190315. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés villamosan vezető folyadékok kibocsátására és elosztására

1 190 3.5 2 A találmány tárgya eljárás és berendezés, olyan villamosán vezető folyadékok kibocsátására és elosztására, amelyeknek fajlagos ellenállása < 104 Í2 • m, különösen növényvédő szer vizes ol­datainak kibocsátására és elosztására. Folyadékok porlasztása, különösen oldatok vagy diszperziók porlasztása villamos tér hatására a technika különböző szakterületein ismert. Példa­ként megemlíthetjük az autóiparban a festék felvi­telét vagy a mezőgazdaságban a növényvédő szerek nagy felületen való elosztását. A növényvédő szere­ket ismert módon diszperzióként vízben szuszpen­­dálva vagy emulzió alakjában, fúvókában vagy ro­tációs porlasztókon keresztül permetezik a kezelen­dő növényállományra és a permet többé-kevésbé jó eredménnyel a növények leveleire, különösen a sza­badon álló levelek felső felületére csapódik le. Ahhoz, hogy a növényvédő szerekkel az optimá­lis hatást elérjék, arra van szükség, hogy a levelek fonákját és a szárát is érje a szétporlasztott szer. Szabadban való permetezéskor gyakran a permet­­felhő egy részét a szél elviszi és más növényekre viszi rá, amelyeket nem kellene, hogy az érjen. Ezen túlmenően a permet egy nagy része a földre hullás vagy elsodródás következtében elvész. Ezek miatt az okok miatt olyan eljárást alkal­maznak, amelynél az oldatban lévő szert nagyfe­szültséget vezető elektródán elektrosztatikusán porlasztják szét, miközben a keletkező nagyon fi­nom aerosol-cseppecskék unipolárisán feltöltőd­nek. Ezzel az eljárással a folyadékot a földelt tár­gyakon hatásosabban lehet leválasztani, mivel a növények a porlasztó elektródákhoz képest mint ellenelektródák a feltöltött testeket magukhoz vonzzák. Ennek az eljárásnak azonban az a hátrá­nya, hogy csak olyan szerves folyadékokat lehet alkalmazni, amelyeknek fajlagos villamos ellenállá­sa egy bizonyos tartományon belül kb. 104 Q ■ m-107 í! • m között van. Vizes oldatokat nem lehet ilyen módon porlasztani, mivel túl nagy a felületi feszültségük és túl kicsi a fajlagos ellenál­lásuk (q = 5,7 Í2 • m). Az ismert eljárás további hátránya, hogy az erő­sen feltöltött, nagyon finom cseppecskék - különö­sen tömör növényállomány esetében- csak a növé­nyek kívül fekvő részén válnak le és a villamosán leárnyékolt belső részekhez nem tudnak odajutni. Azonkívül a cseppecskék feltöltését nem lehet egy­szerű módon szabályozni, mivel a porlasztási ha­tást csak akkor érik el, ha a porlasztó elektróda szélén a folyadékot nagy töltéssel látják el. Ha az elektróda feszültségét csökkentik, akkor a porlasz­tás helyett a folyadék lecsepegése következik be. Gyakorlati tapasztalatból a növényvédő szerek felvitelénél a következő követelmények adódnak : 1. A vizes, nem égő keverékek előnyösebbek, mint a szerves folyadékok. 2. A cseppnagyság lehetőleg 100-250 pm legyen. 3. A folyadékcseppecskék behatolási mélysége a növényállományba szabályozható legyen. Behato­lási mélység alatt azt a tartományt értjük, amelyet a permetezés során felülről nézve, azaz a növény csúcsától nézve a permet ér. A behatolási mélységet pl. a cseppnagyság változtatásával, vagy a csepp töltésének változtatásával lehetne módosítani. Ne­héz. fel nem töltött cseppek a legrövidebb úton hullanak a földre. Ezzel szemben könnyű, jól feltöl­tött cseppek a szabad esési pályától a legjobban eltéríthetők és a növény legmesszebbre előreugró részei vonzzák magukhoz. E két extrém eset közül azonban egyik sem kívánatos. Sokkal inkább tö­rekszünk egy olyan eljárás megvalósítására, amely lehetővé teszi a csepp töltésének és méretének céltu­datos beállítását, mert ily módon a növények leg­­fölsö és legalsó rétegei közötti tartomány is meg­fogható. A találmány feladata olyan eljárás létesítése fo­lyadékok nagy felületű elosztására, amely a fent említett követelményeket kielégíti, valamint beren­dezés létesítése az eljárás foganatosítására. Ezt a feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy a folyadékot fúvókából vagy kapillárisból olyan kis áramlási sebességgel léptet­jük ki, hogy a folyadék közvetlenül a fúvóka, illetve kapilláris után összefüggő folyadékszálat képez, amely ezt követően egyedi cseppekké hullik szét és hogy a folyadékszálra a földhöz képest legalább 500 V erősségű villamos feszültséget rákapcsolva a cseppnagyságot stabilizáljuk és olyan permet-, illet­ve esőkúpot hozunk létre, amelynek nyilásszöge a feszültség nagyságától függ. Előnyösen az áramlási sebességet a fúvóka, ill. kapilláris méreteinek figyelembevételével az üzem­nyomás felett úgy állítjuk be, hogy az összefüggő folyadékszál hossza a kilépőnyilás után 2-100 mm, előnyösen 5-20 mm legyen. Gyakorlatilag ezt né­hány mm hosszú kapilláris esetén 0,1-10 bar, elő­nyösen 1-3 bar folyadéknyomásnál érjük el. Azt tapasztaltuk, hogy a cseppek behatolási mélységét sűrű növényállomány esetén a folyadék­nyomás változtatásával lehet szabályozni. A permetezési eljárás foganatosítására alkalmas berendezést az jellemzi, hogy több, áramlástechni­­kailag egymással párhuzamosan kapcsolt fúvókája van, amelyek kapillárisokból állnak é.s mindegyik kapillárist egy koncentrikus védőköpeny vesz kö­rül, amely a kapillárissal azonos villamos potenciá­lon van, továbbá, amelynek nagyfeszültségű gene­rátora van és ennek nagyfeszültség-oldali kimenete a kapillárisokon átáramló folyadékkal van veze­tő módon összekötve. A védőköpeny egyik oldalán fenéklappal van lezárva és edényt képez, amelynek fenekén a kapilláris áthatol. Az elosztandó folyadé­kot a kapillárissal összekötött tárolótartály szállít­ja. A porlasztási hely, azaz a kapilláris vége az edény belsejében helyezkedik el. Az áramlás fenn­tartásához szükséges előnyomást szivattyú biztosít­ja, amely a tárolótartályt túlnyomáson tartja. Az egész berendezés igen kis helyen felépíthető. Hordozható permetezőkészülék is megvalósítható, ami ezen az elven működik. Ennek megfelelően a találmány továbbfejlesztése abban áll, hogy egy tartót alkalmazunk, amelyen a fúvókák el vannak helyezve és a tartó egy rúd alakú tokba van szerel­ve, amely teleppel hajtott nagyfeszültségű generá­tort, a kapillárisokban előnyomást létesítő légszi­vattyút és az elosztandó folyadék számára tároló­­tartályt tartalmaz. Előnyösen a fúvókák tartóban vannak cserélhe­­tően behelyezve és mindegyik fúvóka rugalmas 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom