190352. lajstromszámú szabadalom • Zsaluzat építmények utószilárduló anyagból monolitikus építésmóddal történő építéshez,főleg beton héjszerkezetekhez, valamit ilyen zsaluzattal történő építési eljárás

és bandázsoiással, azaz ezek kombinációjával készíthe­tő. Ilyenkor a flexibilis 2 felületképző formázó felüle­tére például felnedvesített zsákszövet kerül. Erre gipsz­­port szórunk, és azt szilárdulás közben vízzel perme­tezzük. Erre újabb zsákszövet vagy más textil- illetve műanyagszövet helyezhető, amire újabb gipszpor szór­ható fel. Ennélfogva többrétegű bandázsolt rabicot nyerünk, amely már szilárd kérget képez és ez például torkrétozáshoz igen előnyösen alkalmazható. Az előb­biekben említett fogadóréteg-anyagok viszont szórás­ai, ecseteléssel vagy felsímítással hordhatók fel. Ke­vésbé tapadó, megcsúszásra és lecsorgásra hajlamos anyagok esetében például gumilemezből készült fle­xibilis 2 felületképző esetén célszerű textíliából vagy papírból előzetesen felragasztott réteget készíteni. A találmány szerinti zsaluzat alkalmazás módját az 1. ábrán feltüntetett példakénti kivitel kapcsán ismer­tetjük az alábbiakban: Az 1 zsaluzatot az előkészített fogadószintre, a je­len esetben vasbeton lemezalapra helyezzük. Ezt kö­vetően az építési terveknek megfelelően az 1 zsalu­zatot tájoljuk és annak alaplapját például vákuum­korongokkal a fogadószinthez rögzítjük. Ezt követi a konfekcionáltan előregyártott és térbeli 6 kötélhá­lóval ellátott 1 zsaluzat szabályzott nyomású levegő­vel való felfuvatása, azaz az 5 közegtöltet betáplálása. A belső túlnyomás és a térbeli 6 kötélháló biztosítja a jelen esetben az 1 zsaluzat megfelelő alaktartását. Szükség esetén az épület homlokzatán megjelenő nyí­lásképző betétek elrendezhetők ilyenkor az 1 zsaluza­ton. Térz.salu esetében mindig kell gondoskodni olyan technológiai nyílásról, amelyen keresztül a kizsaluzás­kor a leeresztett 1 zsaluzat eltávolítható. Ezután következhet a jelen esetben a 21 fogadó­réteg készítése, amely készülhet a fentiekben említett oármelyik megoldással, például szálerősítésű poliész­­•erből, amelyet szórással viszünk fel az 1 zsaluzat kül­ső formázó felületeire. Miután a 21 fogadóréteg kellő­en kikemcnyedett, következhet a kibetonozás, ame­lyet önmagában ismert módon, például torkrétozással végzünk. Természetesen a teherhordó szerkezetek vas­betonszerkezetek is lehetnek, amelyek még a kibeto­nozás előtt vagy közben ismert módon betonvasalás­sal. előnyösen hálóvasalással láthatók el. A betonréte­gek vastagságát és a beton minőségét mindenkor a ki­viteli tervek rögzítik. Az építmények külső felülete a megrendelő igényeinek megfelelően különféle tex­túrákkal látható el, adott esetben színezhetők, impreg­nálhatok. vagy víz ellen szigetelhetők. A beton előírt kötésideje után az 1. ábra szerinti 1 zsaluzat a 4 nyílás szabaddá tételével kilevegőztethető, 3zt követően pedig a technológiai nyíláson keresztül eltávolítható és újból felhasználható. Olyan esetekben, amikor a találmány szerinti 1 zsaluzat flexibilis 2 felületképzője egy vagy több kü­lönálló lepelből van kialakítva, a fenti technológiai leírásban említett közegfeltöltés művelete (legalábbis a zsaluzat belső terét illetően) elmarad. A zsaluzatépí­tési műveletsora azonban kiegészül azzal, hogy ezeket a lepleket a stabilizáló 3 segédszerkezetre ki kell feszí­teni. vagy fel kell függeszteni, illetve azzal alá kell tá­masztani. Az eljárás további műveletei, nevezetesen a 21 fogadóréteg kialakítása a kibetonozás, valamint a kizsaluzás önmagában ismert módon történik. A találmány szerinti megoldás alkalmazásával kü­lönböző építnrények, például nagyfesztávú építmé­nyek, héjszerkezetek is létesíthetők széleskörű funk­ciók ellátására. Ezek lehetnek például tárolók, rakta­r rak, ipari és mezőgazdasági csamokszerű épületek, sőt akár víz alatti építmények is. A találmány egyedi épü letszerkezetek előállítására különösen alkalmas. Megemlítjük továbbá, hogy a 21 fogadóréteg adott esetben akár anyagában is színezhető, amely azután a kizsaluzást követően az épület belső terében színes vakolatként jelenhet meg. A találmány szerinti zsaluzat legfontosabb előnye, hogy szakítva a hagyományos merev felületképzőkkel a flexibilis anyagú felületképző alkalmazásával lénye­ges mértékben leegyszerűsödik a zsaluzat szállítása, manipulálása és tárolása. Számottevően csökkenthető ezáltal a zsaluzat súlya és gyártási költsége, továbbá a ki- és bezsaluzás ráfordítása, valamint következés­képpen a szerkezetépítés időtartama. Jelentősen egy­szerűsödik továbbá a találmány szerinti zsaluzatnál a stabilizáló segédszerkezet is, hiszen az célszerűen kö­zegtöltetek alkalmazásával, például túlnyomásos le­vegő alkalmazásával is eleget teht funkciójának. Lé­nyeges előny továbbá, hogy az építész számára a ha­gyományos zsaluzatoknál elképzelhetetlenül nagy formai szabadságfokot biztosít, amivel mód nyílik változatosabb egyedi építmények létrehozására el­fogadható ráfordítás mellett. Módot ad továbbá a ta­lálmány szerinti zsaluzat arra is, hogy az eddig csak korlátozottan alkalmazható betonlövéses technoló­gia jóval szélesebb körben, szélesebb anyagválaszték és teherbíró képesség mellett legyen alkalmazható. Természetesen a kibetonozás bármely más, önmagá­ban ismert módon is végezhető. Járulékos előnye a találmány szerinti zsaluzatnak, hogy a flexibilis fe­lületképző viszonylag könnyen leválasztható kizsa­luzásnál a betonfelületekről például a túlnyomásos levegőtöltet eltávolítása után egyszerű vákuumozás­sal. Az épületszerkezet a mindenkori igénybevételek­hez az ideálist megközelítő módon méretezhető és kivitelezhető, hiszen a találmány szerinti zsaluzat tetszés szerinti anyagválasztékot és szerkezetvastag­ságot tesz lehetővé. Végül megemlítjük, hogy a találmány nem korlá­tozódik a rajzon feltüntetett példakénti kiviteli ala­kokra, továbbá a leírásban ismertetésre kerülő példa­kénti kivitelek számos más változata és kombinációja is lehetséges az igényelt oltalmi körön belül. 6 Szabadalmi igénypontok 1. Zsaluzat építmények utószilárduló anyagból monolitikus építésmóddal történő építéséhez, főleg beton héjszerkezetekhez, amely felületképzőből és ezzel kapcsolatban lévő stabilizáló segédszerkezetből áll, azzal jellemezve, hogy a zsaluzatnak (1) legalább részben flexibilis anyagból kialakított felületképzője (2) van. (Elsőbbsége: 1981. 05. 29.) 2. Az 1. igénypont szerinti zsaluzat, azzal jelle­mezve, hogy egy vagy több, közegtöltettel (5), elő­nyösen szabályozható nyomású levegővel feltölthető, gázzáró anyagú ballonszerű, illetve sátorszerű felület­képzővel (2) ellátott térzsaluegységből (14-18) áll a zsaluzat (1), ahol a közegtöltet (5) a stabilizáló segéd­­szerkezet (3) részét képezi. (Elsőbbsége: 1981.05.29.) 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti zsaluzat, azzal jellemezve, hogy a stabilizáló segédszerkezetnek a fle­xibilis felületképző (2) falához rögzített síkbeli, illet­ve térbeli kötélhálója (6) van. (Elsőbbsége: 1981. 05. 29.) ">03b2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom