190408. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzimidazol-származékot tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

t 190 408 O További előnyös vegyületek azok, amelyek a le­írás más részében, a példákban vannak megemlítve. A fentebb idézett irodalmi helyeken a találmány szerinti I általános képletü vegyületek gyógyászati alkalmazásáról nem tesznek említést, közbenső vagy kiindulási vegyületekként szerepelnek. így a jelen találmány 1 általános képletü vegyületet vagy annak gyógyászatilag elfogadható sóját ható­anyagként tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására vonatkozik. 10 III. táblázat A 0005 129 számú Európa szabadalmi leírásban ismertetett vegyületek R1 R2 R3 R4 R5 Megjegyzés 5-acetil 6-metil H metil metil bázis 4-metil 6-metil metil H metil hidroklorid 5-acetil 6-metil metil metil metil bázis Azok az I általános képletü vegyületek, amelyek képletében R1 és R2 jelentése a fenti, R3, R4 és R5 hidrogénatom, metil-, metoxi-, etoxi-, metoxi­­etoxi- vagy etoxi-etoxi-csoport, a 0 005 129 számú Európa szabadalmi leírásban kémiai intermedier­ként általánosan le vannak írva. Az említett 0 005 129 számú Európa szabadalmi leírásban a következő, a 111. táblázatban feltüntetett vegyülete­­ket ismertetik. Az 1 általános képletü vegyületeket ismert mód­szerek szerint állíthatjuk elő, így a) Egy 11 általános képletü vegyületet egy III általános képletü vegyülettel - ezekben a képletek­ben R\ R2, R3, R4 és R5 jelentése a fenti és Z1 és Z2 egyike merkaptocsoport, a másik kilépő csoport - reagáltatunk. A II és III általános képletü vegyületekben a Z1 és Z2 kilépő csoport például halogénatom, előnyö­sen klór-, bróm- vagy jódatom, acilcsoportok, pél­dául erős szerves szulfonsavak, például arilszulfon­­savak maradéka, így toziloxi-csoport vagy egy al­­kil-szulfonsav maradéka, például meziloxicsoport; alkil-tio-csoportok, például metil-tio-csoport; al­­kil-szulfiníl-csoportok, például metil-szulfinil­­csoport és hasonlók. így Z1 és Z2 jelentése kilépőcsoportként lehet egy reakcióképes észterezett hidroxiicsoport. A II és III általános képletü vegyületeket megfe­lelő oldószerben reagáltatjuk, amely az alkalmazott reakciókörülmények között közömbös. A reakciót végezhetjük megfelelő bázis jelenlétében. Alkalmas bázisok például a szervetlen bázisok, így a nátrium­vagy kálium-hidroxid, nátrium- vagy kálíum­­hidrid és hasonlók, szerves bázisok, így tercier ami­­nok, például trietil-amin és hasonlók. A fenti reakció végzéséhez alkalmas oldószerek például az alkoholok, előnyösen a kevés szénato­mos alkanolok, így a metanol és etanol ; ilyen alko­holok vízzel képezett elegyei, éterek, így például a tetrahidrofurán; halogénezett szénhidrogének, pél­dául metilén-klorid és kloroform és hasonlók. A H és III általános képletü vegyületek reakció­ját szobahőmérséklet és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten végezhetjük. Előnyös azon­ban, ha a komponenseket a reakcióelegy forrás­pontjához közeli vagy forráspontjának hőmérsék­letén reagáltatjuk. h) Egy IV általános képletü vegyületet - ebben a képletben R1, R2, R3, R4 és R5 jelentése a fenti és Z9 alkanoil- vagy alkoxi-karbonil-csoport - hidro­­lizálunk. A Z9 csoport 1-6 szénatomos alkanoilcsoport vagy 2-6 szénatomos alkoxi-karbonil-csoport le­hel. 25 c) Egy V általános képletü vegyületet - R1, R2, R\ R * és Rs a fenti, n értéke 0 vagy 1, de legalább az egyik n értéke 1 - redukálunk. Az eljárás körülményeitől és a kiindulási anya­goktól függően az I általános képletü vegyületet 30 szabad bázis vagy só formájában kapjuk. így bázi­­sos, semleges vagy vegyes sókat, valamint hemi-, mono-, szeszkvi- vagy polihidrátokat kaphatunk. Az ú; vegyületek savaddiciós sóját önmagában is­mert módon szabad bázissá alakíthatjuk bázikus 35 reagensek, így alkálifém-vegyületek vagy ioncsere segítségével. A kapott szabad bázisok is képezhet­nek sókat szerves vagy szervetlen savakkal. A sav­­addíeiós sók előállítására olyan savak előnyösek, amelyek gyógyászatilag elfogadható sókat képez- 40 nek. Ilyen savak például a hidrogén-halogenidek, szultonsav, perklórsav. salétromsav és foszforsav; alifás aliciklusos, aromás vagy heterogyűrüs kar­bon- vagy szulfonsavak. így hangyasav, ecetsav. propionsav, borostyánkősav, glikoísav, tejsav, al- 45 masav, borkősav, citromsav, aszkorbinsav, maiein­­sav, hidroxi-maleinsav, piroszőlősav, fenil-ecetsav, benzoesav, p-amino-benzoesav, p-hidroxi-benzoe­­sav, szalicilsav vagy p-amino-szalicilsav, embon­­sav, meián-s/ulfonsav, elán-szulfonsav, hidroxi- 50 etán-szulfonsav, etilén-szulfonsav, halogén-benzol­­szulfonsav, toluol-szulfonsav, naftalin-szulfonsav vagy szulfaniisavak. A vegyületek ezen vagy más sói, például a pikrá­­tok, szolgálhatnak a kapott szabad bázisok tisztitá- 55 sára is. A bázisok sóit előállítjuk, elválasztjuk az oldaltól és a szabad bázist az új só oldatából tisz­tább formában különítjük el. Az a)-c) eljárások kiindulási anyagai vagy ismer­lek, vagy ha újak, önmagában ismert módon előál- 60 líthatók. A klinikai alkalmazás során az I általános képle­­tű aktív vegyületeket általában perorális, rektális vagy injekciós gyógyászati készítmény formájában adagoljuk, amely a hatóanyagot szabad bázis vagy 65 gyógyászatilag elfogadható, nemtoxikus só forrná-

Next

/
Oldalképek
Tartalom