190322. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fém- vagy kerámiaedény-rendszerekben levő folyadékok viselkedésének, valamint álló és működő szerkezetek belső felépítésének tudományo igényű vizsgálatára

1 190 322 2 A találmány tárgya berendezés fém- vagy kerá­­miaedény-rendszerekben lévő folyadékok viselke­désének, valamint álló és működő szerkezetek belső felépítésének tudományos igényű vizsgálatára. A berendezés alkalmas a különböző folyadékok eltérő körülmények közötti megfigyelésére, ha azok fémből vagy kerámiából készült edényrendszerek­ben helyezkednek el. Ismeretes, hogy a műszaki élet számos területén a konstruktőrök meglehetősen bonyolult körülmé­nyek között végzik tevékenységüket, körülményes méréstechnikákat alkalmaznak, mert a vizsgálandó folyamat átláthatatlan fémrendszerekben történik. Ilyen terület például a kalorikus gépek, az üzem­anyag táprendszerek elemeinek, a műszeripari be­rendezések áramlástechnikai alkatrészeinek fejlesz­tése, és még hosszasan sorolhatnánk a konkrét pél­dákat. A tervezők a magas hőmérsékleten, nagy nyomás alatt működő eszközökbe nem képesek belelátni, mert ha kvarcüveg betéteket helyeznének a fémedényrendszerekbe, azok hamarosan tönkre­mennének és súlyos üzemzavarokat okoznának. Létesítettek is ilyen jellegű kísérleti összeállításo­kat, de ezek csak rövid ideig üzemeltek, és általá­ban könnyebb vagy súlyosabb baleset vetett véget alkalmazásuknak. A konstruktőrök ezért modelle­zik a fent említett jelenségeket és olyan anyagokat alkalmaznak, amelyek alacsony hőmérsékleten és alacsony nyomás érték mellett hasonlóan viselked­nek, mint a tényleges berendezésben lévők üzemi körülmények között. Ily módon azonban nem lehet minden problémát megoldani, mert bármennyire nagy a hasonlóság, azért nagyon sok eltérés is adó­dik. Ezért napjainkban a szakemberek keresik azo­kat a lehetőségeket, amelyek segítségével valós kö­rülmények között roncsolásmentes módon megfi­gyelhetők lesznek a fent említett jelenségek. Az érdeklődés elsősorban a már jól bevált ipari röntge­­nezés felé fordult. A röntgen sugarak csakugyan képesek áthatolni a fémedényrendszerek falain, azonban alig értékelhető információkat szolgáltat­nak az edény belsejében lévő folyadékokról, a su­gárzási tulajdonságai miatt. Sokkal eredménye­sebb, napjaink kétségtelen legígéretesebb anyag­­vizsgálati módszere, a neutron radiográfia. Ennél az eljárásnál a neutronok különleges áthatolási tu­lajdonságait használják fel, ugyanis a technikában használatos fémeken (mint pl. vas, acél, alumínium, réz, rozsdamentes acél) viszonylag kis veszteséggel áthatolnak, de a hidrogén tartalmú folyadékok (mint pl. a víz, ammónia, szénhidrogének) erősen gyengítik intenzitásukat. Megfelelő neutron-fény­­átalakító ernyő alkalmazásával láthatóvá tehetők ezek a jelenségek. Elsősorban a reaktortechnikában a fűtőelemek tanulmányozására, pirotechnikában detonátorok megfigyelésére, az ipar különböző te­rületén tárgyak belső felépítésének feltárására használják fel. Igen lényeges a különböző neutron radiográfiai vizsgálatok során a megfigyelt eszköz üzemi paramétereinek, valamint kísérőjelenségei­nek egyidejű ismerete és megfelelő módon való megjelenítése, valamint eltárolása. Az állóképes fel­vételi eljárásoknál mindent jegyzőkönyvezni kell, amely hosszadalmas adminisztrációs tevékenységet és bonyolult kiértékelést jelent. Nagyszámú felvétel készítésekor megnő a tévesztési esély. A Neutron radiography handbook [D. Reidel Publishing Company, Dordrecht, Holland (Boston, U.S.A.), London, England] 24-25. oldalán ismertetett össze­állítás tv-kamerát is tartalmaz, tehát lehetőség nyí­lik dinamikus folyamatok tanulmányozására, azonban a mérési paraméterek rögzítéséről nem tesz említést. Igen fontos lenne a vizsgálat közben a megfigyelendő tárgy vizuális képét is látni, mert a neutron-sugárnyaláb mérete sokkal kisebb, mint a gyakorlatban használatos fémedényrendszerek, és működése közben olyan terület megváltozása is előzetes információt szolgáltathat egy rendkívüli esemény elkerülésére, amelyet éppen nem tanulmá­nyoznak neutronokkal. A találmánnyal célunk a fentiekben vázolt vala­mennyi nehézség kiküszöbölése és egy olyan beren­dezés kialakítása, amely lehetővé teszi a fémedény­­rendszerekben lévő folyadékok viselkedésének tu­dományos igényű megfigyelését eltérő körülmé­nyek között. A találmány alapja az a felismerés, hogy a kitű­zött feladat egyszerűen megoldható, ha a vizsgála­tot neutron radiográfiai módszerrel végezzük, a keletkező képet a pP mérésvezérlő áramkör által szolgáltatott mérési eredményekkel, valamint a vizsgálandó tárgy vizuális képével képkeverőn ösz­­szekeverjük úgy, hogy mindig az éppen legfonto­sabb rész kapja a legnagyobb képterületet és a megfigyelt jelenségeket kísérő hangeffektusokkal, valamint a kommentátor hangjával együtt képmag­netofonon rögzíthető legyen. A találmány szerinti berendezés olyan neutron radiográfiai vizsgáló berendezés továbbfejlesztése, amelynek neutronsugárzás-fényátalakító lemeze, fényárnyékoló csöve, fényterelő tükre és tv-kame­­raja van. A továbbfejlesztés, vagyis a találmány abban van, hogy a berendezésnek a vizsgálandó tárgyat távvezérelhetöen mozgatható mechanizmusa, a vizsgálandó tárgy vizuális képét felvevő tv-kamerá­­ja, a vizsgálandó tárgy működési paramétereit mé­rő műszerei, pP-os mérésvezérlő áramköre, képke­verő áramköre, hangfelvevői, hangkeverő áramkö­re és képmagnetofonja van. A találmány értelmében célszerű, ha a mozgató mechanizmus távvezérelhetö erőátviteli hajtómű­ves motorokból épül fel. Célszerű az is, hogy a vizsgálandó tárgy vizuális képét szolgáltató kamerájának motorikus optikája van. Célszerű még az is, hogy a vizsgálandó tárgy működési paramétereit mérő műszerek távvezérel­­hetőek legyenek és digitális kimenetekkel legyenek ellátva. Célszerű továbbá az is, hogy a mérőműszerek által szolgáltatott információkat egy újabb tv-ka­­merával is meg tudjuk figyelni, mert ha a pP-os mérésvezérlő áramkör a kép feliratozását végzi, akkor is állandóan ismernünk kell a vizsgálandó tárgy működési paramétereit a veszélyhelyzetek el­hárítása céljából. Célszerű az is, hogy a pP-os mérésvezérlő áram­kör úgy legyen kialakítva, hogy a mérőműszerek vezérlésén és az adat forgalmazáson kívül el legyen 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom