190357. lajstromszámú szabadalom • Helyettesített oxo-nikotin-származékokat tartalmazó, növények fejlődését szabályozó készítmények
1 190 357 2 találmány szerinti eljárással előállított vegyületeket szerves oldószerben, például benzolban, toluolban, xilolban, metilált naftalinban, növényolajban, terpentinolajban, o-diklór-benzolban, izoforonban, ciklohexanonban, vagy metil-oleátban vagy a fenti oldószerek elegyében oldjuk, emulgeálószer vagy felületaktív anyag jelenlétében, amely elősegíti a vizben való diszpergálást. Emulgeálószerként megfelelnek például az alkil-fenolok vagy hosszúszénláncú alkoholok, merkaptánok vagy karbonsavak etilén-oxid-származékai, vagy a reakcióképes aminok vagy a részben észterezett poliolok. Az oldószerekben oldódó szulfátok vagy szulfonátok, például az alkil-benzolszulfonátok alkáliföldfémvagy aminsói, vagy a felületaktív tulajdonsággal rendelkező zsíralkohol-nátrium-szulfátok szintén megfelelő emulgeálószerek lehetnek önmagukban, vagy egy etilén-oxid-származékkal együtt alkalmazva. A folyékony emulziós koncentrátumokat is az emulgeálható koncentrátumokhoz hasonló módon lehet készíteni, és a fenti adalékanyagok mellett vizet, valamint stabilizálószert, például egy vízoldható cellulóz-származékot vagy egy vízoldható poliakrilsavsót tartalmaznak. Az emulgeálható koncentrátumok hatóanyag-tartalma rendszerint 10-60 t%, a folyékony emulziós koncentrátumoké 75 t% is lehet. A permetezésre alkalmas nedvesíthető porokat úgy állítjuk elő, hogy a hatóanyagot finom eloszlású szilárd anyaggal, például agyaggal, szervetlen szilikáttal vagy karbonáttal vagy szilicium-dioxiddal keverjük, és a keverékbe nedvesítőszert, felületi feszültséget csökkentő szert és/vagy diszpergálószert adagolunk. Az ilyen készítmények hatóanyagtartalma általában 20-98 t% között változhat, előnyösen 40-75 t% lehet. A diszpergálószer általában 0,5-3 t%-a a készítménynek, a nedvesítőszer általában a készítmény 0,1-5 t %-át teszi ki. A poralakú készítményeket a hatóanyagnak és a finom eloszlású közömbös szilárd hordozóanyagoknak összekeverésével állítjuk elő. A hordozóanyagok szerves vagy szervetlen eredetűek lehetnek. Hordozóanyagként használhatunk növényi liszteket, szilicium-dioxidot, szilikátokat, karbonátokat vagy agyagokat. A porokat célszerűen úgy készítjük, hogy a nedvesíthető port finom eloszlású hordozóval keverjük. A por-koncentrátumok általában 20-801% hatóanyagot tartalmaznak, és a hagyományos módon készíthetők. Ezeket a készítményeket általában 1-101% hatóanyagot tartalmazó hígításban használjuk. A granulált készítményeket úgy állítjuk elő, hogy valamilyen szilárd anyagot, például Fuller-földet, vermikulitot, aprított kukoricacsutkát, vagy magvak lehántolt héját (például korpát), átitatunk a hatóanyaggal. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületet vagy vegyületeket illékony szerves oldószerben oldjuk és az oldattal beszórjuk vagy összekeverjük a szemcsés szilárd anyagot, majd az oldószert elpárologtatjuk. A granulátum hatóanyagtartalma 2-15 t%. Az (I) általános képletü hatóanyagot és sóit vizes oldatban is kikészíthetjük és alkalmazhatjuk. Általában az oldat hatóanyag-tartalma sók esetén 0,05-501%, előnyösen 0,1-101% lehet. A fentiek szerint előállított készítmények a felhasználás előtt közvetlenül vízzel tovább hígíthatok. Néhány alkalmazási formánál a hatóanyagok hatását növelni lehet bizonyos anyagok, például glicerin, metil-etil-cellulóz, hidroxi-etil-cellulóz, poli(oxi -etilénj-szorbitán-monooleát, poli(propiíén-glikol), poliakrilsav, polietilén-nátrium-malát, poli(etilén-oxid) hozzáadásával. Az adjuvánsuk mennyisége 0,1-5 t%, előnyösen 0,5-2 t%, a készítmény tömegére vonatkoztatva. A készítményekben adott esetben agrotechnikai szempontokból elfogadható felületaktív anyag is lehet. A készítményeket ismert módon, permet formájában - például hagyományos hidraulikus permetezéssel, levegős permetezéssel vagy porozással - lehet alkalmazni. Kis területen történő alkalmazásnál általában oldat formájában használják a hatóanyagot. A hígítás foka és a permetezőszer mennyisége különböző tényezőktől függ, például a használt készülék típusától, az alkalmazási módtól, a kezelendő terület nagyságától, a kezelendő növény fajtájától és fejlődési szakaszától. Az (I) általános képletü vegyületek fejlődését szabályozó hatását a következőkben részletezzük. Az adatokból kitűnik, hogy (I) általános képletü vegyületek alkálifémsóinak hatása felülmúlja a 4 051 142. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalomból ismert, előzőekben már említett vegyületek hatását. A IV-XVI. táblázatokban a „D” jelölés 8,968 kg/hektár hatóanyagdózist jelent, ennek megfelelően a D/2, D/4... dózisok a felező dózisokat jelentik (4,484 kg/hektár, 2,242 kg/hektár, egészen a D/256 = 0,035 kg/hektár dózisig). Abban az esetben, ha az (I) általános képletü vegyületek alkálifémsóit búza- és árpa levélzetének kezelésére használjuk, a vizsgálandó vegyületek kikészítése a következő: a vizsgálandó hatóanyagot (rövidítése AI) folyékony koncentrátum (rövidítése LC) alakjában használjuk, a folyékony koncentrátum 0,9 kg hatóanyagot tartalmaz 3,78 1 vízben oldva. A kívánt töménységű vizsgálandó oldatokat a fenti módon elkészített koncentrátum megfelelő hígításával kapjuk, a következő táblázat szerint: Dózis LC mennyisége (1) D 15 D/2 7,5 D/4 3,75 D/8 1,875 .D/16 0,94 D/64 0,23 A fenti táblázat adataiból más dózisokhoz szükséges LC mennyisége is kiszámítható. A fenti módon számított menyiségű hatóanyagot kimérjük egy 189 literes tartályba, majd hozzáadunk először 0,0571 Triton X-100-at [t-oktilfenoxi-poli-(etilén-oxi)-etanol kémiai összetételű felületaktív anyag, ami átlagosan 9-10 etilén-oxi egységből áll és a kereskedelemben kapható, a Rohm és Haas Company, Philadelphia, Pennsylvania, USA terméke], azaz a végső térfogatra számított 0,03 t% mennyiséget, majd vízzel 1891 térfo-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 13
