190317. lajstromszámú szabadalom • Eljárás önmegporzó és fajtaválasztékot termő gyümölcsfa oltvány előállítására önmeddő vagy gyengén öntermékenyülő fajtákból
1 190 317 2 A bejelentés tárgya olyan eljárás, mellyel önmeddő, vagy gyengén öntermékenyülö fajtákból biztonságosabban, bővebben és fajtaválasztékot termő szaporítóanyag hozható létre. A termesztésben a legtöbb gyümölcsfaj esetén elterjedtek az olyan értékes gyümölcsfajták, melyek csak másik alkalmas porzófajta meghatározott távolságon belüli együttes telepítése, illetve termesztése esetén termékenyülnek kielégítően. Pl. Starking alma, Nemes Krasszán körte, Germersdorfi óriás cseresznye, Pándy meggy, Debreceni muskotály szilva, Ceglédi óriás kajszi, J. H. Hale őszibarack, Tétényi rekord mandula, Bereczki birs stb. fajták. A jelenlegi gyakorlat a kölcsönösen megporzó több fajta különböző elrendezésű sávos telepítésével hozza létre a termékenyülés, terméskötődés feltételeit. Általános tapasztalat, hogy az önmeddö vagy gyengén öntermékenyülö fajták ültetvényen belüli - hasonló potenciális termőképességű - fáinak terméshozama a porzófajtától való távolságával arányosan, jelentősen változik. A távolság növekedésével - évjáratonként változóan, de rendszeresen és nagymértékben - csökken a fa termésberakódottsága. Ahol sűrű telepítés következtében a porzófajta ágai behatolnak a megporzandő fajta egyik korona rés/ébe. e kevert fajtájú gallyazatból álló koronarész termésberakódottsága kiugróan nagyobb, mint a porzófajtától átellenes koronarészen. Ismételten megfigyelhető jelenség átoltott termőlak eseteben. hogy ha az eredeti fajta koronájának egy része megmarad e fák termésberakódottsága nagyobb. HIéiállítottam és felneveltem mandulából, meggyből. cseresznyéből, szilvából stb. több fajtát tartalmazó egységes koronájú termőfákat és többévi megfigyelés alapján megállapítottam, hogy a fokozottabb termésbiztonság és termésberakódottság általánosan érvényesül. A hagyományos - külön porzófával - szemben mutatkozó különbség a kedvezőtlen tavaszi időjárású évjáratokban a jelentősebb, amikor pl. még a mandulafa is terméskihagyó év helyett a legjobb termőévek termésberakódottságát adta. A találmány alapja az a felismerés, hogy az idegen megporzással jobban termékenyülő gyümölcsfajtáknál a megporzó és megporzandő virágok közelhozása egy közös fakoronába, a termékenyülés biztonságát és gyakoriságát nagymértékben növeli, és ez a többfajtájú egy közös fakorona faiskolai szaporítási és nevelési eljárással - a megporzó és megporzandő fajta összenövesztésével és e több fajta egységes fakoronaként való nevelésével - a növény teljes élettartamára kiterjedően létrehozható. Tehát az eljárás lényege, hogy a faiskolai szaporítás során a termesztési célkitűzésnek megfelelő és a beporzást, ill. termékenyülést biztosító több gyümölcsfajtát összenövesztjük és egységes faként neveljük kiültethető oltvánnyá. Az eljárás egyik lehetséges foganatosítási módja szerint az oltványnevelés önmagában ismert nemes suhángnevelésekor a nemes suhángba - koronamagasságba - beszemezzük a másik egy vagy több fajtát s az ezt követő koronanevelés évében egyidejűén neveljük fel a több fajtából álló koronavesszőket. Az eljárás másik lehetséges foganatosítási módja szerint egyéves koronás oltvány nevelésénél a nemes suháng koronába csípésekor - hajtószemzéssel - koronába szemezzük a választott porzófajtát és a másodrendű koronavesszőkkel együtt neveljük fel a porzófajta koronavesszejét is. Az eljárás további lehetséges foganatosítási módja szerint az oltványnevelés második évében tavasszal a nemes suhángba koronába oltással oltjuk be a másik fajtát s az oltócsapon fejlődött hajtásból neveljük a korona sudarát, az alatta elhelyezkedő suhángból az oldalvezér vesszőket. Az eljárás egy további lehetséges foganatosítási módja, hogy az erős alanyt vagy nemes suhángot kézbenoltással - kézzel vagy géppel - koronába oltjuk egy vagy több fajta oltóvesszejével. Az oltásokat ismert módon hajtatóházban összeforrasszuk s a megforradt oltványokat konténerben neveljük koronás fává. Az eljárás faiskolai bevezetése és használata előnyösebb, mint a termő ültetvényben idősebb korban való átoltás végzése, miután e munkálatok szükséges felkészültsége és költségkihatásai is a faiskolában kedvezőbbek. Még jelentősebb előny, hogy a több fajtából álló korona célkitűzésnek megfelelő fajtaarányú létrehozása és a termőkori egyensúlyban tartása a fiatalkori összenövesztés és nevelés esetén érhető el megfelelőbben. Az eljárás a biztonságosabb és nagyobb termékenység célkitűzést élelmiszeregészségi és környezetvédelmi szempontból kedvezőbben oldja meg, mint a jelenleg használatos hormonhatású és egyéb ■erméskötődést elősegítő kémiai anyagok, s az ezen eljárással - természetes termékenyülés és magfejlődés útján - létrejött többlettermés áruértéke is kedvezőbb. Üzemi táblában hátránya az eljárásnak a külön sorokban elrendezett porzófákkal szemben a fánkénti meghatározott koronarészen való idegen faj- 11 előfordulás. Ez a hátrány jelentősebben a szüreti munkák során mutatkozhat. E különbség a frissfogyasztású - kézi betakarításé - gyümölcsök esetében jól megkülönböztethető fajtapárok választásával és fajtánként külön betakarítással nem okoz jelentősebb hátrányt. Gépi betakaritású - ipari felhasználási célú - fajták esetében együttérő és egyező áruértékű fajtapárok alkalmazásával lehetséges a hátrány kiegyenlítése. Házikerti gyümölcsösben a több egymást kölcsönösen megporzó fajtából álló egységes fakorona - a fokozottabb termékenységen és termésbiztonságon túlmenően - további előnyt is eredményez. Azokban az esetekben amikor a választott fajtából egy kifejlett termőfa a kisebb családi szükségletnél nagyobb mennyiséget terem a megosztott fajtájú fakorona - célszerű fajtapárok választásával - az adott gyümölcsnem eltérő érésidejű vagy felhasználási célú és szükséges arányú választékát adhatja. Ellentétben az alanyok szemzésével, a felnevelt nemes suhángok további fajtákkal történő beszem-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
