190276. lajstromszámú szabadalom • Gázkazán

1 .190 276. 2 A találmány meleg vizes fűtési rendszerekben alkalmazható atmoszferikus gázkazánra vonatko­zik, amelynek kazánteste, a kazántestben elrende­zett gázégője, a gázégő felett elhelyezkedő, folya­dékbevezető nyílással és folyadékkivezető nyílással rendelkező füstgáz-folyadék hőcserélője, keringte­tőszivattyúja, gázbevezető nyílása, füstgázkivezető nyílása, valamint elektromos működtető automati­­kával öszekapcsolt gyújtószerkezete van. Helyiségek, pl. lakások gázzal történő fűtésére különféle fűtőkészülékek ismeretesek. Ezek közül az atmoszférikus gázkazánok hőcserélői általában füstgáz-víz hőcserélők, melyek felületét a füstgáz hőmérsékletének, valamint áramlási ellenállásuk­nak a függvényében kell megválasztani. Az áramlá­si ellenállást - a füstgázok biztonságos elvezetésé­nek a követelményéből következően - kicsire kell választani. A füstgáz hőmérsékletét jelentősen be­folyásolja az ún. másodlagos levegőmennyiség, amelynek egy része az égésben már nem vesz részt, hígítja viszont a füstgázt, és a hőcserélő előtt csök­kenti annak hőmérsékletét. A füstgáz hőmérsékle­tének csökkenése a hőcserélő felületének megnöve­lését teszi szükségessé, ami - a megkívánt fűtőtelje­sítmény eléréséhez - magával hozza a kazántest méreteinek növekedését is. Az alkalmazási esetek nagy részében - pl. családi házaknál, társasházak­nál - a kazántestet általában a lakótéren belül kell elhelyezni, így a nagy kazán test-méretek hátrányos tényezőként jelentkeznek. Nem megfelelő a jelenleg ismert atmoszferikus kazánok hatásfoka sem. To­vábbi hátrányt jelent, hogy egy-egy kazántest­mérethez egyetlen fűtőteljesítmény-érték van hoz­zárendelve, igy a változó teljesítményigényekhez csak a kazántest méreteinek megváltoztatásával le­het igazodni. További hátrányt jelent az ismert kazánoknál az őrlángos gyújtási rendszer, amely gázpazarlással jár. A találmány feladata, hogy olyan atmoszferikus gázkazánt szolgáltasson helyiségek, különösen csa­ládi házak, lakások és hasonlók melegvíz-keringe­­téses fűtőrendszereihez, amely gázkazánnak a ka­zántestméretei minimálisak, hatásfoka kedvező, üzeme gáztakarékos és biztonságos, emellett ugyanazon kazántest több, egymástól eltérő értékű fűtőteljesítmény leadására tehető alkalmassá. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy amennyiben a kazántesten belül az áramlási viszo­nyok javításával a másodlagos levegő mennyiségét jelentősen (de tüzeléstechnikai szempontból nem károsan) sikerül csökkenteni, a hőcserélő előtti füstgáz-hőmérséklet jelentősen megnövelhető, mi­által viszont csökkenthető a hőcserélő-felület, ami a kazántest méreteinek és súlyának csökkenését eredményezi. A találmány alapja továbbá az a felis­merés, hogy amennyiben vízszintes elrendezésű fémcsövekből és azokat összefogó közös, ugyan­csak fém anyagú hőcserélő lemezekből építjük fel a hőcserélő egységet - amely hőcserélő lemezek mindegyike fémesen érintkezik minden egyes cső­vel, mind hőátadási, mind áramlási szempontból optimális körülmények biztosíthatók. A bordák ugyanis a füstgázárm irányában gyors hőátadást eredményeznek, igy csökkentik a lehűlést a felső hőcserélő csövek tartományában; a füstgázáram irányára keresztirányú hőcserélő csövek intenzív hőátadást biztosítanak ; emellett a füstgázárammal párhuzamos bordák - amellett, hogy áramlási elle­nállásuk csekély - a hőcserélő egységen belül a jobb hőeloszlást is elősegítik. Végül lényeges az a felis­merésünk is, hogy megfelelő automatika beépítésé­vel a gyújtóláng gyújtószikrával helyettesíthető, miáltal a gázfelhasználás csökkenthető, és az üze­meltetés biztonságosabbá tehető. E felismerések alapján a kitűzött feladatot a talál­mány értelmében olyan gázkazán segítségével ol­dottuk meg, amelynek kazánteste, a kazántestben elrendezett gázégője, a gázégő felett elhelyezkedő, folyadékbevezető nyílással és folyadékkivezető nyí­lással rendelkező füstgáz-folyadék hőcserélője, ke­ringtetőszivattyúja, gázbevezető nyílása, füstgázki­vezető nyílása, valamint elektromos működtető automatikával összekapcsolt gyújtószerkezete van, és amely gázkazánra az jellemző, hogy a hőcserélő egység a füstgáz áramlási irányára keresztirányban húzódó csöveket tartalmaz, amelyek legalább két olyan hőcserélőcsoportot alkotnak, amelyek közül az egyik csoport csövei közös elosztókamrából lép­nek ki, és közös forditókamrába torkollnak, a má­sik csoport csövei pedig ebből a fordítókamrából lépnek ki, és közös gyűjtőkamrába torkollnak ; az elosztókamrához a hőcserélőben felmelegítendő fo­lyadékot betápláló vezeték torkollik, a gyűjtőkam­rából pedig a felmelegített folyadék elvezetéséhez előirányzott vezeték lép ki, és a hőcserélő egység csövei merev, jó hővezető anyagból készült, hosz­­szanti geometriai középtengelyeikre keresztirányú, egymástól oldalirányú távközökkel húzódó közös bordákkal vannak ez utóbbiakkal együtt merev térbeli vázszerkezetet alkotó módon összefogva. Célszerű, ha a hőcserélő egység hőcserélő csövei hosszanti geometriai középtengelyeikkel egymás felett, egymástól távközzel húzódó párhuzamos sí­kokban helyezkednek el, és ha egy-egy sorban a hőcserélő csövek hosszanti geometriai középtenge­lyei egymástól azonos oldaltávolságban húzódnak, továbbá ha a szomszédos sorokban a hőcserélő csövek egymáshoz képest - célszerűen az egyes sorokon belüli oldaltávolság felét kitevő mértékkel - eltoltan vannak elrendezve. Egy további találmányi ismérv szerint a hőcseré­lő egységnek az elosztókamrából kilépő hőcserélő csövei alul, a gyűjtőkamrába betorkolló csövei pe­dig felül húzódnak, és a fordítókamrá(k)ba alul torkollnak be, és felül lépnek ki a hőcserélő csövek. Előnyös, ha az elosztókamra és a gyűjtőkamra a kazántest hátoldala tartományában helyezkedik el. A kazán egy előnyös kiviteli alakjára az jellemző, hogy az elosztókamrába a felmelegítendő folyadék továbbítására szolgáló vezeték (visszatérő vezeték) csatlakoztatásához előirányzott csőcsonk torkol­lik, a gyűjtőkamrából pedig a felmelegített folya­dék továbbítására szolgáló vezeték (előremenő ve­zeték) csatlakoztatásához előirányzott csőcsonk lép ki, és e csőcsonkok célszerűen az elosztó-, illetve gyűjtőkamrával vannak egybeépítve. Előnyös az a kiviteli példa is, amely szerint a hőcserélő egység­nek a hőcserélő csövei négy, egymás felett párhuza­mosan, egmyástól távközzel húzódó sorban van­nak elrendezve, a legalsó sor csövei lépnek ki az 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom