190328. lajstromszámú szabadalom • Kapuzó áramköri elrendezés villamos jelek átvitelére alkalmas kapcsolómező kialakítására

1 190 328 2 A találmány tárgya kapuzó áramköri elrendezés villamos jelek átvitelére alkalmas kapcsolómező kialakítására, amely elrendezés például a telefon­technikában alkalmazható előnyösen. A műszaki gyakorlatban, különösen pedig a tele­fontechnikában igen fontos és különleges szerepet töltenek be azok a kapcsológépek, amelyek lehető­vé teszik a vezetékek egymás közötti összekapcso­lását különféle változatokban. Erre a célra jelenleg legszélesebb körben az ún. koordináta kapcsoló­kat, crossbar kapcsológépeket alkalmazzák, ahol is két vezeték összekapcsolását vízszintes és függőle­ges sorokban elrendezett rugópárokkal valósítják meg, az áramutak átkapcsolásával. Ennek a megol­dásnak azonban hiányossága egyrészt, hogy nagy­számú vezetékre van szükség, továbbá a működtető elemek mozgó elemeket tartalmaznak, amelyek könnyen meghibásodnak, öregednek, állandó szak­szerű felügyeletet és karbantartást igényelnek. Tele­fongyárakban világszerte nagyirányú fejlesztés fo­lyik olyan kapcsolómező kialakítására, amely mi­nél kevesebb mozgó elemet tartalmaz, sőt adott esetben mozgó elemektől mentesen van kialakítva. A találmányunkkal az volt a célunk, hogy olyan kapuzó áramköri elrendezést hozzunk létre, amely alkalmas a telefontechnikában alkalmazott kap­csolómező kialakítására is, és amelynek segítségé­vel a kívánt vonal-összekapcsolások kevesebb veze­ték, adott esetben mozgó érintkezőket egyáltalában nem tartalmazó elrendezés segítségével valósítha­tók meg. Célunk volt továbbá, hogy az összekap­csolandó vezetékpárok számától és csoportosításá­tól függően, egy egységes alapelv szerint lehessen kisebb-nagyobb kapcsolómezőket kialakítani. A találmányunk szerint a kapcsolásban részt ve­vő vezetékpárokat megfelelő kapcsolókból kiképe­zett feszültségkapcsoló kapurendszerrel, kapuzó áramkörrel látjuk el, amely a vezetékpárra jutó feszültséget megfelelő vezérléssel valamelyik kime­neti kapura kapcsolja. A kapuzó áramköri elrende­zés kapacitását, azaz a kimeneti kapuk számát attól függően változtatjuk vagy alakítjuk ki, hogy mek­kora azoknak a további vezetékpároknak a száma, amelyekkel az összekapcsolást biztosítani kell. Ha az összekapcsolást két csoportba foglalt veze­tékpárok között kell megvalósítani úgy, hogy az egyik csoport valamely tetszőleges vezetékpárját a másik csoport szintén tetszőleges vezetékpárjával kell összekapcsolni, akkor az egyik csoportba fog­lalt vezetékpárok kapuzó áramkörének a kapacitá­sát a másik csoportba foglalt vezetékpárok számá­nak megfelelően alakítjuk ki. A találmányunk felis­merése tehát az volt, hogy ha önmagukban ismert vezérelhető kapcsolóelemeket egymással célszerűen tudunk összekapcsolni úgy, hogy mindig csak a kívánt kimeneti kapun jelenjen meg a jel, a többi pedig rövidzárba legyen, akkor a kitűzött célnak megfelelő ehendezést tudunk létrehozni. A találmányunk tehát olyan önmagában ismert kapcsolókat és hozzájuk tartozó vezérlő és működ­tető egységeket tartalmazó kapuzó áramköri elren­dezés, amelynél két sorosan kapcsolt komplemen­ter kapcsolót tartalmazó kapcsolóegységek soros kapcsolásából kiképezett oszlopok vannak az átvi­endő jelet adó egységgel párhuzamosan kapcsolva. Az egyes egymással párhuzamosan kapcsolt egy­más utáni oszlopokban 2‘ számú kapcsolóegység van 2 növekvő hatványai szerint sorosan kapcsolva úgy, hogy minden egyes kapcsolóegység az őt köz­vetlenül megelőző oszlop megfelelő kapcsolóegysé­gének egy-egy kapcsolójával van párhuzamosan kapcsolva. Az egyes kapukimeneteket az utolsó, 2 legnagyobb hatványszámú kapcsolóegységeit tar­talmazó oszlop kapcsolóinak a kimenetei képezik. Az egy oszlopban elhelyezkedő kapcsolók egy-egy, ezen kapcsolók szinkron átkapcsolását biztosító, vezérlő, működtető egységgel vannak összekap­csolva. A találmány szerinti kapuzó áramköri elrende­zésnél a kapcsolók kiképezhetők mechanikus vagy félvezetős kapcsolókból, tranzisztorokból, térve­zérlésű tranzisztorokból vagy például tirisztorból. A gyakorlati igényekhez igazodva, a legkorsze­rűbb, custom-design technológia mellett az egyes kapuzó áramköri elrendezésekből, illetőleg egysé­gekből ún. kapcsolómező egységek képezhetők ki, amelyeknek megfelelő összekapcsolásával tetszőle­ges számú be- és kimenettel rendelkező kapcsoló­mezők alakíthatók ki. A találmány szerinti kapuzó áramköri elrende­zést a továbbiakban példakénti kiviteli alakjai se­gítségével a mellékletként beterjesztett rajzokon is­mertetjük részletesebben. Az 1. ábra az ismert koordináta-kapcsoló rendszer elvét mutatja be, a 2. ábrán a koordináta-kapcsolóval történő át­kapcsolás látható, 3. ábrán a találmány szerinti kapuzó áramköri elrendezés elve látható, a 4. ábra a találmány egy példakénti kiviteli alak­ját mutatja, ahol a kapcsolóegységeket morze­­érintkezős jelfogók képezik, az 5. ábrán látható egy további példakénti kiviteli alak, míg a 6. ábra a kapuzó áramköri egységekből felépített kapcsolómező egyik változatát szemlélteti. Az 1. ábrán látható tehát az ismert koordináta­kapcsoló elvi elrendezése. A függőleges és vízszintes vezetékek találkozásainál lévő keresztpontok kap­csolásával a függőlegesen bevezetett n darab veze­tékpár bármelyikét össze lehet kapcsolni a vízszin­tesen futó m darab vezetékpár bármelyikével. A 2. ábrán látható közelebbről, hogy az i-edik vezeték­párnak a k-dik vezetékpárral való összekapcsolásá­hoz egy meghatározott keresztpont két kontaktus­párját kell összekapcsolni. Az i-edik vezetékpár két vezetéke tehát multiplikálva van a k-dik vezetékpá­rokat kapcsoló kontaktusokkal. A 3. ábrán a találmány szerinti kapuzó áramköri elrendezés elvi vázlata látható arra az esetre, ha a bemeneti vezetékpáron bevezetett bemeneti jelet nyolc kimeneti kapuval kívánjuk összekapcsolni, azaz nyolc különféle kapcsolatot kívánunk létre­hozni a bemenettel. A kapuzandó feszültséget az 1 és 2 bemenetekre vezetjük, a nyolc kimeneti kapu pedig a 3-11 kimenetek két-két szomszédos pontja, azaz a legnagyobb számú K4, K5, K6 és K7 kapcso­lóegységet tartalmazó oszlop egyes K4,, K42, Ks,, K52, K,,, K62 és K7,, K72 kapcsolóinak a kimene­tei. A 3. ábrán jól látható a találmány lényege, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom