190366. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulózalapú és poliészter és cellulóz-szál keverékből készült textiliák színezésére és nyomására

1 190 366 2 N-(2-bróm-metil)-N-(hidroxi-etil)-N,N-dimetil­­ammónium-metoszulfát ; N-(2-klór-etil)-N,N-dimetiI-N-sztearil-ammóni­­um-klorid ; N-(2-kIór-etil)-N,N-dimetil-N-benziI-ammónium­­klorid ; N-(2-kIór-etiI)-N,N-dimetil-N-fenil-ammónium­klorid; N-(2-kIór-etil)-N,N,N-trimetil-ammónium­bromid; N-(2-klór-etil)-N,N-dimetiI-N-(hidroxi-etiI)­­ammónium-klorid ; N-(5-klór-amil)-N,N,N-trimetiI-ammónium­klorid; N-(3-klór-propiI)-N,N,N-trimetil-ammónium­­bromid ; N-(4-bróm-butil)-N,N-dietil-N-benzil-ammónium­­klorid ; N-(3-bróm-propil)-N,N-dimetil-N-etil-ammónium­szulfát; N-(2-klór-etil)-N,N,N-trimetil-ammónium-meto­szulfát; N-(2-bróm-etil)-N,N-dimetil-N-(hidroxi-etil)­­ammónium-acetát ; N-(2-klór-etil)-N,N,N-trimetil-ammónium-toluoI-szulfonát. A fenti vegyületeket az 1. reakcióvázlat szerint, például tercier aminok dihalogén-alkánokkal törté­nő kvatemerizálásával állíthatjuk elő, ahol R,, R2, Rj, Y és m jelentése a fenti. További példaként a szakirodalomból vett 2. reakcióvázlat szolgálhat; Renshaw, Chemisches Zentralblatt, 1913, 237. oldal. A találmány szerinti színezési folyamat alkalmas fonalak, szalagok, valamint textiliák, például szőtt áruk, kötött áruk vagy fliszáruk (nem szőtt kelmék) festésére. Eközben csak egy feltételt kell biztosítani, mégpedig, hogy a textilanyag hidroxilcsoportokat tartalmazzon, mint a natív vagy regenerált cellulóz­szálak. A textilanyag tartalmazhatja ezeknek a szá­laknak poliészterszálakkal képezett keverékét is. A találmány szerinti eljárás festésnél és nyomás­nál, elsősorban anionaktív színezékekkel alkalmaz­ható, amelyek direkt, reaktív vagy savas színezékek néven ismertek. Ezeket a színezékeket a Colour Index 3. kiadása (1971) írja le és ezek alkalmazása az alább következő példákból tűnik ki. A (3) képletü vegyületekkel a szálasanyagot úgy kezeljük, hogy ismert módon vizes fürdőben nyom­juk vagy telítjük a szálakat. Ezek a fürdők 5-100 g/kg, előnyösen 10-60 g/kg mennyiségben tartal­mazzák az említett vegyületeket és 5-100 g/kg mennyiségben az ammóniát felszabadító anyagot, a mennyiségeket a nyomópép, illetve a telítő fürdő tömegére vonatkoztatjuk. Ammóniát felszabadító anyagokon ismert, kü­lönböző ipari célokra használt vegyületeket értünk. A találmány szerinti színezési és nyomási folyamat­hoz alkalmazhatunk szerves vegyületeket, például hexametilén-tetramínt is, valamint ammóniumsó­­kon alapuló szervetlen vegyületeket, például am­­mónium-karbonátot. A nyomópépek ezenfelül sűrítőszert, például ga­­laktomannátot, alginátot, karboxi-metil-cellulózt, hidroxi-etil-cellulózt, keményítőt vagy növényi gu­mit is tartalmazhatnak. A textíliára vizet, (3) általános képletü vegyüle­­tet, ammóniát lehasító vegyületet illetve felületak­tív anyagot, sűrítőszert és színezéket tartalmazó telítő fürdőt viszünk fel, 60-100% kipréselési fok­kal. 70-140 °C-on végzett szárítás után a szálas anyagot 1-15 percig 180-230 °C-on szárazhővel vagy forrógőzzel rögzítjük. A rögzítés után a textil­anyagot megfelelő anionaktív színezékkel színez­zük. A folyamatot ismert módon szakaszosan, fél­­folyamatosan vagy folyamatosan végezhetjük a textilanyag adottságaitól függően. Előnyösen a találmány szerinti vegyületeket úgy alkalmazhatjuk, hogy az anionaktív, előnyösen di­rekt-, reaktív- vagy savas színezék, már a telítő fürdő vagy a nyomópép komponenseként szerepel. Ebben az esetben az anionaktív színezéket is azo­nos technológiai feltételek mellett rögzítjük. Alkal­mas feltételek mellett az eljárás során a színezék legteljesebb felhasználását érhetjük el, ami különö­sen a reaktív-színezékek esetében jelentős gazdasá­gi szempont. Szubsztantív-színezékek alkalmazásá­nál olyan valódiságértékek érhetők el, amelyek megfelelnek a legtöbb kritérium szemszögéből a sokkal költségesebb reaktív-, indigoszol- és csáva­színezékek alkalmazásának is. A színezhetőség javításával egyidejűleg a (3) álta­lános képletü vegyületek révén további hatásokat, mint például az áru tartós puhasága, érhetünk el. A cellulóz- és poliészterszál-keverékek színezésé­nél az egyfürdős és egylépcsős színezési illetve nyo­mási eljárásnál a komponensek kicsapódását cél­szerű elkerülni a színezékfurdőben vagy nyomó­pépben, ezért nem közömbös, hogy milyen (3) álta­lános képletü vegyületet alkalmazunk. A cellulóz- és poliészterszál-keverékek színezési eljárásához cél­szerűen olyan (3) általános képletü vegyületeket használunk - ahol X jelentése szerves vagy szervet­len sav anionja; Y jelentése halogénatom; m értéke 1 ; n értéke 1,2 vagy 3 ; R2, R3 jelentése 1-3 szénato­mos alkil-, előnyösen metil-, etil- vagy propilcso­­port, vagy hidroxi-alkil-csoport, előnyösen hidro­­xi-metil-, hidroxi-etil- vagy hidroxi-propil-csoport; R2 jelentése 1-3 szénatomos alkilcsoport, benzil­­vagy fenilcsoport. A (3) általános képletü vegyület koncentrációjá­nak függvényében a színmélység változtatható, ez a fenti vegyületet tartalmazó péppel való nyomás­nál és anionaktív színezékkel történő utólagos szí­nezésnél jut érvényre. A különböző koncentrációjú, találmány szerinti kvatemer ammónium-vegyületet tartalmazó nyomópéppel történő nyomásnál a ka­pott hatás fokozható megfelelően megválasztott színezékek alkalmazásával. A találmány szerinti színezési és nyomás eljárás­nál a színezék tökéletes rögzítődése a technológiai idők rövidítését eredményezheti, ezáltal a mosóöb­lítővíz a színezés után majdnem tiszta marad. En­nek következtében a szennyvíz tisztasága lényege­sen fokozódik. A (3) általános képletü kvatemer ammónium­­vegyületeket a már színezett, illetve nyomott textíli­ák valódiságértékeinek utólagos javítására is hasz-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom