190363. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 2,6-dihalogén-benzoilszármazékokat tartalmazó rovarirtó szerek és eljárás a hatóanyagok előállítására

1 190 363 2 sza a bendőben, hogy nagy sűrűségű anyagból ké­szítjük, így fémrészecskéket ágyazunk be a kompo­zícióba, vagy olyan ütközőkkel látjuk el, amelyek kinyílnak a bendőben és megnehezítik azt, hogy átmenjen az állat sokrétű gyomrába vezető nyílá­son. A boluszok célszerűen 0,01 mg/kg testsúly/nap és 2 mg/kg/nap - előnyösen 0,01-0,25 mg/kg/nap - hatóanyagot szabadítanak fel, illetve adnak le. Ásványi tömbök is előnyös formák az inszekticid hatású kártevőirtó készítmények beadására, külö­nösen kérődző állatoknak. Ilyen tömböket szoká­sosan olyan kérődzőknek adunk be, amelyek lege­lőkön vannak. E tömbök nagy mértékben kompri­mált, és fiziológiailag elfogadható sók és tápanya­gok keverékei. A sók foszfátok, karbonátok, halo­­genidek, kalciumsók, nyomelemek - így cink, ko­balt, mangán és hasonlók - alkotórészei, továbbá vitaminok, szteroidok, csúsztató anyagok és kötőa­nyagok, amelyek a komprimálást segítik elő. Az ásványi tömbök régóta ismertek az állatte­nyésztésben. Az inszekticid hatású új hatóanyagok hozzáadásával azonban új tömbök keletkeznek, amelyek fontos kiviteli alakok. Az inszekticid ható­anyagokat célszerűen 0,01 t% és 0,5 t%, előnyösen 0,05 t% és 0,25 t%, közötti koncentrációban adjuk a tömbökhöz. Nem volt előre látható, hogy a találmány szerinti kártevőirtó szerek, amelyek a megadott (I) általá­nos képletü hatóanyagokat a megadott mennyiség­ben tartalmazzák, beadásuk esetén elpusztítják az ürülékben tenyésző rovarlárvákat. Eddig nem vol­tak ismertek olyan biológiai módszerek, amelyek mindig 100%-os hatást biztosítottak. A (I) általá­nos képletü hatóanyagnak találmány szerinti kárte­vőirtó szer alakjában való orális beadás azonban jelentős mértékben csökkenti a rovarlárvák számát, amelyek a kezelt állatok ürülékében kifejlődnek. Számos esetben azonban a lárvák teljes mértékben elpusztulnak, igy egyetlen kifejlett rovar sem fejlő­dik ki. Azonban már az ürülékből kifejlődő rova­rok részleges elpusztítása is jelentős eredmény. Az ürülékben tenyésző rovaroknak a találmány szerinti inszekticid hatású kártevőirtó készítmény­nyel való irtása láthatóan egyszerűbb és hatáso­sabb, mint a hagyományos módszerekkel történő rovarirtás, amely során az inszekticid hatású készít­ményeket az ürülék összegyűjtése és felhalmozása után az ürülékre vitték fel. Ehhez járul még az az előny, hogy a találmány szerinti készítmények al­kalmazása esetén további műveletek, igy az inszek­ticid szereknek az ürülékre való kipermetezése és porként történő kiszórása, elhagyhatók. Lényeges, hogy a találmány szerinti kártevőirtó szer hatóa­nyaga alaposabban összekeveredik az ürülékkel. Az olyan hatóanyagok, amelyek (I) általános képletében R és R1 egymástól különböző jelentésű, újak. A (I) általános képletü 2,6-dihalogénbenzoil­­származékokat úgy állítjuk elő, hogy 2,6-dihalo­­gén-benzoil-izocianátot - amely a (II) általános képletnek felel meg - (III) általános képletü 2-ami­­no-piridinnel reagáltatunk. A reakciót előnyösen valamely szerves oldószer­ben, így ketonban, például metil-etil-ketonban, me­­til-izobutil-ketonban vagy acetonban, halogénezett oldószerben - például diklór-etánban, diklór-me­­tánban, klór-benzolban, 1,1,2-triklór-etánban -, észterben - például etil-acetátban, butil-acetátban, metil-propionátban -, aromás szénhidrogénben, például benzolban, toluolban vagy xilolban, nitril­­ben, például acetonitrilben, alifás szénhidrogén­ben, például pentánban, hexánban vagy oktánban, vagy éterben,, például dietil-éterben, diizopropil­­éterben vagy tetrahidrofuránban vitelezzük ki. A reakciót mérsékelt hőmérsékleten, előnyösen 0 °C és 50 °C között, játszatjuk le. A (I) általános képletü vegyületek savaddíciós sóit szokásos módon állíthatjuk elő, például a ve­­gyületet a kívánt savval vizes vagy vizes-szerves oldószeres közegben reagáltatjuk. Előnyösek azok a savak, amelyek pKa értéke 3 vagy ennél kisebb. A savaddíciós sók képzéséhez használt sav például a hidrogén-klorid, hidrogén-bromid, kénsav, fosz­forsav, metán-szulfonsav, hidrogén-jodid, toluol­­szulfonsav. A kiindulási anyagként használt 2,6-dibenzoil­­izocianátokat könnyen előállíthatjuk a megfelelő 2,6-dihalogén-benzamidokbóI, amelyek kereske­delmi forgalomban lévő termékek. Az előállítást Speziale és munkatársai a J. Org. Chem. 27, 3742 (1962); valamint Wellinga és munkatársai a J. Ag­­ric. Food Chem. 21, 348 és 993 (1973) irodalmi helyeken ismertetik. Ennél a módszernél a benza­­midot oxalil-kloriddal reagáltatják. Egy javított módszer szerint a benzamidot az oxalil-kloriddal toluolban reagáltatják körülbelül 55 °C-on, miköz­ben a vizet gondosan kizárják, majd a reakcióele­­gyet körülbelül 18 óra hosszat a visszafolyatási hőmérsékletnél alacsonyabb hőmérsékleten melegí­tik, miután azt előzőleg felmelegítették a visszafo­­lyatás hőmérsékletére. Az elegyet 2 óra hosszat visszafolyatás közben forralják, majd vákuumban bepárolják és a terméket desztillálással elkülönítik. Az 5-bróm- és 5-klór-2-aminopiridin kiindulási anyagok kereskedelmi forgalomban lévő termékek. Az 5-trifluormetil-2-amino-piridint a 3 681 369 szá­mú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerint állíthatjuk elő. A (I) általános képletü vegyületeket úgy is előál­líthatjuk, hogy (IV) általános képletü 2,6-dihalo­­gén-benzamidot (V) általános képletü 2-piridil­­izocianáttal reagáltatunk. Ez a reakciót előnyösen körülbelül 50 °C-tól kö­rülbelül 150 °C-ig terjedő hőmérséklettartomány­ban játszatjuk le, közömbös szerves oldószerben, például az előzőekben leírt oldószerekben, kivéve a magas forráspontú oldószereket. A (I) általános képletü vegyületeket továbbá úgy is előállíthatjuk, hogy (VI) általános képletü 2,6-di­­halogén-benzamid-karbonsav reakcióképes szár­mazékát (III) általános képletü amino-piridinnel reagáltatjuk. Az említett savat savklorid vagy -bromid, vagy -észter formájában használhatjuk. Erre a célra megfelelőek a rövidszénláncú alkil-észterek, így a metil-, propil- és butil-észterek, a fenil-észterek, továbbá az aktív észterek, például a diciklohexil­­karbodiimiddel, izobutil-klórformiáttal, 2-etoxi-N­­(etoxi-karbonil)-1,2-dihidrokinolinnal, metil-klór­­formiáttal, etil-klórformiáttal, hidroxi-pentaklór-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom