűsége és mérete elsősorban attól függ, hogy milyen célra kívánjuk a dréncsövet alkalmazni. Öntözés esetén például sűrűbb perforálás célszerűbb, mig belvíz elvezetésé- 30 nél kevesebb perforálás is elegendő lehet. A találmány szerinti eljárással előállított dréncső vízfelvevő vagy vízleadó felülete igen nagy - a hen­geralakú szálbundabevonat a vizet átengedi ; a me­revítő betét kialakításától függ, hogy mennyi víz jut annak belsejébe, illetve mennyi víz jut a dréncső belsejéből ki a szabadba -, ezért viszonylag kis átmérő is elegendő nagy vízmennyiség szállításá­hoz. Megfelelő rugalmasságú merevítő betét alkal­mazása esetén a dréncső dobra tekercselve szállít­ható, és kábelfektető géppel is lefektethető. Hasz­nálatakor árokásásra nincs szükség. A merevítő betét alkalmas kialakításával és a vízadagolás beál­lításával szivárogtató öntözést is végezhetünk a dréncsővel, így a találmány szerinti eljárás lassú 45 vagy intenzív öntözésre és hatékony vízelvezetésre egyaránt felhasználható dréncsöveket biztosít. Szabadalmi igénypontok 50 1. Eljárás megnövelt vízfelvevő- vagy vízleadó­képességű dréncső előállítására, melynél a víznek a dréncsőbe való bevezetésére külön elkészített szivá­­rogtatót alkalmazunk, azzal jellemezve, hogy szivá-55 rogtatóként elemi szálak orientált szálhalmazát al­kalmazzuk, melyet bundaképzés után tűnemeze­­lünk, a kapott szálbundát nyílásokkal ellátott be­téttest körül hengeralakban felvisszük és rögzítjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemez- 00 ve, hogy a tünemezelt szálbundát a betéten vegyi úton pl. ragasztással, vagy hőrelágyuló anyagoknál 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom