190338. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tárgyak tulajdonságainak, elsősorban alakjának és/vagy azok változásának vizsgálatára

1 .190 338 2 A találmány tárgya eljárás és berendezés tárgyak tulajdonságainak elsősorban alakjának és/vagy azok változásának vizsgálatára a korszerű video­technika felhasználásával. Nagy testek leképzésére ismeretes eljárás a fotog­rammetria, amelyet főleg a térképészetben alkal­maznak. A testről két különböző szögben készült felvételen, a felvételek utólagos kiértékelése során állapítható meg az ún. szintvonalrendszer. Ismert, s az előzőnél sokkal pontosabb a lézeres interferometria, amely a lézer által kibocsátott ko­herens hullámfrontok térbeli rendezettségét hasz­nálja fel az interferencia képek készítésére. A ho­lografikus interferometriában a vizsgált testről in­terferencia vonalak segítségével nyerhető informá­ció. Ezeket a vonalakat a két rekonstruált és egy rekonstruált és egy valós hullámfront közötti inter­ferencia hozza létre. Az így kapott interferencia vonalak a két vizsgált test vagy test-állapot közötti alak különbsége szerint rendezettek, izometrikus szintvonalrendszert alkotnak. Az egyes szintvona­lak közötti szintkülönbség a hullámhossz és a tér­beli beállítás függvénye. A hullámfrontok térbeli fázisának változtatásával az interferencia vonalak a fázis változással arányosan elmozdulnak, de a szintvonalak közötti szintkülönbség azonos marad. A holografikus interferencia képek kiértékelésé­nél a szintvonalak rendjének, egymáshoz képesti helyzetének meghatározása problémát jelent. Kü­lön rácsmanipulációs eljárással a szintvonalak el­mozdulásának irányából állapítható meg csak a szintvonalak rendje. Ipari alkalmazásokban további problémát jelent a fényhullámhossz pontosságot igénylő beállítása, valamint a mechanikus rezgések hatásának kiszű­rése. Interferencia nemcsak fényhullámfrontok között jöhet létre, hanem mechanikus vagy vetített rácso­zatok között is. Moiré interferencia jelenség jön létre, ha a vizs­gálandó testre rácsozatot vetítünk, és a testet a vetítéssel szöget bezáróan rácsozaton keresztül fi­gyeljük. Az így kialakult interferencia vonalak izo­metrikus szintvonal rendszert alkotnak. Az egyes szintvonalaknak megfelelő szintkülönbség a vetíté­si és megfigyelési rácssűrűség és a vetítés, megfigye­lés közötti szög függvénye. Olyan alkalmazási helyeken, ahol nincs szükség a holografikus vagy lézeres interferometria által szolgáltatott pontosságra, megfelelő a moiré inter­ferometria alkalmazása is. A televíziós technikában is ismert a moiré hatás. Ez a jelenség akkor lép fel, amikor a kamera csíkos tárgyat néz. A letapogatási rácsozat és a csíkos tárgyról készült kép interferálhat egymással, a monitoron zavaró csikozatot hozva létre. Ez eset­ben a megfigyelő rácsozatot a videorendszer letapo­gatási rácsozata adja. Kontúrfelismerő és részecske eloszlásmérő be­rendezésekben alkalmaznak továbbá video­­kontúrvizsgálati módszereket. Közös jellemzőjük, hogy a kamera által szolgáltatott videojelet digitali­zálják. A video letapogatás során a vizsgált testről kapott impulzusok hosszát mérik, a mért értékeket az egész képre összesítve a test kontúrja által hatá­rolt területtel arányos értéket kapnak. A kontúrte­rület mérésével a vizsgált testek méretére, vagy a vizsgált testek méretének eloszlására lehet követ­­keztetni. A találmány célja az ismert vizsgálati módszerek hátrányainak a kiküszöbölése, az előnyök megtar­tása mellett. Felismertük, hogy a moiré jelenséget létrehozó megfigyelő rácsozatot a vizsgált test által deformált 0 vetített rácsozatról kapott videojel megfelelő idő­közökben történő mintavételezésével helyettesíteni lehet. Kísérleteink során megfigyeltük, hogy az azonos időben, fázisban eltérő mintavételezések al­kalmasak azonos idejű rácsmanipulációs művele­­b tek végrehajtására, s ezáltal lehetőség nyilik a mérés geometriai elrendezéséből adódó felbontás több­szörösének az elérésére. A találmány lényegét az a felismerés képezi, hogy 2Q a vetített rácsozatról kapott videojel amplitúdója nem tartalmaz hasznos információt. Ily módon a vetített rácsozatról videokamera segítségével létre­hozott videojelet könnyen kezelhető digitális jellé alakíthatjuk, és így az interferenciát digitális úton 25 hozzuk létre. Szakember számára könnyen belátha­­b tó, hogy az így nyert képsor a vizsgált test megfelelő húrjáról kapott információt tartalmaz, a kapott pulzussorozat a test húrirányába eső differenciál­hányadosa szerint frekvenciamodulált. Ennek a 30 pulzussorozatnak a stabil frekvenciával való min­­u tavételezésekor alakul ki az izometrikus vonalraj­zolatot tartalmazó moiré kép. A találmány tárgya eljárás tárgyak tulajdonsága­inak elsősorban alakjának és/vagy azok változásá- 35 nak vizsgálatára, amelynek során a vizsgált tárgyra 3 rácsozatot vetítünk és a vetítés irányával szöget bezáró irányból vizsgáljuk a tárgyat, érzékeljük a rácsozat változását, szükség esetén megfelelő köz­benső adathordozóra rögzítjük. A rácsozat válto- 40 zásának érzékelését videokamerával videojellé ala­kítjuk, a videojelet szükség esetén jelformálás mel­lett digitalizáljuk, a digitalizált videojelet meghatá­rozott frekvenciával és meghatározott fázissal min­tavételezzük. A mintavételezett jelsorozatot szük­­ség esetén tároljuk, és a mintavételezett jelsorozat- 45 ból a vizsgált tárgy tulajdonságait és/vagy azok változását meghatározzuk. Előnyös, ha a tárgyra, pl. párhuzamos rácsozatot, esetleg deformáltál ve­títünk. A moiré videojelet monitoron megjelenítve a 50 vizsgált test izometrikus szintvonal rajzolatát kap­juk. Azonos eredményre jutunk, mintha megfigyelő rácsozaton keresztül figyelnénk a deformált rácso­zatot, de a mintavételezéssel kapott moiré-videojel elektronikusan feldolgozható. A mintavételezési 55 időközök a megfigyelő rácsozat rácssürűségének feleltethető meg. A mintavételezési frekvencia vál­toztathatósága lehetővé teszi a megfigyelő rácsozat Sűrűségének változtatását. . Az eljárás előnyös foganatositási módja esetén a 60 mintavételezési frekvenciát a video letapogatási sorfrekvencia egész számú többszörösének választ­juk. Ebben az esetben a megfigyelő rácsozat a leta­pogatás irányára merőleges rácsozatnak felel meg, így elkerülhetők a letapogatási rácsozattal való za- 65 varó interferenciák. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom