190260. lajstromszámú szabadalom • Eljárás téglaburkolattal ellátott betonelemek, főleg homlokzati falpanelok gyártására
1 2 A találmány tárgya eljárás téglaburkolattal ellátott betonelemek, főleg homlokzati falpanelok gyártására. Mint ismeretes, a tégla nagy múltú felületadó, illetve felülburkoló elem is. Az épületek homlokzati 5 felületeit általában homlokzati téglával, falburkoló, illetve iker falburkoló téglákkal és klinker-, vagy ikerkongótéglával burkolják, amivel igen tartós és tetszetős falburkolat nyerhető. A téglaburkolat beépítési, azaz felerősítési módját a hordozó falszer- 10 kezet anyagát (tégla, beton, vasbeton) és jellemző méreteit (magasság, vastagság) figyelembe véve állapítják meg. Általában hátkitöitő habarccsal ragasztják fel a téglaburkolatot, amihez járulékos fémrögzítőket, például a burkolat álló hézagainak 15 habarcsába ágyazott horgokat, huzalokat, vagy köracél rácsozatra akasztott tüskesorokat alkalmaznak. Ilyen megoldásokat ismertet például dr. Gábor L. : „Épületszerkezettan” c. könyvében (Tankönyvkiadó Budapest, 1964. II. kötet 170-185. oldal). A fenti megoldások igen költséges, körülményes, időigényes és speciális szakértelmet igénylő műveleteket tesznek szükségessé, ezért ezek a falpanelelőregyártásnál alig jöhetnek számításba. 25 Ismeretesek továbbá különféle hőszigetelési megoldások, például a 4 191 001 sz. USA-beli szabadalmi leírásból. Ennél a betonblokk külső síkját függőleges lécekkel szerelik fel, amelyekre azután polisztirol habból készült szigetelőlapokat szegez- 30 nek. Ezekre a táblákra fémhálót rögzítenek, majd külső rétegként polimer cementhabarcsot hordanak fel. Lényegében hasonló hőszigetelési megoldás a kereskedelemben „DRYVIT” néven ismert hőszigetelőrendszer, amely az épület külső falfelü- 35 letére felragasztott polisztirolhab-lemezből, majd ennek külső felületére felragasztott üvegszövetből és ragasztott kvarcvakolatból áll. Továbbá, dr. Széli L. : „Homlokzatképzések” c. könyvében olyan téglaburkolattal ellátott burkoló- 40 panelokat ismertet, amelyeket táblákban gyártanak le, majd ezeket a téglafalakra az építéshelyen rögzítik mechanikus lehorgonyzó egységek segítségével. A burkolópanelt ennél vízszintes helyzetben gyártják, amelynek során legalulra a gyártósablon- 45 ba a hőszigetelő réteg kerül (beépített állapotban ez lesz a belső réteg), erre jön a vasbeton réteg, majd a vasbeton rétegre vékony burkoló kerámiaelemek, például mezőtúri, vagy klinker burkolótéglák, vagy kerámialapok. 50 A burkolópanelok függőleges hézag mentén való illeszkedése azzal a hátránnyal jár, hogy a burkolótéglák csak hálósán rendezhetők el, kötésben nem. Ezzel az alkalmazás lehetősége erősen leszűkül, továbbá az ilyen téglaburkolat meglehetősen mono- 55 ton falfelületet ad. A fentieken túlmenően hiányos ságként említhető meg az is, hogy a burkolópanel téglafalon való rögzítése a fentebb említett egyéb ismert javaslatokhoz hasonlóan ugyancsak járulékos és költséges munkálatokat, valamint szereivé- 50 nyékét igényel. A találmánnyal célunk a fenti hiányosságok kiküszöbölése, azaz olyan eljárás létrehozása, amelylyel beton falelemek, főleg homlokzati falpanelok az előregyártás során, azaz iparosított módon lát- 65 260 hatók el téglaburkolattal, mégpedig lényegesen kisebb ráfordítással, mint az ismert megoldásoknál. A kitűzött feladat megoldásához a találmány szerinti olyan gyártási eljárást fejlesztettünk ki, amelynél először a gyártósablonba előnyösen rugalmas anyagú, például gumiból készült téglatájoló és fugaképzö betétrácsot helyezünk, ennek áttöréseibe a látszó felületükkel lefelé rakjuk a burkolótéglákat, majd a burkolótéglák közötti hézagokba - és adott esetben a burkolótéglák felületére is - kötőanyagot, előnyösen cementhabarcsot juttatunk, ezután az így kialakított téglaburkolaton önmagában ismert módon elkészítjük a falelem betonszerkezetét, és végül a kellő szilárdságot elért téglaburkolatos falelemet ismert módon kizsaluzzuk. Célszerű, ha a burkolótéglákat előzetesen legalább 30 percig ivóvíz-minőségű vízben áztatjuk. Ezzel a kötés minősége javítható. A betonelem kizsaluzásakor annak a gyártósíkról történő felszakításának megkönnyítésére célszerűen olyan betétrácsot alkalmazunk, amelynek a gyártósík és a burkolótéglák között elhelyezkedő sík lemeze is van. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti eljárással gyártott elem példakénti kiviteli alakját, illetve a gyártás fázisait tüntettük fel. A rajzon: Az 1. ábra a találmány szerinti eljárással gyártott téglaburkolatos falpanel részletének nézete; A 2. ábra az 1. ábrán II—II vonal mentén vett metszet; A 3. ábra az l. ábrán III—III vonal mentén vett metszet; A 4. ábra a találmány szerinti gyártás műveleteit szemlélteti perspektivikus képben; Az 5. ábra a 4. ábrán V-V vonal mentén vett függőleges metszet. Az 1. ábrán a találmány szerinti eljárással gyártott homlokzati falpanelt egészében 1-gyei jelöltük, ez a látszó (a rajzon felső) felületén 2 téglaburkolattal van ellátva. A 2 téglaburkolathoz önmagában ismert, fagyálló, mezőtúri, vagy klinker, illetve iker falburkolótégla jöhet elsősorban számításba, amelyek közül kísérleteink során mezőtúri 3 burkolótéglát használtunk. Az 1. ábrán a 3 burkolótéglák kötésben helyezkednek el. A burkolótéglák megválasztásánál fontos szempont, hogy azok hőtágulása nem lehet nagyobb, mint a kötőanyagként alkalmazásra kerülő cementhabarcs, illetve igen folyós állapotú beton, valamint a vasbeton lineáiis tágulási együtthatója. A példakénti 1 falpanel szerkezete jól látható a 2. és 3. ábra szerinti metszeteken. A 2. ábrán jól kivehető, hogy a 3 burkolótéglák kötőanyagként a jelen esetben 4 cementhabarcsba vannak ágyazva, és ez alatt helyezkedik el a falpanel vasbetonszerkezete. A találmány szerinti eljárás műveleti sorrendjét a 4. ábra kapcsán ismertetjük. Az 1 falpanel gyártásához először 6 gyártósablon vízszintes 6A gyártósíkjára rugalmas anyagú, a jelen esetben gumiból készült 7 batétrácsot helyezünk. Ennek az a rendeltetése, hogy az áttöréseibe helyezett 3 burkolótéglákat tájolja és közöttük 8 fugákat képezzen (5. áb-2
