190280. lajstromszámú szabadalom • Berendezés villamos motorok forgórészének gyártás közbeni vizsgálatára

1 190 280 2 A találmány tárgya : berendezés villamos moto­rok forgórészének gyártás közbeni vizsgálatára. A találmányra az jellemző, hogy állandó mágneses térben forgatott motorforgórész rúdjaiban és gyű­rűiben folyó áram által keltett mágneses teret kijel­ző műszerrel öszekapcsolt érzékelőfej érzékeli és a kijelző műszer segítségéve! a forgórész gyűrűiben és az összekötő rudakban az alumíniummal történt öntés után kialakult rejtett hibákat kijelzi. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő be­rendezés segítségével tehát az alumíniummal kiön­tött forgórészek öntési és egyéb (például rúdszaka­­dás, lemezelfordulás) hibáit lehet kimutatni. A berendezés ennek megfelelően úgy van kiala­kítva, hogy a hajtómotorral összekapcsolt hajtóbe­rendezés kimenő tengelyére fűzött villamos motor forgórész meghatározott részét, adott szögtarto­mányban egy gerjesztőtekercsre csatlakozó, mág­neses teret létrehozó homopoláris gerjesztőfej vesz körül. A forgórész szabadon maradó kerülete fe­lett, az egyik pólus végénél a forgórész geometriájá­tól függő távolságban egy érzékelőfej van elhelyez­ve, amely oszcilloszkóppal van összekötve. Villamos motorok gyártásánál az alumíniummal kiöntött forgórészen öntés közben gyakran kelet­keznek különböző okokra visszavezethető hibák. Ezeket a hibákat a forgórész forgácsolással történő megmunkálása után lehet elsősorban kimutatni, illetve a rejtett hibákat csak működés közben lehet észlelni. A hibák kimutatása nagyteljesítményű villamos motoroknál - a forgógép méretétől függően - egye­di módszerrel történik. A vizsgálatot az ez idő sze­rint ismert módszerek révén úgy hajtják végre, hogy a forgórész vastestét transzformátor-elven, váltakozó árammal gerjesztik, majd egy önmagá­ban ismert érzékelőfejjel érzékelik a forgórész rúdá­­ramainak mágneses terét oly módon, hogy az érzé­kelőfejet minden egyes hornyon végigvezetik, majd az érzékelőfejjel öszekapcsolt műszerről olvassák le az érzékelő által kiadott hibajeleket. Kézenfekvő, hogy ez a vizsgálat lassú, ezért sorozatgyártással előállított kismotorok (kb. 500 W-ig) esetében al­kalmazni nem lehet. Ismertek továbbá különféle elemző módszerek és vizsgálatok a forgórész hibáinak kiderítésére. Ilyen például az indukciós motorok forgórészének áram­körében lévő hibák vizsgálata, amely szerint a hibá­kat a fordulatszám perturbációjának mérésével ál­lapítják meg, kétszeres különbözeti frekvencia mel­lett. A vizsgált motorhoz kapcsolt fordulatszámér­­zékelőt egy interfacen keresztül kapcsolják rá egy hozzáférhető telefonra. A motortengely minden egyes körfordulatánál hangsorozat (hangrobba­nás) jelenik meg a saját vevőberendezéssel, telefo­nos interface-szel rendelkező táv-miniszámítógép­­ben. Néhány percen belül figyelmeztetést lehet lead­ni, ha valami hiba, például törött forgórész-rúd van a motorban. (Scientific Service Departement, Gra­vesend, Anglia). Az NSZK-ban Rogge és Seinsch szerzők olyan új védelmi és hibamegállapító berendezést ismertet­nek, melyet az indukciós motorok kalickás forgóré­szében lévő aszimmetriák (rúdszakadás, törés a véggyürűben) felismerése végett fejlesztettek ki. E megoldás szerint az állórész-horonyba mindig be lehet kapcsolni egy egyszerű próbatekercset, ame­lyet csak a járulékos indukciós hullám indukál. Az aszimmetriák vizsgálata tehát voltméréssel helyet­tesíthető. Az Instituto di Elettrotecnica, Facolta di Ingeg­­neria, Univ. di Bologna intézetben Ambrosini és Filippetti szerzők útján kétkalickás forgórészű gé­pek rúdszakadásának vizsgálatát a parciális egyen­letrendszerek módszerének felhasználásával vég­zik. Ez a módszer kizárólag elméleti alapokon nyugszik, nem alkalmas kisteljesítményű, zárt hor­­nyú motorok forgórészének nyers állapotban törté­nő vizsgálatára. Kalickás indukciós motoroknál technológiai okokból előfordulht rúd- és véggyürüszakadás. M. Jufer és M. Abd El Aziz (École Polytechnik Fédé­rale, Lausanne) szerzők olyan tanulmányt készítet­tek, amely szerint egy helyettesítő kapcsoláson és a „kéttengely” teórián alapuló elméleti elemzéseket taglalják. Ez az elmélet lehetővé teszi a forgórész és állórész áramainak, a nyomaték-pulzusoknak, va­lamint a fordulatszámnak, meghatározását, a vég­gyűrű törést, vagy az egy, ill. több rövidrezárt for­górész rúdtörését követően. A tanulmány az ered­ményeket két gépre vonatkozóan adja meg és az egyiknél összehasonlítja a kalkulált és a mért érté­keket is. A japán Ito M., Fujimoto N., Okuda H., Taka­hashi és Miyata T. már mágneses erőtérrel végre­hajtható vizsgálatról számolnak be, analitikus mo­dell segítségével, indukciós motorok esetében. Há­romfázisú, kalickás forgórészű indukciós motorok teljesítmény jelleggörbéjének numerikus kiszámítá­si módszerét alkalmazzák, amely a mágneses erőtér elemzésén alapul. A mágneses erőteret a motor radiális keresztmetszetén vizsgálják a „véges ele­mek” módszerével. Ezzel a módszerrel számítják ki a magtelítődést és az indukált forgórész-rúd áram­erősségét és elemzik a motor tényleges konfigurá­cióját. Az indukciós motorok rövidrezárt forgórészének tekercselésében előforduló hibák felderítésének esz­közére igyekeznek kitanítást adni a szovjet „Ener­getik” című, angol nyelvű tanulmány szerzői (Ma­­chowski és tsai). Az alkalmazott módszer egy há­rompólusú, egy központi és két külső tekerccsel ellátott mágneses rendszer alkalmazásában áll. A központi tekercs egy váltakozó áramú táprend­szerre (áramforrásra), a külső tekercs pedig egy mutatós műszerre van kötve. Ha a vizsgált forgó­résznek nincs tekercselési hibája, akkor a rudak, a csatlakozások és a véggyűrűk ellenállásai egyenle­tesek, így nem lép fel elektrosztatikus erő a mérőte­kercsekben. A forgórész-rudakban és a csatlakozá­sokban lévő hiba viszont felbontja az egyensúlyt és a műszer mérőtekercseire a kiegyensúlyozatlan elektrosztatikus erőval arányos áramot kapcsol­nak. Ez a berendezés csak tekercselt forgórészű motorok vizsgálatára alkalmas. Louis Allis Co., Milwaukee, Wisconsin, USA egy speciális forgórész-rúd-horony szerkezeti kiala­kítását dolgozta ki számos, magas fordulatszámú nagy motor gyorsulási nyomatékának javítása ér­dekében. A meglévő vizsgálati lehetőségekben rejlő 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom