190357. lajstromszámú szabadalom • Helyettesített oxo-nikotin-származékokat tartalmazó, növények fejlődését szabályozó készítmények
1 190 357 n A találmány tárgya hatóanyagként új (I) általános képletű helyettesített oxo-nikotinsav-származékokat tartalmazó, növények fejlődését szabályozó készítmények. A hatóanyag egyszikű növényekben a porzós virágrész vagy virágzat sterilitását is képes előidézni, ezt a kémiai sterilizáló hatást hasznosítva hibrid magokat termeszthetünk vagy az anyarozs termesztésében hasznosíthatjuk a sterilizáló hatást. A kémiai sterilizálószerek felhasználása új gabonafajták kitenyésztésére egyre nagyobb jelentőségű. Gabonafélékkel - például kukorica, búza, rizs, rozs, árpa, köles, cirok, tritikálé - és különböző egyszikű takarmánynövényekkel folytattak főleg kísérleteket a terméshozam és a magvak tápértékének növelésére. A kémiai hibridizálószerek alkalmazása a kutatásban lehetővé tette a gabonamagvak gazdaságos hibridizálását. Erre a módszerre vonatkoznak a 3 761 240., 3 838 155. és 3 576 814. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások, amelyekben az N-aríl-2-oxo-nikotinátokat mint hím sterilizálószereket (porzós virágrészek vagy virágzatok megtermékenyítő-képességének elvesztését okozó szerek) és növénynövekedést szabályzó anyagokat említik. Az amerikai egyesült államokbeli 4 115 101. és 4 051 142. számú szabadalmi leírásokban, valamint az NSZK-beli 2 830 700. számú közrebocsátási iratban az N-aril-4-oxo-nikotinátok és az N-aril-6-oxo-nikotinátok hím sterilizálószerként történő alkalmazását írták le. Selva, A. és Gennaro, A. az [Organic Mass Spectrometry, 11, 117 (1976)] irodalmi helyen ismertették a 2-fenil-6-metil-3-karbetoxi-4-piridon tömegspektrometriás adatait. A vegyület biológiai hatásáról nem tettek említést. Balogh és munkatársai a [J. Hét. Chem. 17, 359 (1980)] irodalmi helyen közölték a különböző 5- szubsztituált l-alkil-4-oxo-l,4-dihidro-3-piridinkarbonsav-származékok (köztük az 5-fenil-származékok) előállítását, baktérium ellenes hatásuk tanulmányozása céljából. Johnstone, R. és munkatársai [Aust. J. Chem. 11. 562 (1958), a C. A. 53, 5310d (1957) irodalmi helyen referálva] az l-metil-6-fenil-4-piridon-3- karbonsavat egy kinolin-származék dekarboxilezési termékeként írták le. Kametani, T. és munkatársai [J. Hét. Chem. 14, 477 (1977) leírták a különböző l,4-dihidro-4-oxonikotinsav-származékok szintézisét, a származékok között néhány 6-fenil-helyettesített származék is található, ezek a származékok antibakteriális hatással rendelkeztek. Wick és munkatársai a 2 901 868. számú NSZK- beli közrebocsátási iratban a [C. A. 91, 211 273h (1979)] irodalmi helyen referálva a 4-piridon-3- karbonsav-származékokat írták le, így a 6-fenil,származékot is, amelynek baktericid és központi idegrendszert stimuláló hatását említették. Adachi [Chem. Pharm. Bull. 17, 2209 (1969)] az izoxazoliumsók gyűrűátalakítási reakcióival foglalkozott, a reakciótermékek közül kettő, az etil-6- fenil-l,2,5-trimetil-4-piridon-3-karboxilát és a 6-fenil-1,2,5-trimetil-4-piridon-3-karbonsav hasonló szerkezetű volt, mint a találmány szerinti eljárással előállított vegyületek, de a fenti irodalmi helyen nem történt említés a vegyületek biológiai hatásáról. Kigasawa és munkatársai a 78 65 882. számú japán közrebocsátási iratban (referálva a [C. A. 89, 129 415f (1978)] irodalmi helyen) említették az 1,4- dihidro-4-oxo-nikotinsav-származékok antibakteriális hatását. A vegyületek között volt a 6-fenil-5- metil-l-etil-l,4-dihidro-4-oxo-nikotinsav és az 5,6- difenil-l-etii-l,4-dihidro-4-oxo-nikotinsav is. A találmány olyan készítményekre vonatkozik, amelyek a 2-helyzetben fenil- vagy helyettesített fenilcsoportot tartalmazó új aril-helyettesített nikotinsav-származékokat tartalmaznak. Még pontosabban a találmány szerinti készítmények hatóanyagai az (I) általános képletű nikotinsav-származékok agrotechnikai szempontból elfogadható vagy ezek savaddíciós sói. Az (I) általános képletben R, jelentése 1-6 szénatomos alkil- vagy 2-6 szénatomos alkenilcsoport, Rs jelentése hidrogén- vagy halogénatom, vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport, Re jelentése hidrogénatom vagy 1-6 szénatomos alkilcsoport, X jelentése halogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport, n jelentése 0, 1 vagy 2 és Y jelentése hidrogénatom, alkálifématom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport. Savaddíciós sókat a bázikus csoportokkal rendelkező (I) általános képletű vegyületekből lehet előállítani a megfelelő savakkal. A karboxilát-sók lítium-, nátrium-, kálium-, alkáliföldfém-, ammonium- vagy szubsztituált ammónium-karboxilátok lehetnek. A savaddíciós sók hidrogén-kloriddal, kénsavval, salétromsavval, perklórsavval, ecetsavval vagy oxálsavval képezett sók lehetnek. Az (I) általános képletű vegyületekben az alkilvagy alkenilcsoport egyenes vagy elágazó szénláncú lehet. Ha nincs külön utalás, propil- vagy butilcsoport alatt n-propil- vagy n-butil-csoportot értünk. Az (I) általános képletű vegyületek az egyszikű növényekre kémiai hibridizálószerként hatnak, különösen hatásosak a búza, kukorica, árpa, rizs, rozs, tritikálé, cirok és a takarmánynövények esetén. Azok az (I) általános képletű vegyületek, amelyek erőteljes hatású kémiai sterilizálószerek, vagyis a gabonamagvak és takarmánynövények porzós virágrészeiben vagy virágzatában nagymértékű sterilitást okoznak, anélkül, hogy a termős virágrészek vagy virágzatok termékenységét (fertilitását) komolyan csökkentenék, különösen jól hasznosítható hibridizálószerek. A későbbiek során közölt biológiai adatokból látható, hogy a származékok közül néhány, különösen magasabb koncentrációkban alkalmazva, kismértékű nőivarú termékenység-csökkentést, ugyanakkor magas arányú hímivarú sterilitást okoz. Az utóbbi vegyületcsoport alkalmazható új hibrid növények előállítására. Noha a vegyületek némelyike enyhén fitotoxikus hatású, a vegyületek mégis alkalmasak új növényhibridek előállítására. A vegyületek hibridizálószerként 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
