190276. lajstromszámú szabadalom • Gázkazán

1 . 190 276 2 alul - az 1, és 3. ábrán jól látható módon - a 4 szellőzőnyílások felett végződik. A 31 díszburkolat­ban 32 szellőzőnyílás van kiképezve az 5 égésleve­gő-bevezető nyílással szemben, egy másik 33 szellő­zőnyílás pedig a 48 átmeneti térrel szemben (1. és 3. ábra). A találmány szerinti gázkazánhoz tartozik a 35 termosztát, a 36 vízhőmérő, a 37b felfogólapon rögzített 37 automatika (amely 37a hibajelző gombbal rendelkezik), a 38 kapcsoló (amelynek segítségével a kazán áram alá helyezhető, illetve kikapcsolható), a 39 üzemállapot-jelző lámpa (ami­kor világít, a kazán működik), a 30 gázvezetékbe iktatott 41 mágnesszelep, a 40 földelőcsavar (2. ábra), valamint a 42 gyújtóelektróda, amely szikrát ad, és amely a 41 mágnesszeleppel áll elektromos (működési) kapcsolatban. Mindezek a szerkezetek, valamint a 11 elosztótag a 10 csatlakozócsonkkal, a 17, 20 könyöktagok, valamint a 26 szivattyú a 31 díszburkolaton belül helyezkedik el, úgyhogy a ka­zán az 1. ábrán látható kompakt formájában hoz­ható forgalomba. A találmány szerinti gázkazán a következőkép­pen működik : , a 38 kapcsolóval áram alá helyezzük a kazánt, megindul a 26 keringtető szivattyú, és előre megha­tározott - pl. 15 sec-os - várakozási idő elteltével a 37 automatika nyitja a 41 mágnesszelepet a 11 elosztótag, azon át pedig a 9 égőcsövek felé. Ezzel egyidejűleg a 37 automatika működteti a 42 gyújtó­elektródát (3. ábra), amely meghatározott időtarta­mon, pl. 5 sec-on keresztül 60 szikrát ad, amely gyújtja a 9 égőcsövekből kiáramló gázt ; a lángot a 3. ábrán 61 hivatkozási számmal jelöltük. Ha meg­indult az égés, a lángot egy (nem ábrázolt) ionizáci­ós lángőr „figyeli”. Ha a gyújtás nem sikerül, vagy üzem közben a láng - gázkimaradás miatt - kialszik, a 37 automa­tika igen rövid - pl. 1 sec-os - időtartamon belül zárja a 41 mágnesszelepet. A fentiek szerint tehát a 37 automatika lehetővé teszi a gyújtóláng nélküli üzemelést, ami jelentős gázmegtakarítást tesz lehetővé. A forró füstgázok egyébként a C nyílnak (3. ábra) megfelelően áramlanak felfelé, keresztülha­ladnak a 15 hőcserélő egység 16 csövei és 21 bordái között, és - miután hőtartalmukat a 16 csöveken átáramló víznek leadták - lehűlve a D nyíl irányá­ban a 22 deflektoron keresztül a kazánból távoz­nak. A víz áramlási sebessége a 16 csövekben lénye­­gesens kisebb, mint a fűtési rendszer 27 előremenő vezetékében és 28 visszatérő vezetékében, hiszen egy-egy sorban a 16 csövek együttes keresztmetsze­te jóval meghaladja a 27, illetve 28 vezetékek ke­resztmetszetét (a jelen kiviteli példa esetében egy­­egy sorban nyolc-nyolc 16 cső van), így a 16 csöve­ken átáramló víz lelassul, következésképpen növek­szik az az idő, amely alatt a 15 hőcserélőn áthaladó víz a forró füstgázokkal érintkezésben van. Ez a hőátadás hatékonyságát természetesen nagymér­tékben növeli. A vízáramlás irányát egyébként a 3. ábrán nyilakkal érzékeltettük. A fentiek szerint a kazán üzeme teljesen automa­tikus. Működése ugyanúgy szobai termosztátról vezérelhető, mint a hagyományos gázkazánoké, il­letve cirkogejzíreké. Az 5 égéslevegő-bevezető nyí­lás keresztmetszetének beállításával a másodlagos levegő bebocsátott mennyisége optimális értéken tartható, ami egyik tényezője az égőtér, és ezzel az egész kazántest lehető legkisebb mérettel történő kialakításának, egy adott fűtőteljesítmény-érték­­nél. A találmányhoz fűződő előnyös hatások a követ­kezők : a gázkazán méretei a leadott teljesítményhez ké­pest viszonylag kicsik, mivel egyrészt a hőcserélő egység helyigénye kicsi, másrészt a másodlagos égéslevegő-mennyiség optimális beszabályozása eredményeként a tűztér mérete is csökkent. A ka­zántest modulmérettel alakítható ki, így - ilyen igény esetén - konyhai szekrénysorba is beilleszthe­tő. Mind a hőcserélő-egység, mind a gázégő-egység kiszerelhető, így javításuk, illetve cseréjük a kazán egyéb szerkezeti részeinek elmozdítása nélkül egy­szerűen és gyorsan megoldható. Ezeknek az egysé­geknek a cseréjével - pl. az egyébként is igen nagy felületi hőterheléssel üzemeltethető égőcsövek szá­mának és/vagy méretének, vagy a hőcserélő egység esősorai, vagy/és csövek, vagy/és bordái számának változttásával - a kazán teljesítménye - pl. 15-30 kW, vagy ezt meghaladó teljesítményhatárok kö­zött - is változtatható anélkül, hogy a kazán bár­mely más szerkezetrészét módosítani, illetve változ­tatni kellene. Valamennyi járulékos szerkezet (szi­vattyú, mágnesszelep, gáz- és vízcsatlakozások stb.) a díszburkolaton belül helyezkedhetnek el, így a kazán kompakt, esztétikailag kedvező termék­ként jelenhet meg. A kazán hatásfoka igen kedve­ző, 90% felett van; a jelenleg ismertekhez viszonyít­va lényeges gázmegtakarítást eredményez. A kazán üzeme teljesen automatikus; programozott auto­­matikája lehetővé teszi a víz és a fütött légtér felőli szabályozást, gyújtóláng helyett gyújtószikra alkal­mazását, ami a gázmegtakarítás újabb forrása. A találmány szerinti kazán üzeme teljesen biztonsá­gos, a láng kialvása esetén 1 sec alatt zárja a mág­nesszelep a gáz útját. A találmány természetesen nem korlátozódik a fentiekben részletezett kiviteli példákra, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül sok­féle módon megvalósítható. Szabadalmi igénypon tok 1. Gázkazán, különösen meleg vizes fűtési rend­szerekhez, amelynek kazánteste; a kazántestben elrendezett gázégője; a gázégő felett elhelyezkedő, folyadékbevezető nyílással és folyadékkivezető nyí­lással rendelkező füstgáz-folyadék hőcserélője; ke­ringtetőszivattyúja; gázbevezető nyílása; füstgázki­vezető nyílása, valamint elektromos működtető automatikával összekapcsolt gyújtószerkezete van, azzal jellemezve, hogy a hőcserélő egység (15) a füstgáz áramlási irányára (C) keresztirányban hú­zódó csöveket (16) tartalmaz, amelyek legalább két olyan hőcserélő-csoportot alkotnak, amelyek közül az egyik csoport csövei (16) közös elosztókamrából (18) lépnek ki, és közös fordítókamrába (19a) tor­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom