190293. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés gépi és kézi központok illesztésére
1 HU 190293 B 2 A találmány tárgya kapcsolási elrendezés gépi és kézi központok illesztésére mindkét központ optimális lehetőségeinek kihasználásával és a késedelmes kezelésből és/vagy áramköri hibából adódó felesleges áramkörfoglalások megszűntetésére. A postai telefon- és távíróközpontok, valamint csatlakozó berendezéseik működési ideje a felszereléstől a teljes lecserélésig 20-30 év vagy még több is lehet, amit a beruházás költségessége, illetve a lecserélés műszaki nehézségei indokolnak Ezen idő alatt a központok több generációja kerül kifejlesztésre és gyártásra. Természetesen az új beruházások mindig a rendelkezésre álló fejlettebb műszaki színvonalú központokkal történnek Ezen okok miatt egy-egy ország telefon- és távíróhálózatában különböző generációjú központok együttműködését kell biztosítani. Ez a magyar telexhálózat tekintetében azt jelenti, hogy kézi, elektromechanikus és elektronikus központok együttműködését kell biztosítani. A kézi és gépi (elektromechanikus és elektronikus) központok együttműködése több problémát vet feL A budapesti elektronikus központ felszerelése előtt az elektromechanikus központokhoz illeszkedő manuális központok vonalszerelvényei olyanok voltak, hogy ráhívás után azonnal és automatikusan küldték vissza a „Hívás kapcsolva” jelzést anélkül, hogy a központ kezelője belépett volna. Ez esetben, ha a kezelő valamilyen ok miatt nem lépett be, tetszőleges hosszúságú áramkörfoglalás is előfordulhatott. Ezen elsősorban szubjektív okok miatt előforduló, hosszú idejű áramkör foglalások megakadályozására az elektromechanikus központokat időzítő áramkörökkel látták el. Az időzítő áramkörök - ha a kezelő 8 s alatt nem lépett be - 8 s leteltével elbontották a hívást. Ez az induló hívások kezelői késleltetés miatti áramkör foglalását tehát max. 8 s-ra korlátozta. A budapesti elektronikus telexközpont belépésével a manuális központok vonalszerelvényeit módosítani kellett, ugyanis az elektronikus központ a „Hívás kapcsolva” jelzés vétele után azonnal kikéri a hívott állomás névadóját, amire a kézi kezelésű központ az előző megoldással nem tudott válaszolni, mivel üyen rövid idő alatt még optimális kezelői beavatkozás esetén sem biztosított az előfizető kapcsolása. Ha az elektronikus központ nem kapja meg a kikért névadót, úgy az összeköttetést elbontja. Ezért a kézi kezelésű központ vonali szerelvényeit úgy kellett megváltoztatni, hogy csak akkor adják a „Hívás kapcsolva” jelzést, ha a kezelő a kapcsolást elvégezte. Ezen átalakítás viszont azzal járt, hogy az elektromechanikus központokban meg kellett szüntetni a 8 s-os időzítést. Az elektromechanikus központok vonatkozásában tehát visszaállt az az állapot, hogy a késedelmes kezelői beavatkozás következtében tetszőleges hosszúságú áramkör foglalások fordulhatnak elő. Ezen áramkör foglalások a központok - ettől függetlenül is szűk - áteresztő kapacitását feleslegesen terhelik. Az előzőeken túlmenően a gépi és a manuális központok közötti trunk vonalak közül néhánynak a meghibásodása nem okozza a teljes összeköttetés megszűnését, csupán azt, hogy az adott forgalmat kevesebb érpáron kell kielégíteni, ami a foglaltsági és várakozási idők növekedésében jelentkezik. Mivel az egyes vonalak automatikus felügyelete nem megoldott, ez a hiba csak a központok közötti áteresztőképesség durva lecsökkenésekor észlelhető. Afentiekből következik, hogy a felesleges áramkörlefoglalások csak úgy küszöbölhetők ki, ha a kézi és a gépi központ közé egy megfelelően vezérelt illesztő egységet iktatunk, amely képes arra, hogy az elektromechanikus illetőleg elektronikus központok felől érkező hívásokat fogadja és azokat a kézi központ felé továbbítsa úgy, hogy a késedelmes kezelői beavatkozásból adódó áramkörfoglalásokat lehetőleg minimumra csökkentse. Egy üyen, a gépi és a kézi központ közé iktatott vezérelt illesztőegység tehát úgy kell hegy megoldja az illesztést, hogy ne befolyásolja az elektronikus és elektromechhanikus központ együttműködését. A találmánnyal az volt a célunk, hogy egy olyan fent említett feladatot ellátó illesztő egységet alakítsunk ki, amelynek segítségével a késedelmes kezelésből, valamint áramköri hibából adódó felesleges áramkörfoglalásokat meg lehet szüntetni és a kapcsolat felépítését és bontását a különböző típusú központok optimális lehetőségeinek a kihasználásával valósítja meg. A találmány tárgya tehát kapcsolási elrendezés késedelmes kezelésből és/vagy áramköri hibából adódó felesleges áramkörfoglalások megszüntetésére és gépi és kézi központok közötti illesztésére mindkét típusú központ optimális lehetőségeinek a kihasználásával, amely kapcsolási elrendezés mikroprocesszoros vezérlőegységet, áramgenerátorokat, erősítőket, sorospárhuzamos átalakítókat, valamint vonalkapcsolót tartalmaz. A találmány szerinti kapcsolási elrendezést azzal jellemezhetjük, hogy a gépi központ és a kézi központ közé van a mikroprocesszoros vezérlővel működtetett vonali illesztő áramkör csatlakoztatva, amelynek egyik bemenetét a gépi központ adóága képezi, amely adóágban egy áramérzékelő van elhelyezve, amely áramérzékelő egyik, a „stop” szint továbbítására kiképezett kimenete egy optocsatolós erősítőn, valamint komparátoron keresztül egy, a vonal hibás vagy megfelelő működését figyelő logikai áramkör egyik bemenetére van csatlakoztatva, míg a logikai áramkör másik bemenetére egy komparátor van kapcsolva, mely komparátor a start szint erősítésére szolgáló optocsatolós erősítőn keresztül az áramérzékelő másik kimenetére van kötve, a logikai áramkör egyik kimenete riasztó egység egyik bemenetére van csatlakoztatva, másik kimenete soros-párhuzamos átalakítón és áramgenerátoros illesztő fokozaton keresztül össze van kapcsolva a vonalkapcsoló egyik érintkezőjével és a soros-párhuzamos átalakító kimeneti, valamint bemeneti csatornája pedig a mikroprocesszoros vezérlő egység egy-egy ki-, illetőleg bemeneti csatornájával van összekapcsolva, további kimenete össze van kötve a vonalkapcsoló gerjesztésével, hasonlóképpen a von5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
