190311. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nád vagy egyéb vizinövényzet nagyüzemi szaporítására és/vagy telepítésére
A találmány eljárás nád vagy egyéb hasonló vízinövényzet szaporítására és/vagy telepítésére, melynek különös jelentősége a környezetvédelemben, a vizek védelmében van. A természetes nád hiánya sok esetben problémát jelent élő vizeinkben, ugyanis meghatározott menynyiségben a víz öntisztulásához elengedhetetlenül szükséges, ugyanis elősegíti a víz biológiai tisztulását, másrészt a vízben lévő élővilág természetes védelme, azonfelül a vizek partvédelmének segítője. A vízpartok erózióokozta károsodását, általánosságban a hullámcsillapítást a parti nád akadályozza meg. Éppen a fentiekre való tekintettel egyre nagyobb mértékben kerül előtérbe a nád telepítése a vizek, a vízivilág védelme érdekében. A nád mesterséges telepítésére a generatív és vegetatív szaporítására egyaránt ismert és kidolgozott technológiák vannak a gyakorlatban. A generatív szaporítás útja a magról való palántanevelés a nád magjából vagy gyakorlatilag a buga felhasználásával olyan módon, hogy tápanyaggal ellátott ágyásokra tavasszal a bugát vagy magot kiszórják és pl. hengeres tömítéssel az ágyúson rögzítik. A továbbiakban az ágyúsokat öntözni kell a mag kikelése és megtapadása érdekébert. A magot nem szabad földtakaróval befedni, mert azok fénycsírásak, kezelésükhöz a napfényre szükség van. A kijuttatott vetőmagot egyéb - önmagában ismert szerekkel, pl. víz- és bitumenemulzió keverékével - is lehet megkötni az ágyás felületén a szélhordás ellen. A generatív szaporítás mellett a vegetatív szaporítás több módja is elterjedt. A vegetatív szaporítási módot akkor alkalmazzák, ha a telepítés helyéhez közel egészséges, fiatal nádállomány van, a talajréteget gyöktörzsben és sarj hajtásban gazdagon behálózta. Az így kitermelt talajréteget a telepítés helyére szállítják. Előnye, hogy a kitermelés gépesíthető és a nádgyökeres telepítés külön földmunkát nem igényel. Ennél a telepítésnél általában nem a teljes telepítési területet, hanem sávokat képeznek, melyekből a rizóma a köztes területet benövi. A gyeptéglákkal analóg nádtáblák kitermelésének, így az ilyen telepítésnek az ideje koratavasz vagy az őszi időszak. A vegetatív szaporítás kevésbé elterjedt módjai a levágott zöld szárnak talajba való fektetése, a zöldszárdugványozás és növényszaporításnál ismert döntéses bujtáskészítés. Ez a szaporítási mód általában a tavasz végi-nyár eleji időszakra esik. Ismert olyan megoldás is, mely szerint hullámzástól védett előnevelő helyen két műanyagháló közé pl. szalmából, kukoricaszárból álló réteget képeznek és ezen növényi maradványok közé helyezik be a vegetatív szaporítóanyagot. Előhajtás után a hálókkal egybetartott szőnyegszerű képződményt a végleges telepítési helyre viszik, ott a vízfenékhez rögzítik. A nád generatív szervei gyökérzetükkel a hálón áthatolva a talajba hatolnak, szárrészeivel a felső hálón áthatolva a nádkultúra kialakul. Ez a módszer fejlett ugyan, de hibája, hogy szőnyegszerű elemek elkészítése munkaigényes, költséges. A találmány célja a felsorolt megoldások hibáinak kiküszöbölése és olyan nádtelepítési eljárás kidolgozása, mely az előnyök megtartása mellett nagyüzemi módon valósítható meg. A kitűzött feladatot a találmány egy olyan szaporítóelem kialakításával oldja meg, amely a vízben van elhelyezve, a vízben úsztatva végleges helyére áttelepíthető. A szaporítóelem lényeges alkotói ismételten felhasználhatók a telepítés teljes értékűsége mellett. A találmány eljárás nád, egyéb vízinövényzet nagyüzemi szaporítására, melynek során a víz felhajtóerején alapuló, a vízfelszínen úszó határolótestekből, pl. zárt végű műanyagcsövekből térbeli geometriai szaporítóelemeket képezünk. A körülhatárolt szaporítóelem fenékrészét geotextiliával vagy hasonlóval bevonjuk, arra pl. perlitből és tőzegből hajtatóközeget helyezünk. A hajtatóközegbe a szaporítandó vízinövény, pl. nád rizómáit beágyazzuk, majd a hajtatóközeget felülről is laza struktúrájú geotextiliával vagy hasonlóval lefedjük. Előnyösen a szaporítóelem határolótesteit hullámtörőként kiképezzük, vagy ilyennel látjuk el. Az így elkészített szaporítóelemet a betelepítendő vízterület fenékszintje fölött tartjuk és a szaporítandó növény pl. nád gyökérzetét az alsó geotextílián át az iszapágyba engedjük benőni. Adott esetben a talajba kellően behatolt és megerősödött gyökérzetet a szaporítóelemet alulról határoló geotextília alatt elvágjuk, a talajba benőtt gyökérzetből vízinövényzet - nádkultúra - kifejlődését lehetővé tesszük és a hajtatóközeget tartalmazó szaporítóelemet további helyen rögzítjük és újabb telepítési ciklust kezdünk, vagy a szaporítóelemet eredeti helyén hagyjuk, a határolótesteket leválasztjuk és további szaporítóelem készítésére használjuk. Eljárhatunk úgy is, hogy a szaporítóelemeket térköz hagyása mellett egymáshoz kötjük és a szabad felületeken a növényzet elszaporítását a szaporítóelem oldalirányú terjeszkedésével biztosítjuk. Az előnyös kivitel szerint a szaporítóelemeket hullámveréstől mentes helyen előkészítjük és a növekedés beindulta után a szaporítóelemet a telepítés helyére úsztatjuk. A találmány előnye’ a biztonságos szaporítási módban és a könnyű kezelhetőségben, a kevés élőmunka igényében jelölhető meg röviden. A továbbiakban példa keretében részletesen is bemutatjuk a találmány foganatosítási módját, anélkül azonban, hogy az oltalmi kört a példára korlátoznánk. A találmány szerint a 4 növényzet, pl. nád telepítését vegetatív úton 6 rizómákról végezzük. A szaporítás vagy telepítés szaporítóelem létrehozásával történik. A szaporítóelemet a következőképp készítjük el : a víz felhajtóerejét hasznosító 1 határolótestekből, pl. zárt végű műanyagcsövekből térbeli geometriai alakzatot, pl. háromszöget képezünk. Ezt az alakzatot alulról 2 geotextiliával bevonjuk és pl. perlit és tőzeg keverékéből álló 3 hajtatóközeget a 2 geotextíliára helyezzük. A 3 hajtatóközegbe a 4 növényzet, pl. nád 6 rizómáit elhelyezzük és felülről is lefedjük 2 geotextiliával, vagy hasonló laza struktúrájú anyaggal. Az így elkészített szaporítóelemet célszerűen hul5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
