190277. lajstromszámú szabadalom • Eljárás festékanyaggal szennyezett tárgyak tisztítására
1 .190 IT, 2 Festékanyaggal szennyezett tárgyak - például használt, felújítandó festékes hordók, festőberendezések akasztó és függesztő készülékei, továbbá festékszóró fülkék rácsozatai - a gyakorlatban viszonylag nagy mennyiségű festékanyagot tartalmaznak. A festékanyagot, vagy egyéb olajszerű terméket tároló hordók és különféle göngyölegek tisztítása az újbóli felhasználás lehetőségeinek alapja. A festőberendezések szennyezett alkatrészeinek tisztítása karbantartás szempontjából ugyanezt a műveletet követeli meg. Ezidáig a festék és egyéb szerves anyaggal szennyezett tárgyak tisztítására mechanikailag és/vagy kémiailag ható különféle módszereket alkalmaztak. így például folyékony festékanyagot és különféle zsír-, olajmaradékokat tartalmazó hordók esetében a maradvány anyag kifolyatása után a megmaradt belső védő bevonatot homok- vagy zúzalék veretéssel mechanikus úton - és/vagy különféle klórozott szénhidrogénekkel kezelik. Az ilyen kezelés hátránya, hogy az a környezetet erősen szennyezi és ezért költséges tisztító, és védő berendezéseket igényel, ugyanakkor az eltávolított szennyezőanyagokban lévő rejtett energiák veszendőbe mennek. Ismeretes olyan eljárás, amelynek során a festék, vagy egyéb szerves anyaggal szennyezett tárgyfelületeket alumíniumoxid porban emelt hőmérsékleten pirolizissel kezelnek. Ez az eljárás igen költséges, különös gondosságot és fegyelmezett technológiai rendet igényel, ellenkező esetben balesetveszélyes, mert a robbanások a tárgyat és magát a berendezést is tönkretehetik. Fenti okok miatt sok esetben a festék- illetve egyéb szerves anyaggal szennyezett göngyölegeket hagyják veszendőbe menni, mert tisztításuk nagyobb költséggel járhat, mint az újbóli legyártás. A találmány célja olyan egyszerű és biztonságos eljárás kidolgozása, amely nem okoz környzet szennyeződést, felhasználja a szennyezőkben lévő rejtett energiákat és mindamellett tökéletes felület tisztítást is biztosít. A találmány tehát eljárás festékanyaggal szenynyezett tárgyak - előnyösen festék és egyéb szerves anyagokat tároló fémgöngyölegek - tisztítására, amelynek során a tisztítandó tárgyakon, illetve tárgyakban lévő folyékony állapotú szennyező anyagokat osztályozva összegyűjtjük. A találmány lényege abban van, hogy a folyékony festékek és egyéb szervesanyag maradványoktól mentesített tisztítandó tárgyakat 350-550 °C hőmérsékletű felfűtött zárt térbe helyezzük és ezen a hőmérsékleten belső és külső felületéről a szennyező réteget elkokszosítjuk, miközben a zárt térből az elkokszosodás során keletkező gázokat égőtérbe vezetve azt segéd energiával elégetjük és az így keletkezett hő mennyiséggel a tisztítandó anyagot befogadó zárt teret fütjük, végezetül pedig a tárgyakról az elkokszosodott poranyagot előnyösen gőz borotvával eltávolítjuk. A találmány egy további foganatositási módja szerint előnyösen a festőüzemekhez csatlakoztatott tisztító és göngyöleg felújító soroknál a találmány abban van, hogy a tisztítandó sorhoz tartozó tisztí'andó tárgyat befogadó fűtött zárt térből a szenyíyező anyagok kokszosodása alkalmával keletkezett elszívott gázok mellett a festőüzem elszívó járataiból összegyűjtött illő szerves festék oldószer alkotókkal együtt a segéd energia egyidejű csökkentésével égetjük el és az így keletkezett többlet energiával a festőüzem hőntartott tereit fűtjük. Végezetül a találmány szerint előnyös az is, ha a folyékony festék - illetve szerves összegyűjtött hulladékanyagokat és/vagy a festőüzemben leválasztott és összegyűjtött szórási anyagveszteségeket ugyancsak a fűtött zárt térbe a tárgyakat szennyező anyaggal együtt kokszosítjuk el. A találmány tehát minden eddig ismert eljárástól eltérően a tárgyat szennyező festék, illetve egyéb szerves anyagokat fűtött zárt térben való elkokszosítással távolítja el a felületről, miközben segéd energiával a kokszosodásból származó gázokat a kokszosító fűtött zárt tér felhevítésére hasznosítja. Festőüzemek esetén a találmány hasznosítja a festőüzem különböző technológiai fázisaiból összegyűjtött illő szerves oldószer gőzöket és azokat is elégetve jelentősen csökkenti a segéd energia igényt. Végezetül a találmány hasznosítja az eddig hulladékba kerülő és a környezetet szennyező festékilletve szerves hulladék anyagok plátens hőtartalmát. A találmány szerinti eljárást kiviteli példán rajz alapján ismeretetem, ahol az 1. ábra az eljárás folyamatát tűnteti fel. A kiviteli példa során az eljárást olyan göngyöleg felújító üzem esetén mutatom be, ahol festőműhely is üzemel. A kiviteli példa során a göngyöleg anyagból a folyékony állapotúk hulladék festék, illetve szerves anyagot osztályozva 1 gyűjtőtérbe gyűjtjük. A folyékony szennyező anyagtól mentesített szennyezett tárgyakat, göngyölegeket 2 égetőtérben elégetett 3 segéd energiával 350-550 °C-ra felfütött 4 zárt térbe helyezzük és ott a szennyezők anyagot a tárgyak felületén elkokszosítjuk előnyösen az 1 gyűjtőtérbe összegyűjtött folyékony festék, illetve szennyező anyagot is a 4 zárt térben elkokszosítjuk egyidejűleg. A szennyező anyagoknak elkokszosodás után keletkezett nagy hőtartalmú gázait 5 vezetéken keresztül bevezetjük a 2 égőtérbe, ahol a 3 segéd energiával együtt elégetésre kerül. A festőüzem technológiai szakaszaiból összegyűjtött illő oldószer gőz alkotóit 6 vezetéken keresztül ugyancsak a 2 égőtérben égetjük el, miközben az égést elindító segéd energia mennyiséget folyamatosan és arányosan csökkentjük. A találmány szerint előnyösen a festőüzemben összegyűjtött hulladék és leválasztott festék veszteségből származó anyagokat ugyancsak közvetlenül a 4 fűtött zárt térbe juttatva elkokszosítjuk. A 2 égőtérből az előállított hőenergiát részben a 4 zárt tér fűtésére hasznosítjuk, részben pedig a festőüzem hőn tartott tereinek fűtésére hasznosítjuk, a hőenergiáját vesztett környezetre most már ártalmatlan konverziós gázterméket a szabadba vezetjük 7 vezetéken. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
