190388. lajstromszámú szabadalom • Eljárás triszubsztituált karbamidszármazékok előállítására

1 190 388 2 Találmányunk tárgya a (I) általános képletü, háromszor helyettesített karbamidszármazékok előállítása. A helyettesítők jelentése a képletben- R = Cj—C4-alkil-, fenil-, 4-klór-fenil-, 3,4- diklór-fenil-, 4-metil-3-klór-fenil- vagy 3-trifluor­­metil-fenil-csoport ;- Rí = Cj—Cj-alkil- vagy fenilcsoport;- R2 = C,—Cj-alkil- vagy fenilcsoport. A háromszor helyettesített karbamidszármazé­­kokat számos készítmény hatóanyagaként használ­ják a növényvédelemben. Ismeretes alkalmazásuk gyógyszerként, és intermedierként is. Ezeknek a vegyületeknek az előállítására a legál­talánosabban alkalmazott módszerek : 1. Izocianátok reagáltatása aminokkal. 2. Diszubsztituált karbamidsav-kloridok reagál­tatása aminokkal. (N. N. Melynyikov: Khimia i tehnológija peszti­­cidov Izdatylesztvo „Khimija” Moszkva, 1974. 374. oldal) Az izocianátok alkalmazása kedvezőtlen - kö­rülményes és költséges előállításuk és az ebből kö­vetkező viszonylag magas áruk miatt. Az N-N-diszubsztituált karbamidsav-kloridok reakciókészsége kicsi, ezért gyenge bázisok karba­­moilezésénél tercieraminokat kell alkalmazni acile­­ző katalizátorként, ennek ellenére ezeknek a reakci­óknak a hozama általában nem kielégítő (Melynyi­kov fent idézett könyve 375. oldal). Ismeretes a triszubsztituált karbamidszármazé­kok egyik fontos csoportjának - az l-aril-3,3-dial­­kil-karbamid-származékoknak az előállítása aro­más aminokból és dialkil-aminokból NaOCN-tal vagy karbamiddal (1 154 278. sz. angol szabadalmi leírás és a 1 064 051. sz. NSZK-beli leírás). Ezeknek az eljárásoknak az a közös hátránya, hogy 1-aril­­karbamidokat kell átmeneti termékként készíteni, és így mindig képződik a reakcióelegyből nehezen eltávolítható 1,3-diaril-karbamid, amely nem rea­gál dialkil-aminokkal, így a végterméket szennyezi. A 81 02 156. sz. PCT-bejelentés szerint N-aril­­karbamidsav-metil-észtereket reagáltatnak ami­nokkal trialkil-amin katalizátorok jelenlétében. Az N-aril-karbamidsav-észterek egy részét pl. a 3,4- diklór-fenil-karbamidsav-metil-észtert azonban csak izocianátokból tudták gazdaságosan előállíta­ni (Melynyikov idézett könyve 333. oldal). A 79 03, 039. számú japán leírás szerint karba­­midsav-kloridokat és aromás aminokat A1C13 kata­lizátor sztöchiometrikus mennyiségének jelenlété­ben reagáltatnak. Ennek a reakciónak során sztöchiometrikus mennyiségű sósav képződik, amely korrozív anyag, semlegesítése költséges. A reakciótermék megtisztí­tása az alumínium-kloridtól körülményes. Találmányunk tárgyát olyan eljárás képezi, amelynek során (II) általános képletű aminokat- R = Ci—C4-alkil-, fenil-, 4-klórfenil-, 3,4- diklór-fenil-, 4-metil-3-klór-fenil- vagy 3-(trifluor­­metil)-fenil-csoport-és (III) általános képletű karbamidsav-kloridokat- R, = C,—C3 alkil- vagy fenilcsoport;- R2 = C,—C3 alkil- vagy fenilcsoport; reagáltatunk (IV) általános képletű savamidok - X = metil-, metil-amino-, vagy dimetil-amino­­csoport; -Y = hidrogén, vagy C,—C2-alkil-csoport ;- Z — Cj—C2-alkil-csoport; vagy 2-pirrolidon jelenlétében. A reakciók 0 ’C és 150 *C közötti hőmérsékleten mennek végbe. Célszerű azonban gyenge bázisok acilezésénél 70-90 °C-on, erős bázisok esetén 20 “C körül tartani az acilezési reakcióelegy hőmérsékle­tét. Egyes esetekben előnyös a jó hozam elérésére szervetlen savmegkötő szerek, célszerűen NaHCOj hozzáadása a reakció elegyhez. A reakciókban a savamidokat a sztöchiometri­kus aránynál nagyobb mennyiségben célszerű al­kalmazni. A reakció termékeinek kinyerésére a reakcióele­­gyet híg sósavval reagáltatjuk és a végterméket szűréssel izoláljuk. Jelen találmány szerint különösen előnyösen ké­szíthetők az l-aril-3,3-dialkil-karbamid-származé­­kok, amelyek főleg herbicid hatóanyagok. A találmányunk szerinti eljárást az alábbi pél­dákkal mutatjuk be: 1. példa 0,93 g anilint, 1 ml dimetil-karbamoil-kloridot, 2,5 ml trimetil-karbamidot és 0,8 g nátriumhidro­­gén-karbonátot reagáltatunk 70-80 °C-on 2 órán át. A reakcióelegyet hig sósavval kezeljük, a kivált szilárd terméket szüljük. 1,6 g l-fenil-3,3-dimetil­­karbamidot nyerünk. Hozam: 98%. Op.: 133-136 “C. 2. példa 1-( 3,4-diklór-fenil) -3,3-dimetil-karbamid előállítása 1,6 g 3,4-diklór-anilint, 1 g dimetil-karbamoil­­kloridot és 2 ml dimetil-acetamidot reagáltatunk 80 “C-on 2 órán át. A reakcióelegyet híg sósavval kezeljük és a kivált kristályos terméket etil-acetát/ petroléter elegyből átkristályosítjuk. 1,2 g l-(3,4- diklór-fenil)-3,3-dimetil-karbamidot nyerünk (51%). Op.: 153-155 °C. 3. példa 1 (4-klór-fenil) -3,3-dimetil-karbamid előállítása 6,5 g 4-klór-anilint, 7,5 ml dimetil-acetamidot, 5 ml dimetil-karbamoil-kloridot és 3 g nátrium hid­rogén-karbonátot reagáltatunk 70 °C-on 2 órán át. A reakcióelegyet híg sósavval kezeljük és a kivált kristályos terméket szüljük. 9 g l-(4-klór-fenil)-3,3- dimetil-karbamidot nyerünk. Hozam: 89%. Op.: 169-172 °C. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom